Székely Hírmondó, 2018. október (23. évfolyam, 185-207. szám)

2018-10-01 / 185. szám

SZÉKELY Hírmondó 2018. OKTÓBER 1., HÉTFŐ A Napirenden© A többség zsarnoksága­ lexis de Tocqueville törté­nész az 1800-as évek első felében az amerikai bör­tönrendszer tanulmányozásá­nak céljából az Egyesült Álla­mokba utazott. Az ott látottakat és tapasztaltakat, és ezekre való reflexióit A demokrácia Ameri­kában című, nem túl terebélyes, de két kötetre szabott könyv­ben foglalta össze. Benne az USA börtönviszonyairól alig esik szó, annál több viszont az akkor még fiatal és friss demokratikus intézményeknek az amerikai te­lepesek társadalmára, az em­berek mindennapjaira gyako­rolt hatásáról. Külön érdekes­ség, hogy művét meglepően korán, néhány évvel megjelené­se után már magyar nyelvre is lefordították, és ki is adták. Érthető is, hiszen a könyv amellett, hogy olvasmányos, a modern demokráciák egyik leg­korábbi, értő, de kritikusi elem­zői vénával, első kézből szerzett tapasztalatok alapján megírt természetrajza (szóval, ha ked­’­vük szottyant hozzá, essenek neki bártan). Trös­ könyvébeli Tocqueville (ejtsé­: 'tokvili)' szóvá teszi, illetve a szemére veti az amerikai tár­sadalmi és politikai berendez­kedésnek, hogy a népfelség és a néphangulat uralma ebben a demokráciában a számbéli többség hatalmát oly módon felerősíti, hogy ellensúlyok híján az egyenesen a kisebbségek - azok véleményével vagy élet­módjával - szembeni elnyomás­sá torzul. Ezt a jelenséget nevezi könyvében Tocqueville a „több­ség zsarnokságának", és ez az, ami - meglátása szerint - csap­dába ejtette az Egyesült Álla­mok kormányzatát. Bár nem vi­tatja el a parancsolás jogát a többségtől, megjegyzi:„Utála­­tosnak és istentelennek tartom azt a tételt, mely szerint kor­mányzás dolgában egy nép többsége mindent megtehet." E jelenséggel szemben a francia szerző az emberiség és emberség erkölcsi többségére hivatkozik, meglátása szerint ez a tekintély szabhat gátat egy nép, vagy annak többségének korlátlan uralmának (lásd nem­zetközileg szavatolt emberi- és kisebbségi jogok). A többség zsarnoksága nem újdonság az erdélyi magyarok számára, a nemzeti kisebbségi létmód ugyanis bőven megis­mertette a román verzió teljha­talmával szembeni kiszolgálta­tottságot. A dolog aktualitását viszont az is adja, hogy ugyan­ezt a rossz mintát követik a csa­lád fogalmáról kihirdetett nép­szavazással is.­ Pozsony János Csaba AKTUÁLIS A nagy érdeklődés miatt újabb tanfolyamot szerveznek Divatba jön a tömegkályha? Sokféle igénynek kellene megfelelnie a tökéletes kályhának, mindamellett, hogy legyen takarékos, olcsó, mobil, szép, és még a tűz is látsszék benne. Nos, a legfontosabb elvá­rásoknak eleget tesz a tö­megkályha és a rakéta­kályha is, mely típusokkal az Agrosic által szervezett tanfolyamon ismerkedtek meg a résztvevők, utóbbit csak egy előadáson „szedték szét, és rakták össze", elméletben. Bodor Tünde A képzés igénye a vidékfejlesz­tés újabb irányaiba nyitó Ag­rosic Közösségek Közti Tár­­sulás által szervezett nyári szalma­­bála-építő tanfolyamon vetődött fel, és hamarosan materializálódott is. A péntek délelőtti elméleti elő­adások előtt a résztvevőket az egyesület részéről köszöntő Kele­men Szilárd kezdeményező, Or­bán Miklós elnök, valamint a Ke­reskedelmi Kamara alelnöke, Lász­ló Erndre is f elmondták, számukra is új a téma, melynek pozitív fogad­­tatása meglepte őket. A jelentke­zőknek ugyanis csak a felét tudták fogadni a mostani tanfolyamon, másik felének később újra meg­szervezik azt. Grüman Róbert, a megyei tanács alelnöke arra biz­tatta a hallgatóságot, jelezzék, ha még van jó ötletük, képzési igé­nyük hasonló témakörben. Mihály Csaba kályhásmester volt a tanfolyam fő embere, egyike a két ismert háromszéki szakiknak kályhaépítés témában. Ő anno Ki­­sinyovban ismerkedett meg a tö­megkályhával, amelynek legfőbb erénye, hogy napi egyszeri feltöl­téssel, kb. 15 kilónyi száraz, jó mi­nőségű fával képes akár egy 200 légköbméteres házat­ is kisűteni (persze nek­i­­So­fokn­ak). Ezt úgy tudja megtenni, hogy van egy hosszú, kanyargós, vízszintes fo­lyosó benne, melyben a füst távo­zás közben leadja a hőt. A tűztér­ben a faelgázosítókkal összemér­hető tisztaságú égés valósul meg. Kétféle fajtája ismert, a harangjára­tos vagy harmat típusú. Egy ilyen kályha súlya 2-5 tonna, többnyire csak egy van tehát egy házban be­lőle, így lesz az árkosi szalmabála­­házban is, amelyben a harmat tö­megkályha mintapéldányát építik a mester vezetésével a tanoncok. Számos szakmai fogást, tudniva­lót megosztott Mihály Csaba, el­mondva, mire kell figyelni az alap­anyagok, hozzávalók kiválasztásánál, hogy­ kell a kéményt megépíteni. Nagyon ambiciózus célja a sz­erve­­zőknek, hogy a tanfolyam résztvevői képesek legyenek a tanultak után sa­ját maguk megépíteni a kályhát. Mi­hály Csaba szerint egy ekkora kály­ha, melyhez mintegy ezer tégla kell, 8-9 nap alatt építhető meg normál körülmények között, de amikor 30 ember dolgozik a keze alá, mint Ár­koson, akkor a harmadik nap végén már a próbatüzet is megrakhatják. Az elméleti felkészítő része volt egy autodidakta rakétakályha-épí­­tő, alias Kályhás László beszámo­lója is a tanulási folyamatról, vala­mint annak végeredményeképpen megépített, olcsó, mobil (kb. 200 kilós), takarékos, gyorsan felmele­­­­gedő kályháról. A tűz látványában is lehet gyönyörködni, meg főzni is fajta, csupán nem túl esztétikus külseje szól ellene, no meg az, hogy a hamut viszonylag gyakran ki kell takarítani belőle, tehát a túl ké­nyelmesek lemondhatnak róla.« Fotó: Kocsis B. János Harminc inassal a harmadik nap végén már megrakható a próbatűz a tömeg­kályhában Pórul jártak, akik dolgosak, és betartják a törvényeket Igazságtalan árvízsegély-rendszer Elégedetlenséget szült a júliusi árvizeket követő állami segélyek kiosztásának módja, hiszen a ká­rosultak jelentős része nem ka­pott támogatást, mutatott rá pén­teki sajtótájékoztatóján Sebasti­an Cucu kormánymegbízott. Kovács Zsolt A prefektus szerint a Kovászna Megyei Szociális Kifizetési Ügy­nökség (AJPIS) halogatta a káro­sultak felmérését, és elfogultan döntött arról, hogy kik kaphatnak állami segélyt. Magyarázata szerint így történt az, hogy a júliusi árvíz ál­tal károsított több mint 150 kökösi, márkosréti, bácsteleki és szentka­­tolnai családból mindössze 37-nek ítéltek meg állami támogatást, an­nak ellenére, hogy a 120 háztartás több mint 50 százalékban károsult. A támogatottak összesen 335 ezer lejt kaptak, ebből 65 ezer lej jutott 7 márkosréti károsult családnak, 120 ezer lejt kapott 15 szentkatolnai ká­rosult, 10 ezer lej jutott egy kökösi családnak, és 140 ezer lejt osztottak szét 14 bácsteleki árvízkárosult kö­zött. T­öbb mint 110 háromszéki ár­vízkárosult család pedig hiába re­ménykedett az állami segélyben, azt megvonta tőlük a Kovászna Me­gyei Szociális Kifizetési Ügynökség (AJPIS). Sebastian Cucu prefektus sze­rint a szociális segélyek kiutalásá­ért felelős intézmény azzal magya­rázta, hogy nem minden károsult kapott állami támogatást, hogy tör­vény szerint szociális ankétot kel­lett készíteniük, és nem ítéltek meg segélyt ott, ahol megállapították, hogy a család jövedelme alapján nem tekinthető rászorulónak, illet­ve nem fenyegeti a szociális kire­kesztettség veszélye, vagy akinek volt kötelező lakásbiztosítása. A kormánybiztos szerint jogos az elé­gedetlenség, hiszen az árvíz egya­ránt érintett mindenkit, nem elfo­gadható, hogy megvonták a segélyt azoktól, akik jó gazdák, dolgoznak, és eleget tettek kötelességüknek, fi­zették a kötelező biztosítást. Ezzel szemben csak az kapott segélyt, akinek nincs jövedelme, nem volt kötelező biztosítása, és azt nyilat­kozta, hogy „jó, hogy jött az árvíz, mert legalább kitakarította az ud­varát”. Sebastian Cucu szerint a prefektúrának és a sürgősségi hely­zetek bizottságának nincs döntési hatásköre, ezért felkérték a Szociá­lis Kifizetési Ügynökség országos vezetőségét, hogy rendeljen el bel­ső ellenőrzést, hogy a Kovászna megyei hatóság miként kezelte az árvízsegélyek odaítélésének ügyét, ugyanakkor olyan elégedetlen csa­ládokról is tud, akik pert fontolgat­nak a Szociális Kifizetési Ügynök­ség ellen.«

Next