Székely Hírmondó, 2020. január (25. évfolyam, 1-20. szám)
2020-01-13 / 7. szám
SZÉKELY Hírmondó 2020.JANUÁR 13., HÉTFŐ Napirenden Románia, a sunyi román külpolitika célja, hogy növekedjen az ország súlya az Európai Unióban és a NATO-ban - fogalmazta meg a régi-új államfő a honi külpolitikai doktrína legfontosabb gondolatát. Ezt természetesen nem azzal próbáljuk elérni, hogy alkotó módon állást foglalunk, megoldásokat javasolunk, érvelünk és indokolunk, hanem azzal, hogy - hagyományos módon - behúzzuk a farkunkat, mindenben egyetértünk az erősekkel, és megpróbáljuk addig nyalni a talpukat, amíg - mint hűséges kutyáknak - vetnek egy koncot nekünk is. Jó példa erre az Európai Tanács legutóbbi ülése, ahol a kelet-európai tagállamok késhegyre menő vitát folytattak a „fejlett Nyugattal"az úgynevezett karbonsemlegességről. Azaz arról a vállalásról, hogy 2050-re nullára kell csökkenteni a szén-dioxidkibocsátást, vagy különféle környezetvédelmi és technológiai megoldásokkal ellensúlyozni kell a kibocsátott mennyiséget. Magyarországgá ahol az elektromos energiának alig 16 százalékát állítják elő szénalapú erőművekben, számítások szerint mintegy 150 milliárd euróra lesz szüksége, hogy karbonsemlegessé váljon, és azt akarná, hogy Brüsszel járuljon hozzá a költségekhez. Csehország csak 80 százalékban vállalná, hogy teljesíti a célkitűzést 2050-ig, és 26,6 milliárd eurós költséggel számol. Lengyelország meg sem szavazta a paktumot, csak a 2070-es határidőről hajlandó egyeztetni, hiszen szerintük 700 és 900 milliárd eurónyi beruházásra lenne szükségük, és ők is támogatást várnak. Románia sunyin meghúzódik a sarokban, szorgalmasan bólogat, minden határidőt vállal, nem kér semmit, és ujjal mutogat a „kakaskodókra". Bár szerencséjére a még a Ceauşescu-időben épített vízierőművek és az akkor megkezdett atomerőmű az energiaszükséglet több mint felét fedezik, és bőségesek a gáztartalékok is, a szénerőművek még mindig az össztermelés 20 százalékát adják. De Románia hallgat, az államfő nyilatkozataiból ki sem derült, hogy klímacsúcson vett részt. Majd ha a többi kelet-európai ország kikaparja a gesztenyét, akkor jó, ha nem - szintén hagyományos módon - majd halasztásokért könyörgünk.« A ff - «W flm ■fehuSB Erdély András Románia, a „jól van úgy is" országa? Sörivóknak való A szépmezői ipari park vezetősége sem tudja megszelídíteni a tomboló hazai bürokráciát, ami elrettentő hatással van a befektetőkre. Ebben az ellenszélben mégis lassan révbe ér az ipari parkba betelepülő egyik új vállalkozás, a Rutin Bauleitung cég által felszerelt kis, kézműves sört gyártó műhely egy hónapon belül indulásra készen áll, illetve állhat, ha a hivatalok és hivatalnokok is úgy akarják. Bodor Tünde Orbán Zoltán és Szabó Rudolf öt éve kezdték dédelgetni eme kisvállalkozás ötletét, amikor cégük prágai építőipari munkákban volt elkötelezve. Ott látták, hogy gombamód szaporodnak a kis sörgyárak, mert nagy a kereslet a különleges és finom kézműves sörökre. Két évig érlelték a gondolatot, végül 2017 márciusában tették le szándéknyilatkozatukat a kiszemelt épület kibérlésére - meséli Szabó Rudolf a kis gyár csillogó acéltartályai között. „Borzasztóan hosszú licit” után sikerült bérbe venni a 370 négyzetméteres épületet, aztán kipofozták, végül tavaly átvették. Megkezdték a gyártósor felszerelését, jelenleg 90%-ban készen vannak: egyik helyiségben a malátaőrlő, mellette a cefrézés és a főzés két 500 literes tartályban történik, miután előzetesen tisztítják a vizet, kivonják belőle a nemkívánatos klórt, sókat. A főzetet átszivattyúzzák a másik teremben levő 4, egyenként 2000 literes érlelőtartály valamelyikébe, amelyek mellé még két kisebbet is hoznak. Következik a palackozó, mellette a leendő raktár. A befektetés összértéke eléri a 200 ezer eurót. Egyelőre a tulajdonosok alkotják a „személyzetet” is, „mi lelkes amatőrök vagyunk” - mondja Szabó Rudolf, aki otthon kísérletezett már sörkészítéssel, de lesz egy szakember, egy sörfőző mester is a csapatban, a Csíkszeredai Sapientia Egyetem doktorandusz élelmiszermérnöke, Tankó György. A tervek szerint kezdetben egy szüretien, világos és barna, felsőérlelésű IPA- sört gyártanának már a befektetés hírére jelentkeztek brassói vendéglők, jövendő forgalmazók -, de a későbbiekben egy felsőérlelésű vörös ale-lel tervezik bővíteni a kínálatot. Bár egyelőre még az építőipari vállalkozás nevét viseli az évi 800 hektoliter árpalé gyártására berendezett sörfőzde, lesz majd külön neve, ahogy minden forgalomba kerülő sörtípusnak is. A hivatalok általában több jóváhagyást kérnek, mint ami szükséges vagy amit törvény előír, nemhogy hetek, hónapok is eltelhetnek, míg bár azt közlik velünk, hogy még kell valami irat. Az egyes jóváhagyások megszerzése 1-7 hónapot vett igénybe, a vámhivatalnál, ahol most rendezzük ügyünket, az ügyfeleik visszajelzése szerint 8-15 hónapig kell várni, bár a hivatalnokok 3-4 hónappal biztatnak. Közben minden egyéb hivataltól kiadott dokumentum érvényességi ideje lejár (általában 30 napig érvényesek), azokat folyton frissíteni kell. Ha a saját honlapjaikról letöltött űrlapokat viszem kitöltve, akkor is újracsináltatják, mert „az már megváltozott”. Legutóbb a rendőrségen végül elfogadták az általam bevitt változatot a „jól van az úgy is” megjegyzéssel meséli Szabó Rudolf az elmúlt három év vesszőfutását. De most már eltökélten mennek előre: „jól kell csinálni, s akkor jó lesz, mert az ágazat feljövőben.” « Szabó Rudolf a cefréző és főzőtartály előtt. Jó nedűre várva Fizethetünk bankkártyával, online is Bizonytalan évkezdet Bárót város legutóbbi tanácsülésén, hosszú idő után ismét felmerült a kérdés: lehet-e az adót online, illetve bankkártyával fizetni? A polgármester szerint a hivatal pénztáránál használható a bankkártya, aki online szeretne utalni, számítson arra, hogy az utalási költség is az adófizetőt terheli. Mint arról beszámoltunk, a tavalyi legutolsó tanácsülésen a tanácsosok jóváhagyták a 2020-as évre vonatkozó adók és illetékek mértékét Bárót város területén, azok a tavalyhoz viszonyítva 4,6%-kal emelkedtek az országos infláció mértékéhez való kiigazításként. A városatyák akkor azt mondták, az adótörvénykönyv szerint ennyit minden önkormányzatnak köteles emelnie. A pénzügyeknél maradva, a tanácsülésen az is elhangzott, hogy egyelőre nem tudni, mikor lesz a városnak költségvetése 2020-ra, hiszen ez az év már kormányszinten is meglehetős bonyodalmakkal kezdődött, melyek a helyi önkormányzat munkájában is éreztetik hatásukat. Egy olyan évnek nézünk elébe, melyben egyelőre nem lehet tudni, hogyan és mi lesz, azt sem, hogy mikor lesznek a választások és a többi - vetítette előre a bizonytalanságot Lázár-Kiss Barna polgármester.« (bf) Baróton online is lehet adót fizetni, egyelőre drót van elég AKTUÁLIS Kongresszusra készül az MPP Fontos döntések várhatók Szombaton kerül sor a Magyar Polgári Párt Országos Tanácsának ülésére. A kongresszusnak Csíkszereda ad otthont, a napirenden a párt jövőjét meghatározó pontok szerepelnek. Erdély András Az országos tanácskozáson várhatóan szavazásra bocsátják, hogy az MPP választási koalícióban induljon az Erdélyi Magyar Néppárttal (EMNP) a júniusban esedékes helyhatósági választáson, és akár arról is döntés születhet, hogy a választások után a két párt fuzionáljon. A kongresszuson 21 küldött vesz részt Háromszékről, zömmel azok, akik nemrég szembehelyezkedtek Mezei János országos elnökkel, mi több, azonnali lemondását sürgették. Pethő István, aki korábban a két kongreszszus között a pártot irányító Országos Választmány elnöke volt, és akit vitatható körülmények között váltottak le ebből a tisztségből, nem érti, „mitől lett ilyen sürgős” a két párt egyesítése. Amikor én a ciklus elején azt indítványoztam, hogy a Kovászna megyei tanácsban az MPP és az EMNP alkosson közös frakciót, maga Toró T. Tibor, az EMNP ügyvezető elnöke vétózta ezt meg. Ehhez képest most hirtelen mindenki egyesülni akar. A fenti eset is példázza, hogy nekem semmi bajom nincs a néppártosokkal, de a magam részéről észszerűbbnek tartanám, hogy a két párt működjön együtt a helyi választásokon, és ha a „próbaházasság” jól sikerült, azt követően kössük össze a sorsunkat - mondta el megkeresésünkre Pethő István. Az egykori választmányi elnök azt mondja: „nem szívesen szavazna meg” egy olyan egyesülési dokumentumot, amelyben elvesz az MPP saját identitása. Kulcsár-Terza József, az MPP-nek az RMDSZ színeiben parlamenti mandátumhoz jutott képviselője nemrég szintén úgy fogalmazott: csak olyan egyezmény fogadható el, amelynek nyomán megmarad az MPP saját arcéle."