Székely Lapok, 1900. október (40. évfolyam, 150-167. szám)

1900-10-01 / 150. szám

2-ik oldal­ van és kívülről is széles területről biztatásra és támaszra számíthat. Térjünk a többek között arra az álláspontra, hogy a tehetséges erők itt megtartassanak, mert csak ilye­neknek munkálkodása biztosíthatja a szellemi és anyagi fejlődést s emelheti kifelé is a város tekin­télyét és hírnevét. Másutt a közérdekben használható embereket, vagy hivatott vezetőket nem engedik el; városokban módot keresnek arra, hogy a kedvelt em­ber idegenből kínált jobb pozícióért kárpótlást nyerjen, hisz a faluk lakos­sága erőszakkal is ellentáll a nép emberének távozásánál. Legyen annyi ambíciónk nekünk is, hogy városunkat híres emberek neve és munkálkodása révén emle­gessék. (Vége.) Közoktatásügyi kiadások. A vallás és közoktatásügyi költségek emelkedéséről tanúskodnak a következő adatok: Az idén csak építkezésekre 17.948.500 koronát for­dított Wlassics miniszter. Ez összegből egyetemi építkezésre és pedig a központi egyetem, műegyetem, Karolina kórház, a budapesti egyetem II. sebészeti klinikája és a kolozsvári egyetem központi épüle­tének kiegészítésére összesen 9.376000 ko­rona, a középiskolai építkezésekre 934,000 korona, az Erzsébet nőiskola telkére és épületére 1,000,000 korona, a polgári isko­lák és tanítóképzők építkezésére 866,000 korona, a szépművészeti múzeumra 2,100,000 korona, állami elemi iskolai épületekre (1999. XIV. t.-c.) 2,000,000 korona és ugyancsak állami elemi iskolák építkezé­sére a költségvetésen kívül az idén még 319,364 korona jutott. Az 1901. évre elő­irányzott új építkezésekre 2 852,000 koro­nát szánt Wlassics miniszter. Ez összeg­ből jut a budapesti egyetemi Paster inté­zetre 300,000 korona, a Pasteur kórházra 132.000 korona, a kolozsvári elmekórtani klinika felszerelésére 250.000 korona, a szegedi gimnázium épületére 140.000 ko­rona, a dévai reáliskola kibővítésére 100.000 korona, a temesvári felsőbb leány­iskola építésére 180.000 korona, az észak­­magyarországi állami iskolákra 200.000 korona, polgári iskolai épületekre 560.000 korona, tanítói és tanítónői képzőintézeti épületek kibővítésére 192.000 korona, a siketnémák váci intézetének kibővítésére 100.000 korona, a siketnémák budapesti iskolájának épületére 200.000 korona és az országos zene és sziniakadémia telkére 400.000 korona. A felsorolt építkezéseket megelőző öt éven belül foganatosított épí­tések költsége még kerek 10,000,000 koro­nára rúg Wlassics Gyula miniszterségé­nek ideje alatt öt­­ óta csak beruházá­sokra 30,800,500 korona "tett „Jó, ára legyen, monda nagylelkűleg ne hirtelenkedje el a dolgot. — Az éjjel ha­tározzon. Nem­­ adjon több időt. Nekem legalább egy hónap kell, mig ügyeimet rendezem. Gondoskodnom kell leányomról is. — Ilyen ügyet nem lehet egy nap elintézni. „Jó, tehát az emberiség nevében. Le­gyen 14 nap. Nem kívánom elhatározását egész 14 napig — két hétig! Hogy a vi­lág két hétig nélkülözze a vigasztalást s a bizonyosságot, melyet a házasság neki nyújt. — Azonban, ha meg kell lenni hat legyen — sóhajtá lemondólag. „Igen, meg kell lenni. — Ön még ma vissszaütegy Londonba. Maradjon ott két hétig. Mához két hét jöjjön vissza s akkor megmondom elhatározásomat.“ Ezzel kezét nyujtá a férfinek, az felemelte, megcsó­kolta. Aztán kalapját megemelve, megfor­dult s nagyokat lépve a kert kijárása felé indult. Az asszony sóhajtva nézett utánna. Már az esti fény is letűnt az égről, csak egy kis keskeny sáv jelölte meg a nap lementét nyugaton. A félhományban feke­tén tűnt fel a férfi alakja s úgy rémlett, az asszonynak, mintha fenyegetné. Egy­szer csakugyan felemelte a karját, vagy csak­ képzelet volt?! Tényleg nagyon fel volt izgatva. A felajánlott házasság gyű­löletes volt előtte, — irtózott tőle. De a férfi, annyi furfanggal s ügyességgel védte álláspontját, hogy a nő elvesztette fejét s aztán mert nő és asszony volt — a szivét is. Sophia ismételt szavai megtették hatá­sukat. II. A­mig ez történt fenn a kertben, fenn az emeleten a könyvtár szobájában egy lány és egy ifjú beszélgettek.­­ Az ifjú az ablakba állott, a lány pedig a tűz mellett ült, kezeit összefonva; szemeiből s egész arcáról a legmélyebb elcsüggedés volt olvasható „Tehát csakugyan bizonyos benne ? Kérdező az ifjú, a­mint a magas alak benn a kertben mind tolakodóbb módon kezdett viselkedni a nővel szemben. „Nem alap nélküli aggodalma?“ Ekkor észrevette, hogy megfogta a kezét „A baromfi monda elfojtott hangon „hogy tartja a kezét.“ „Bár ne lenne alapja“ monda a lány. De én nagyon jól tudom mi a célja. Ter­mészet feletti kijelentéseket ígér . . . „Ah a gazember“ kiálta fel az ifjú mély megvetéssel. „De csak majd a házasság után, azt mondta az anyám.“ „Tényleg megcsókolta a kezét. Átkozott fickó mormogta fogai között. „S ő hisz neki, a kilátásba helyezett csodálatos szellemi erő elnyerése kisértetbe ejtette. Oh Robin ez borzasztó. Ez az ember egy hazug. Bizonyos vagyok benne. — Ez nem jellem. Annyit iszik a meny­nyit csak bir. — S úgy meny­jön mintha már ő lenne itt a tulajdonos. — Bizonyos vagyok benne, hogy egy szó sem igaz abból a mit ő igér .... „Na most újra megcsókolta a kezét“ sziszegte elfojtott dühében az ifjú, a már leirt jelenet által mind inkább kihozván türelméből. (Folyt. köv.)­­ Székely Lapok Marosvásárhely, 1900. október hó 1. A román-bolgár összetűzés. " (M. d.) Bár lapunknak, mint a hazai események hű és pártatlan krónikásának, nem áll voltaképen feladatában a külföldi forrongásokat minden vonalon taglalni,­­ mindazáltal bizonyos mértékig érdekünk-­­­ben áll figyelemmel kísérni azokat a dol­­­­gokat is, mikből, ha netalán nagyobb ösz­­szeütközések kerekednének, nemzetközi­­ helyzet alakulása folytán nekünk is ki i­­ jutna bizonyos fokig az osztályrészünk. Meg kell tehát emlékeznünk arról, hogy­­ a román-bolgár összetűzés elsimítása, da­cára a diplomáciai fáradozásoknak, még­­ nem sikerült eddig, sőt a viszály egyre­­ jobban fejleszti a két ország közt a gyű­­­­lölködést s mind a két ország mozgósítja­­ haderejét. A román kormány hivatalosan ugyan azt, mondja, hogy nincs ok fegyver-­­ kezesre, a forradalmi üzelmek elnyomása és a bolgár hajtogatók és gyilkosok meg­büntetése közigazgatási és igazságszolgál­tatási ügy , de azért gondol további eshe­tőségekre is, és szigorú rendőri intézkedé­seket alkalmaz s őrzi a határt. Románia figyelmeztette a hatalmakat a mecedón-bol­­gár bizottság üzelmeire és felhozta, hogy a dunai erődöket, melyeket Bulgáriának voltaképen le kellett volna rombolni, most fölszerelik. Tudatta egyszersmind, hogy a bolgár összeesküvés ellen indított vizsgá­lat eredményét közölni fogja Bulgáriával és követeli, hogy a bolgár földön lévő bűnrészeseket a bolgár kormány megbün­tesse. Romániának ez az állásfoglalása a ha­talmakkal történt előzetes megbeszélés eredménye­i mondják, hogy a monarkiánus külügyminisztere, gróf Goluchowsky taná­csolta, s Ischlben Károly király látogatása idején ezt vitatták meg. A bolgár kormány még mindig a körül az álláspont körül volt, hogy nincsenek még kellő bizonyíté­kok kezében, hogy a megjelölt egyéneket üldözőbe vehesse. Az erre vonatkozó ira­tokat most fordíttatja francia nyelvre a kormány s elküldi Szófiába. Ezzel szem­ben Románia négy hét óta páratlan gyor­sasággal összefogdosta az összes gyanús bolgárt, s részint kiűzte őket területéről, részint pedig bebörtönöztette, hogy ezek fölött törvényszék üljön törvényt. Kétség­telen dolog, hogy Románia is­en ügyesen intézte el a maga szempontjából a kérdést és ha a hatalmak a köznyugalom érdeké­ben folytatott tárgyalások útján nem fog­nak elégtételt szerezhetni Romániának Bulgáriától, úgy Románia maga a saját törvényei szerint, a­nélkül, hogy háborúba kelljen keverednie Bulgáriával, példás elégtételt vesz azzal, hogy a bűnös bolgá­rok közül azokat, kikre rá­bizony­ult, hogy Károly királyt meg akarták gyilkolni, ha­lállal fogja büntetni. Ez elrettentő példa lesz arra nézve, hogy bolgárok Románia területén tartózkodjanak az eddig gyako­rolt merényletektől. A román törvények

Next