Székely Hírmondó, 2017. szeptember (22. évfolyam, 166-186. szám)

2017-09-01 / 166. szám

SZÉKELY Hírmondó 2017. SZEPTEMBER 1., PÉNTEK A nemzet rabszolgái Hallom, hogy a bankjegy el­nöke minden bizonnyal nyug­díjba készül, mert szeretné elő­zetesen felvenni a nyugdíjazás­kor szokásos jutalékot, bizonyá­ra nem keveset. Ugyanis ez is fi­zetésfüggő. Nyilván eszembe jut, hogy évekkel ezelőtt a pedagóguso­kat egy tollvonással megfosz­tották ennek a végkielégítésnek az örömétől, egyszerűen eltö­rölték. Pedig jól jött a minden­kori szerény javadalmazású pe­dagógusoknak, hogy nyugdíjba vonuláskor meglepték először négyhavi, majd háromhavi, vé­gül kéthavira lecsökkentett se­géllyel; egy idő óta ez sem jár. Persze, nem csak ezt vonták meg a nemzet rabszolgáitól (ez már nem napszámos-, hanem rabszolgasors). Annak idején a pályakezdő­ket letelepedési díjjal támogat­ták, az első fizetéssel együtt utalták. A vidéken tanítókat is megfosztották az úgynevezett bonusztól. Létezett a jelenlegi, négy- vagy ötévi futamidejű, 20-25 százalékos emelést jelen­tő érdemfokozati juttatás mel­lett a 15 százalékra rúgó, évente odaítélhető jutalék. És létezett az úgynevezett kétszázalékos prémiumalap, amelyet az iskola vezetőtanácsa adományozha­tott minden hónapban a leg­jobban teljesítő kollégáknak. Aki húzott, többet „robotolt" a társainál, valamennyicskével többet kaphatott. Mindez nem volt elég: az évekkel ezelőtt a parlament által megszavazott 50 százalékos bér­emelést már a legelső hónapban megvonták, aztán törvénybe ik­tatták ennek utólagos rendezé­sét. A törvény ma is megvan, de pénz nincs, úgy mondják, így hát a nemzet rabszolgái roppant tü­relmesen várják, hátha meg­szánja őket valaki. És közben ráfekszünk a tévé­re, hadd lássuk, ki hol nyaralt, melyik parlamenti képviselő melyik egzotikus szigetre vitte családját, tátott szájú tanúi va­gyunk az ellopott és soha vissza nem térített eurómilliókból tün­döklőknek... És közben az is eszembe jut, hogy egy kétgyer­mekes pedagógus-házaspár im­már esetleg csak álmában jut­hat el Szovátára és Parajdra (be­lépés a tóra egy napra felnőtt­nek 30, gyereknek 25 lej), eset­leg úgy, hogy egynaposra ter­vezi szovátai nyaralását. Amiért mindezt szóvá te­szem: a visszatérő parlamenti képviselők figyelmébe ajánla­nám, hogy ezeket a visszavett, ellopott, elkobzott juttatásokat a pedagógusoknak vissza kell szerezni. Nyolcezer lejt visz haza a polgármester Versenyképes bérezés Annak ellenére, hogy az új bérrács alapján a sze­mélyzeti költségek jelen­tősen megnőttek a sepsi­szentgyörgyi önkor­mányzatnál, leépítések­ben nem gondolkodik a város vezetősége. Ellen­ben megválnak azoktól, akik nem teljesítenek jól, ugyanis a versenyképes fizetésért megfelelő hoz­záállást és eredményt várnak el mindenki ré­széről. Kiss Edit sepsiszentgyörgyi tanács jú­liusban döntött az új bérezé­si rácsról, és ennek értelmé­ben az önkormányzati alkalma­zottak 99 százalékának július else­jétől nőtt a fizetése, 1 százalékának pedig csökkent. „Nyilván jelentős költségeket jelent ez az önkor­mányzatnak, viszont egyelőre nincs olyan problémánk, hogy az idén ne tudnánk fedezni a sze­mélyzeti kiadásokat, a jövő évről nem beszélhetek, mert még nem látjuk a 2018-as költségvetést”, ma­gyarázta Antal Árpád polgármes­ter. Folyamatosan fogják kiértékel­ni a munkatársakat, de a városve­zető úgy gondolja, hogy nem lehet most senkinek oka panaszra a fize­téseket illetően. „Versenyképes bérezés van eb­ben a pillanatban a sepsiszentgyör­gyi önkormányzatnál, úgy gondo­lom, hogy nagyjából sikerült meg­teremteni azt, hogy a bérezés arányban legyen az elvégzett mun­ka minőségével és mennyiségével, illetve a felelősségvállalással is, és nyilván az elvárásaink is most sok­kal nagyobbak”, hangsúlyozta An­tal Árpád. Ugyanakkor arra is számítanak, hogy vonzó lesz az önkormányzati karrier a fiatal, jó szakemberek szá­mára is, az értékes emberekre szük­ség van, fűzte hozzá. Antal kiemel­te, nagyon sok a munka, az új uni­ós ciklusban pályázatokat kell elő­készíteni, ami újabb fejlesztéseket fog jelenteni, és azt szeretnék, hogy minden munkálatra kinevezzenek egy felelőst. Az elmúlt kilenc évben erre nem volt lehetőség, hiszen a beruházási osztályon három ember dolgozott akkor, amikor a város­ban egyszerre volt huszonöt mun­kapont. „Egyértelmű, hogy a pályázati, jogi, beruházási osztályokat szeret­nénk megerősíteni a következő hó­napokban és bízunk benne, hogy ez sikerülni fog”, szögezte le a pol­gármester. Újságírói kérdésre válaszolva Antal Árpád azt is elmondta, hogy kilenc év után most először a pol­gármester fizetése a legmagasabb a sepsiszentgyörgyi önkormány­zatnál. Az új bérrács szerint ő ha­vi bruttó 13 ezer lejt keres, ami nettó 8 ezer lej, pár hónappal ez­előtt ennek az összegnek a felét kapta. Az alpolgármesterek bére pedig egy együtthatóval keve­sebb, vagyis 11 500 lejes bruttó fi­zetést kapnak.­­ A Októbertől működhet a hulladéklerakó Egy gonddal kevesebb lesz T­ervek szerint a hónap végén nyitják meg a lécfalvi integrált hulladékkezelő központot, amely hosszú időre megoldja a megye hulladéktárolási gondjait. Daczó H. Barna Ambrus József, a Kovászna Me­gyei Hulladékgazdálkodási Egye­sület igazgatója lapunknak kifej­tette, az évi 50 ezer tonna hulladék befogadására tervezett, az ECO Bi­har által működtetett központban nemcsak lerakják a hulladékot, ha­nem válogatják is, az újrahaszno­­síthatóakat értékesítik, a hulladék­­tárolóban keletkező csurgalékot tisztítják, továbbá a zöld hulladé­kot komposztálják.­­ Jelenleg egy hulladéktároló cella (depónia) áll rendelkezésre, azonban szükség esetén két továb­bit tudunk építeni. Szigetelt hulla­déktárolóról van szó, amelyből a csurgalék (szennylé) nem kerül az altalajba. Ezzel „papíron” húsz évre megoldódnak a megye hulladéktá­rolási gondjai, azonban úgy vélem, ez az időszak akár negyven évre is kitolható, amennyiben csökken a tárolt hulladékmennyiség, illetve nő az újrahasznosított aránya - vé­li a szakember. Ehhez a lakosság se­gítsége is szükséges, hiszen a sze­lektív gyűjtés a titok nyitja. Ambrus József elmondta, az új­rahasznosítható anyagokat (pille­palack, fém, papír, zöld hulladék) ingyen veszik át, míg az „ömlesz­tett”, lerakásra kerülő hulladékért fizetni kell, s bár jelenleg felfüg­gesztették a 80 lejes illetéket, 2019- től azt újra törleszteni kell. A lécfalvi lerakó több mint egy éve működőképes, azonban a ro­mán törvénykezésnek köszönhe­tően a mai napig nem fogadhat hulladékot.­­ Túljutottunk a köz­­beszerzésen, azonban a tevékeny­ség beindításához egy összetett környezetvédelmi integrált enge­délyre van szükség, melynek meg­szerzése hat hónapig húzódik. Minden szükséges dokumentum a birtokunkban van, jelenlegi állás szerint egy hónapon belül működ­ni kezd a lerakó." AKTUÁLIS 2 Az idén július elsejétől hatályos közalkalmazotti, 153-as bértörvény a közalkalmazotti fizetések többlépcsős megemelését írja elő 2022-ig, a bérrendezést a minimálbérhez viszonyított szorzó alapján oldja meg. Eszerint a bruttó minimálbér jelenti az egyes koefficiensnek megfele­lő 1450 lejes összeget, a többit sima szorzással ki lehet számítani. Az államelnöknél 12-vel szoroznak, a szenátus, a képviselőház el­nökei és az ortodox pátriárka 11,5-tel, képviselő, szenátor 9-cel, me­gyetanácselnökök 9-cel, városi polgármesterek 5,5 és 6,5 között (la­kosságszámtól függően), községi polgármesterek 4 és 5 között, 3 ezer lakos alatti község alpolgármestere 3 x 1450 lejes bruttóval számolhat. Megbontott egy sírt Ikafalván Temetőben járt a medve Bár olvasóink közül páran több esetben is jelezték honlapunk Véleményfalán, hogy elegük van a medvés cikkekből (néhány hoz­zászóló szerint „megrendelésre” íródnak), a legutóbbi esetet még­sem hagyhatjuk szó nélkül: az ikafalvi temetőben ugyanis né­hány napos sírt bontott meg a medve. Bartos Lóránt Lapunknak Botár Endre hivatá­sos erdész és vadász számolt be az esetről. „A Kovácshegyen levő les­re mentem vaddisznót nézni. A Szabó Lajos nevét viselő iskolával szemközti temetőben, egy kéthetes sírnál arra lettem figyelmes, hogy a hantról a koszorúk egy része le van szedve. Mikor figyelmesebben megnéztem, észrevettem, hogy a föld egy része is le van kaparva a hantról, és jól látszott a medve­mancs és a karmok nyoma” - me­sélte az erdész. Amint arról több ízben beszá­moltunk, a medvék jelenléte a szé­kelyföldi mindennapok részévé vált. Több ízben támadtak meg ál­latokat - nagy károkat okozva az állományban -, és a mezőgazdál­kodóknak is sok bosszúságot okoz a Kárpátok királya. Emiatt Buka­restben tiltakozó megmozdulást is tartottak, annak következtében egy minimális kilövési kvótát jóvá­hagytak akkor.« A medvék lassan olyan helyek­re is beszoknak, ahová legréme­sebb álmainkban sem gondol­tuk volna

Next