Székely Hírmondó, 2018. október (23. évfolyam, 185-207. szám)
2018-10-01 / 185. szám
SZÉKELY Hírmondó 2018. OKTÓBER 1., HÉTFŐ A Napirenden© A többség zsarnoksága lexis de Tocqueville történész az 1800-as évek első felében az amerikai börtönrendszer tanulmányozásának céljából az Egyesült Államokba utazott. Az ott látottakat és tapasztaltakat, és ezekre való reflexióit A demokrácia Amerikában című, nem túl terebélyes, de két kötetre szabott könyvben foglalta össze. Benne az USA börtönviszonyairól alig esik szó, annál több viszont az akkor még fiatal és friss demokratikus intézményeknek az amerikai telepesek társadalmára, az emberek mindennapjaira gyakorolt hatásáról. Külön érdekesség, hogy művét meglepően korán, néhány évvel megjelenése után már magyar nyelvre is lefordították, és ki is adták. Érthető is, hiszen a könyv amellett, hogy olvasmányos, a modern demokráciák egyik legkorábbi, értő, de kritikusi elemzői vénával, első kézből szerzett tapasztalatok alapján megírt természetrajza (szóval, ha ked’vük szottyant hozzá, essenek neki bártan). Trös könyvébeli Tocqueville (ejtsé: 'tokvili)' szóvá teszi, illetve a szemére veti az amerikai társadalmi és politikai berendezkedésnek, hogy a népfelség és a néphangulat uralma ebben a demokráciában a számbéli többség hatalmát oly módon felerősíti, hogy ellensúlyok híján az egyenesen a kisebbségek - azok véleményével vagy életmódjával - szembeni elnyomássá torzul. Ezt a jelenséget nevezi könyvében Tocqueville a „többség zsarnokságának", és ez az, ami - meglátása szerint - csapdába ejtette az Egyesült Államok kormányzatát. Bár nem vitatja el a parancsolás jogát a többségtől, megjegyzi:„Utálatosnak és istentelennek tartom azt a tételt, mely szerint kormányzás dolgában egy nép többsége mindent megtehet." E jelenséggel szemben a francia szerző az emberiség és emberség erkölcsi többségére hivatkozik, meglátása szerint ez a tekintély szabhat gátat egy nép, vagy annak többségének korlátlan uralmának (lásd nemzetközileg szavatolt emberi- és kisebbségi jogok). A többség zsarnoksága nem újdonság az erdélyi magyarok számára, a nemzeti kisebbségi létmód ugyanis bőven megismertette a román verzió teljhatalmával szembeni kiszolgáltatottságot. A dolog aktualitását viszont az is adja, hogy ugyanezt a rossz mintát követik a család fogalmáról kihirdetett népszavazással is. Pozsony János Csaba AKTUÁLIS A nagy érdeklődés miatt újabb tanfolyamot szerveznek Divatba jön a tömegkályha? Sokféle igénynek kellene megfelelnie a tökéletes kályhának, mindamellett, hogy legyen takarékos, olcsó, mobil, szép, és még a tűz is látsszék benne. Nos, a legfontosabb elvárásoknak eleget tesz a tömegkályha és a rakétakályha is, mely típusokkal az Agrosic által szervezett tanfolyamon ismerkedtek meg a résztvevők, utóbbit csak egy előadáson „szedték szét, és rakták össze", elméletben. Bodor Tünde A képzés igénye a vidékfejlesztés újabb irányaiba nyitó Agrosic Közösségek Közti Társulás által szervezett nyári szalmabála-építő tanfolyamon vetődött fel, és hamarosan materializálódott is. A péntek délelőtti elméleti előadások előtt a résztvevőket az egyesület részéről köszöntő Kelemen Szilárd kezdeményező, Orbán Miklós elnök, valamint a Kereskedelmi Kamara alelnöke, László Erndre is f elmondták, számukra is új a téma, melynek pozitív fogadtatása meglepte őket. A jelentkezőknek ugyanis csak a felét tudták fogadni a mostani tanfolyamon, másik felének később újra megszervezik azt. Grüman Róbert, a megyei tanács alelnöke arra biztatta a hallgatóságot, jelezzék, ha még van jó ötletük, képzési igényük hasonló témakörben. Mihály Csaba kályhásmester volt a tanfolyam fő embere, egyike a két ismert háromszéki szakiknak kályhaépítés témában. Ő anno Kisinyovban ismerkedett meg a tömegkályhával, amelynek legfőbb erénye, hogy napi egyszeri feltöltéssel, kb. 15 kilónyi száraz, jó minőségű fával képes akár egy 200 légköbméteres házat is kisűteni (persze nekiSofoknak). Ezt úgy tudja megtenni, hogy van egy hosszú, kanyargós, vízszintes folyosó benne, melyben a füst távozás közben leadja a hőt. A tűztérben a faelgázosítókkal összemérhető tisztaságú égés valósul meg. Kétféle fajtája ismert, a harangjáratos vagy harmat típusú. Egy ilyen kályha súlya 2-5 tonna, többnyire csak egy van tehát egy házban belőle, így lesz az árkosi szalmabálaházban is, amelyben a harmat tömegkályha mintapéldányát építik a mester vezetésével a tanoncok. Számos szakmai fogást, tudnivalót megosztott Mihály Csaba, elmondva, mire kell figyelni az alapanyagok, hozzávalók kiválasztásánál, hogy kell a kéményt megépíteni. Nagyon ambiciózus célja a szervezőknek, hogy a tanfolyam résztvevői képesek legyenek a tanultak után saját maguk megépíteni a kályhát. Mihály Csaba szerint egy ekkora kályha, melyhez mintegy ezer tégla kell, 8-9 nap alatt építhető meg normál körülmények között, de amikor 30 ember dolgozik a keze alá, mint Árkoson, akkor a harmadik nap végén már a próbatüzet is megrakhatják. Az elméleti felkészítő része volt egy autodidakta rakétakályha-építő, alias Kályhás László beszámolója is a tanulási folyamatról, valamint annak végeredményeképpen megépített, olcsó, mobil (kb. 200 kilós), takarékos, gyorsan felmelegedő kályháról. A tűz látványában is lehet gyönyörködni, meg főzni is fajta, csupán nem túl esztétikus külseje szól ellene, no meg az, hogy a hamut viszonylag gyakran ki kell takarítani belőle, tehát a túl kényelmesek lemondhatnak róla.« Fotó: Kocsis B. János Harminc inassal a harmadik nap végén már megrakható a próbatűz a tömegkályhában Pórul jártak, akik dolgosak, és betartják a törvényeket Igazságtalan árvízsegély-rendszer Elégedetlenséget szült a júliusi árvizeket követő állami segélyek kiosztásának módja, hiszen a károsultak jelentős része nem kapott támogatást, mutatott rá pénteki sajtótájékoztatóján Sebastian Cucu kormánymegbízott. Kovács Zsolt A prefektus szerint a Kovászna Megyei Szociális Kifizetési Ügynökség (AJPIS) halogatta a károsultak felmérését, és elfogultan döntött arról, hogy kik kaphatnak állami segélyt. Magyarázata szerint így történt az, hogy a júliusi árvíz által károsított több mint 150 kökösi, márkosréti, bácsteleki és szentkatolnai családból mindössze 37-nek ítéltek meg állami támogatást, annak ellenére, hogy a 120 háztartás több mint 50 százalékban károsult. A támogatottak összesen 335 ezer lejt kaptak, ebből 65 ezer lej jutott 7 márkosréti károsult családnak, 120 ezer lejt kapott 15 szentkatolnai károsult, 10 ezer lej jutott egy kökösi családnak, és 140 ezer lejt osztottak szét 14 bácsteleki árvízkárosult között. Több mint 110 háromszéki árvízkárosult család pedig hiába reménykedett az állami segélyben, azt megvonta tőlük a Kovászna Megyei Szociális Kifizetési Ügynökség (AJPIS). Sebastian Cucu prefektus szerint a szociális segélyek kiutalásáért felelős intézmény azzal magyarázta, hogy nem minden károsult kapott állami támogatást, hogy törvény szerint szociális ankétot kellett készíteniük, és nem ítéltek meg segélyt ott, ahol megállapították, hogy a család jövedelme alapján nem tekinthető rászorulónak, illetve nem fenyegeti a szociális kirekesztettség veszélye, vagy akinek volt kötelező lakásbiztosítása. A kormánybiztos szerint jogos az elégedetlenség, hiszen az árvíz egyaránt érintett mindenkit, nem elfogadható, hogy megvonták a segélyt azoktól, akik jó gazdák, dolgoznak, és eleget tettek kötelességüknek, fizették a kötelező biztosítást. Ezzel szemben csak az kapott segélyt, akinek nincs jövedelme, nem volt kötelező biztosítása, és azt nyilatkozta, hogy „jó, hogy jött az árvíz, mert legalább kitakarította az udvarát”. Sebastian Cucu szerint a prefektúrának és a sürgősségi helyzetek bizottságának nincs döntési hatásköre, ezért felkérték a Szociális Kifizetési Ügynökség országos vezetőségét, hogy rendeljen el belső ellenőrzést, hogy a Kovászna megyei hatóság miként kezelte az árvízsegélyek odaítélésének ügyét, ugyanakkor olyan elégedetlen családokról is tud, akik pert fontolgatnak a Szociális Kifizetési Ügynökség ellen.«