Székely Hírmondó, 2020. szeptember (25. évfolyam, 167-188. szám)

2020-09-11 / 175. szám

SZÉKELY Hírmondó Gondolatok az évfordulón E­ lkobzott magán- és közössé­gi vagyon, megszüntetett tanintézmények, kisajátított épületek, elbocsátott dolgozók, tisztviselők és pedagógusok, megemelt adók, üldözött anya­nyelv, lábbal tiport méltóság, nincstelenség, nyomor és kilá­­tástalanság. Íme, néhány követ­kezménye az 1920. június 4-én Trianonban aláírt diktátum nyo­mán az erdélyi magyarság nya­kába szakadt román uralomnak. Ilyen előzmények után nem csak természetes, hanem érthe­tő is a magyar ajkú lakosság vi­szonyulása a bíráskodásra fel­kért Németország és Olaszor­szág által meghozott második bécsi döntés néven elhíresült határozathoz (1940. augusztus 30.). Belőle ugyanis kitörő lelke­sedést váltott ki a Székelyföldet is magában foglaló Észak-Erdély visszatérése a Magyar Szent Ko­ronához. Diadalkapuk, nemzeti színekben pompázó települé­sek, virágeső, örömkönnyeket hullató emberek sokasága és fennkölt beszédeket tartó szó­nokok kara fogadta az ide szep­temberben bevonuló honvéde­ket. Ezek a magasztos pillanatok örökre bevésődtek a nemzet emlékezetébe, szellemi, vala­mint lelki erőforrást biztosítván a trianoni gúnyhatárt 1947-ben visszaállító párizsi békeszerző­dés következtében ismét ide­gen fennhatóság alá kényszerí­­tett magyarok millióinak. Volt, amire emlékezni, és ezáltal ami­be belekapaszkodni a vállunkra nehezedő nemzeti elnyomás és kommunista diktatúra kettős igájában. Némiképp elviselhe­tőbbé vált a mindennapi élet, mert a szüleink és nagyszüleink számára már egyszer bebizo­nyosodott, hogy nincs olyan helyzet és állapot, amely mind­örökké tartana. Mindezt végig- és átgondol­va fokozódik bennem a buka­resti hatalom ellenünk irányuló és minket sújtó intézkedései ál­tal gerjesztett értetlenség. A fe­lülről folyamatosan szított ma­gyargyűlölet és vezényelt jog­fosztás ugyanis nem csak ne­künk árt, hanem a tőlünk min­denáron szabadulni akaró Ro­mániának is. Hiszen hosszú tá­von nem csak a mindenkori ve­zetők iránt fog óhatatlanul el­lenérzést kiváltani belőlünk, ha­nem az országgal szemben is, ami a román fővárostól való tö­meges elforduláshoz vezet. Ez pedig az Erdélyt immár száz esztendeje gyarmatként kezelő és lakóira jobbágyokként tekin­tő államhatalomra nézve végze­tes következményekkel járhat.« 2020. SZEPTEMBER 11PÉNTEKAKTUÁLIS Engedély nélkül 40 tanügyi egység Óvatosan a begyújtással! A háromszéki tanintézmények­nél idén is számos megelőző jel­legű ellenőrzést ejtettek meg a tűzoltók, és sajnos, rendellenes­ségeket is azonosítottak a tűzvé­delem terén. Tinea Teddy A Kovászna megyei tűzoltóság legutóbbi adatai szerint Három­széken az idei iskolakezdéskor ösz­­szesen 40 tanügyi egység (ezen be­lül 61, tanügyhöz tartozó épület) működik tűzvédelmi engedélyek nélkül. A tűzoltóság szakemberei hangsúlyozzák, hogy „különbséget kell tenni az esetek között”, hiszen nem mindegy, hogy a tűzoltásra használatos palackok hiányáról be­­szélünk-e, ami valós veszélyt jelent, vagy olyan engedély nélküli épü­letről, ahol az előírásokhoz képest például tíz centiméterrel szűkebb a kijárati ajtó, és ennek következté­ben késik az engedélyeztetés. Rámutattak arra is, hogy tűz, természeti katasztrófa esetén kriti­kus fontosságú a vészjelző hangjá­nak felismerése, és az épület szer­vezett, hatékony kiürítése. Mivel megyénkben több tanin­tézményt, iskolaépületet kályhás fű­téssel üzemeltetnek télen, a tűzol­tók arra figyelmeztetnek, hogy a kályhákat bizonyos esetekben (pél­dául bölcsődéknél, óvodáknál) nem szabad ugyanonnan táplálni fűtő­anyagokkal, mint ahol a kicsik tar­tózkodnak De az is fontos, hogy az itt lévő szőnyegeket, padlószőnye­geket, de a padokat is a padlóhoz kell rögzíteni, hogy ezek ne nehezít­sék, akadályozzák a menekülést tűz­vész esetén. Tilos a kályhákba ben­zinnel vagy más hasonló gyúlékony üzemanyagokkal begyújtani - ösz­­szegeztek az életmentők . Sok tanintéz­ményben még kályhá­ban ropog a tűz Kevesebben járnak edzeni Önvédelmet is tanulnak A koronavírus okozta tömegpá­nik a sportlétesítményekben is érzékelhető, mivel láthatóan jócskán megcsappant a mozogni vágyók száma, a szülők a gyere­keket sem engedik edzésekre. A fitnesztermek átalakultak, keve­sebb létszámmal, kevesebb e­­dzést tartanak. Bús Ildikó Márciusban a legtöbb fitnesz- és edzőterem bezárt, most azonban újranyitottak, szigorú szabályok mellett fogadják a vendégeket. Ezek azonban megnehezítik a klu­bok működését, ugyanis így egy na­gyobb fitneszteremben is egyidejű­leg csak húszan sportolhatnak, egy­mástól másfél-két méteres távol­ságban. Bár több hónapig zárva tar­tottak, terembért akkor is kellett fi­zetniük, így tartalékaikat élték fel az edzők - mondta Szőke Attila, az Art of the Samurai klub tulajdonosa. Azt is elmondta, a nyitás is nehéz­kesen indult, az emberek is elmara­doznak az órákról. A tornaórákra 20 főből mindössze öten tértek vissza. Abszurdumnak nevezte ugyanakkor, hogy a profi sportolók, harcművé­szetet tanulók kesztyűben és maszk­ban edzhetnek csak, és egymástól két méterre, holott ezeknél az edzések­nél fontos a testi kontaktus. A teremben összevonták a gye­rekek és felnőttek edzéseit, hétköz­nap hétfőn, szerdán és pénteken 18 órától, az idősebb korosztálynak 10-11-ig tartanak tornaórát. Az e­­dző újabb önvédelmi képzést is in­dítana nőknek, lányoknak, erre je­lentkezni lehet a 0743.675.543-as telefonszámon.­ Egy nagyobb fitneszterem­ben is egyidejűleg csak húszan sportolhatnak Igazolást e-mail-ben is lehet kérni Ne terheljék az orvosokat! Ne tegyék útra a tanintézmények a szülőket felesleges orvosi iga­zolásokért, mert ezzel is növelik a betegség terjedésének a való­színűségét - kérte nyomatékosan a megyei tanfelügyelőségen ke­resztül az iskolákat Seres Lucia, a Kovászna Megyei Családorvosok Szövetségének elnöke. Többek között erről is szó esett Kiss Imre főtanfelügyelő tegnapi sajtótájé­koztatóján. Bodor Tünde Nagy (sok adatot tartalmazó) igazolásra csak az óvodába frissen iratkozott, az előkészítős, ötödik és kilencedik osztályosoknak van szükségük, de csak abban az eset­ben, ha közösséget váltanak, áll az említett átiratban, melyben az egészségügyi és tanügyi miniszté­rium közös rendeletére hivatkozik a doktornő. A testnevelésórára szükséges igazolásokat az iskola­vagy családorvosok állítják ki, nem szükséges személyesen igényelni azokat, e-mail-ben is kérhetők, hi­szen azok csak az esetleges króni­kus betegségekre vonatkoznak. Nem kérik többé azt az orvosi igazolást, amit az iskolakezdés nap­ján kell bemutatni, hogy a gyermek egészséges, és nincs fertőző beteg­sége. Ha a szülő beviszi a gyerekét az orvosi váróterembe, nagyobb valószínűséggel megbetegedhet, ráadásul az orvosok időhiányban sokszor kénytelenek úgy kiadni az igazolást, hogy a gyereket nincs idejük alaposan megvizsgálni, illet­ve a pénteken kiadott igazolás hét­főn már érvénytelen lehet, mert a hétvégén össze lehet szedni valami nyavalyát. A járványhelyzetre való tekin­tettel a gyerek egészségi állapotá­nak mindennapos felmérése a szü­lő kötelessége, amennyiben pedig bármilyen betegségre utaló jelet ta­pasztal, otthon kell tartania. Isko­lába, óvodába belépéskor az intéz­mény szakszemélyzete vagy kijelölt tanügyi káder ellenőrzi a gyerek ál­lapotát. Egyéb igazolást - az aktu­ális Covidl9-járványra való tekin­tettel - nem kérnek a szülőktől. « Nincsenek„rejtett támogatók" Kampány Kőröspatakon Tamás Sándor és Fodor István, az RMDSZ megyei, illetve sepsi­­széki elnöke is részt vett szerdán azon a szabadtéri kampánygyűlé­sen, amelyre Sepsikőröspatakon, majd Kálnokon került sor. Kis­­györgy Sándor, hivatalban lévő polgármester, polgármesterjelölt a több mint száz megjelent előtt felsorolta az elmúlt nyolc év magvalósításait, nem kerülve azt sem, hogy egyes munkálatok az átgondolatlan kormányintézke­dések miatt észszerűtlenül elhú­zódtak. Erdély András Egy jó csapat fél év alatt felújít egy falusi kultúrotthont, de ebben az országban ezt megelőzi legalább egy hároméves „papírozási tevé­kenység” - mondta a kálnoki mű­velődési ház kertjében Kisgyörgy Sándor, aki rámutatott: ennek elle­nére „van, amit felmutatni” az el­múlt nyolc évben.­­ A megyei tanács segítségével sikerült utat építeni az országút­­tól Kőröspatakig, majd tovább Kálnokig, megépítettük a „nagy­­hidat” és a ravatalozóházat, felújí­tottuk a kultúrotthont - sorolta a legfontosabbakat az elöljáró, aki mindjárt hozzátette: ez utóbbi modernizálását folytatni kell, er­re elbírálás alatt álló pályázata van a községnek. Korábban Kőröspatakon Kis­györgy felsorolta a folyamatban lé­vő másik hat pályázatot: folynak a csatornázási munkálatok, 500 ezer euróból épül az óvoda, 1,7 millió eurót pályáztak az iskola felújításá­ra, 400 ezret a polgármesteri hiva­tal épületének rendbetételére, pá­lyáztak egy kálnoki műfüves pályá­ra, valamint a község közvilágításá­nak teljes modernizálására. Tamás Sándor úgy fogalmazott, bízik a polgármesterben, mert „nyugod­tan és őszintén” állhat az emberek elé, nem kell attól tartania, hogy ki­derül: olyan „hátsó támogatói” vannak, akik esetleg „nem annyira népszerűek a községben”. Arra biztatták az embereket: szeptember 27-én „időben menje­nek el szavazni”, mert a járvány mi­att lassul a folyamat.­ Kisgyörgy Sándor (jobbról) „nyugodtan és őszintén állhat az em­berek elé"

Next