Székely Nemzet, 1893 (11. évfolyam, 1-193. szám)
1893-01-02 / 1. szám
Január 2. BELFÖLD. — jan. 2. A miniszterelnök útja. Wekerle miniszterelnök, aki, mint Bécsből távírják, decz. 30-án délután hosszabb ideig értekezett Steinbach osztrák pénzügyminiszterrel és Rothschild báróval, este ma 10 órakor a gyorsvonattal a fővárosba érkezett. Egyidejűleg Pallavicini Ede őrgróf vezérigazgató és Popovics Sándor osztálytanácsos és ide érkeztek. A „M. É.“ a következőket jelenti : Wekerle miniszterelnök délben hosszabb időn át értekezett Kálnoky gróf külügyminiszterrel, azután Steinbach pénzügyminiszterrel. A két pénzügyminiszter értekezésének tárgya a valutaműveletek foganatbavétele iránti lépések végérvényes megállapítása volt. Mindenek előtt az állami adósságok azon czimletei fognak konvertáltatni, amelyeknek konverziója kamatmegtakarítással jár, s amelyek által előteremthető a valutaszabályozás költségeinek fedezéséhez szükségs öszszeg. A két pénzügyminiszter teljes megegyezésre jutván a műveletek végrehajtásának módozataira nézve, elhatározta, hogy délután 2 órakor értekezletet tartanak Rothschild báróval. Ez értekezlet a magyar minisztérium palotájában folyt le s részt vett benne a két pénzügyminiszter és Rothschild báró. Elhatározták ez alkalommal, hogy végérvényes megállapodást január elején Budapesten létesítenek. Az Erdélyrészi Kárpát-Egyesület 1892 ben. — jan. 2. Ilova-tovább, mind izmosabbá válik ez az egyesület is. A lefolyt évben különösen a tagok gyűjtése képezte az egyesület fő feladatát. Az anyaállamba szétküldetett mintegy 8000 gyűjtőív. Az eredmény már is mutatkozik, mert az 1891-ben volt 600 tag immár 1500-ra emelkedett. Tagok jelentkeznek Budapestről, Aradról, Debreczenből, Szegedről, sőt még Bécsből is. A taggyűjtést az egyesület titkári hivatala az új évben is fokozott mértékben fogja folytatni. Másik nevezetesebb akciója az egyesületnek az osztályok szervezése volt. Eddig már megalakította az alsó-fehérmegyei, aradna borbereki, hunyadmegyei, háromszékmegyei, maros-tordamegyei, torda-aranyosmegyei, kolozsmegyei osztályokat és Kolozsvárit az egyetem körében az egyetemi osztályt. Szervezés alatt van a csikmegyei, brassómegyei osztály is Mozgalom indult meg továbbá Szatmár megyében, Nagy-Váradon és Bécsben is osztályszervezésre. A lefolyt évben kezdette meg a Kárpát-Egyesület rendszeres kirándulásainak rendezését, melyek mindenike fényesen sikerült. Különösen a háromszékmegyei, kolozsmegyei és alsófehérmegyei osztályok tűntek ki ebben. A kirándulásokon az anyaállamból is sokan vettek részt. Átvette az egyesület a pénzügyminisztertől ez évben a borbereki fürdőt, hol 10,000 frt befektetéssel kényelmes vendéglőt, lakóházakat és melegfürdőt építtetett. A nyáron már megnyílik ez a természeti szépségekben gazdag vasas fürdő. Megindította 1891. év január hótól kezdve „Erdély“ czimmel illusztrált értesítőjét, mely turistasági, fürdőügyi és néprajzi tartalmával egyedül áll egész Magyarországon. A folyóiratot a tagok ingyen kapják. Munkatársai közé számítja Magyarország valamennyi ez irányu szakíróit. Különös kitüntetés is érte az egyesületet. A kiadásában megjelent „Erdélyrészi fürdők és ásványvizek leírása“ czímű munkát, melyet Hankó Vilmos dr. irt. Erzsébet királyné ő felsége könyvtára számára elfogadta és innen származik az a terv, hogy a nyáron Kovászna fürdőt látogassa meg, mely fürdő e könyvben részletesen ismertetve és képekben bemutatva van. Úgyszintén elismerésüket fejezték ki Wekerle Sándor miniszterelnök, Bethlen András gróf földmivelésügyi miniszter is. A jövő évre elkészítve van több menedékház építése. A Detonatán, Önökon és a Szent Anna tavához szerveztetik eg egy menedékház. Az útjelzések és utak javítása szintén munkába vétetett. A tavaszszal megnyíló turista mozgalom az egyesületet készen találja és hisszük, hogy a következő év is gazdag eredményű lesz. Az Emke 1892-ben. — jan. 2. A mult évben hozta létre az egyesület legnagyobb alkotását az algyógyi földmivesiskolát, melynek czéljaira a m. kir. földmivelésügyi miniszterrel kötött szerződés alapján lekötötte a gr. Kun Kocsárd ajándékozta 230,000 frt értékű algyógyi földbirtokot. Ez az első ilynemű iskola az erdélyi részben. Az állam mintegy 50.000 irtot fektet ez iskolába. A mult évben érte el az egyesület ingó és készpénzvagyona az egy millió forintot s szó van arról, hogy ez esemény méltólagraegünnepeltessék. Történelmi fontosságú az egyesület múlt év június 7-én tartott közgyűlése, mely a koronázási ünnep keretében képes volt magára vonni az ország és a közönség figyelmét. Ugyancsak az ezen közgyűlés határozata alapjain indíttatott meg egy országos közművelődési kongresszus rendezése, melynek kivitele az 1893. évre marad. Az egyesület költségvetése a mult évben 50 ezer forint körül járt, a melyből mintegy 4 ezer írt fentartási és fejlesztési költségen kívül a többi az intézmények és segélyek rovatán volt. Kiadványok közül megjelentek az „Emke daloskönyve“ és agitáczionális eszközül a Munkácsy Mihály festette művészi alapító oklevél metszete. Az új esztendőre maradt az ugyancsak a mult évben megszerkesztett, SZÉKELY NEMZET, de ki nem adathatott Emke olvasókönyv megjelenése. Elhunytak az évben Baross Gábor az Emke örökös dísztagja és dr. Bánffy Zoltán választmányi tag. Nagyobb alapítványul kifizettetett néhai Dersi János marosvásárhelyi birtokos 10,000 frt hagyatéka, néhai Perelle István emlékére 2500 frt alapítvány és mintegy 5000 frtot hagyományozott de az 8-án Kolozsvárit elhunyt özv. Tappenburg Károlyné szül. Krencsán Eliz úrnő, kinek végrendelete az egyesületnél már régebben letéve volt. Irodalom és művészet. A legolcsóbb képes hetilap, a „Kis Tükör“, januárban indul meg Budapesten Szős Farkas és Kecskeméthy István szerkesztésében, Hornyánszky Viktor kiadásában. Mint a kedves emlékű hármas Kis Tükör, úgy az újság „Kis Tükör“ is tájékoztatni kíván a hasznos tudnivalókban, a közélet eseményei felől s e mellett mulattató olvasókönyve fog lenni a népnek. Közöl irányczikkeket a társadalmi, közművelődési és valláserkölcsi kérdésekről, életrajzokat a közélet múltjának és jelenének nagy alakjairól, tudósításokat hazánk és a külföld jelentősebb eseményeiről. Tárczájában költemények, elbeszélések, rajzok, karczolatok és tréfás történetek mulattatják az olvasót. Ismeretterjesztő, közgazdasági és közegészségügyi rovataiban hasznos ismeretek közlésével, egyházi és iskolai közleményeiben a valláserkölcsi érzület erősítésével szolgálja a közművelődés és erkölcsnemesítés ügyét. A lap minden száma képekkel lesz csinosítva. Előfizetési ára egész évre 2 frt, félévre 1 frt, negyedévre 50 kr. Az előfizetések Hornyánszky Viktorhoz (Budapest, Akadémia bérháza) küldendők. A lap minden szombaton, egy évén, 1-fő száma január 7-én fog megjelenni. Mutatványszámok kívánatra ingyen és bérmentve kaphatók a kiadónál. VÁRMEGYÉK. Vármegyei bizottsági tagok Csikvármegyében. — jan. 2. A törvényhatósági bizottság kisorsolt tagjai helyett Csik megyében a választások deczember hó 22-én folytak le az egyes választó kerületekben és pedig a következő eredménynyel: A k.-feltizi kerületben megválasztatott Bándi Vazul Somlyói főgymnáziumi igazgató és Ambrus József birtokos. K.-Impéren id. Bocskor Károly körjegyzői; K.-Ujfaluban ifj. Csoboth István, Kovácsi Bálint; Kozmáson Balázs István, hol ez és Bardócz István lelkész egyenlő szavazatot kapván, a választási elnök előbbi javára döntött; de mert egy szavazatlappal több adatott be, mit ahány ember szavazott, a választást az igazoló választmány megsemmisítette. Tusnádon Éltes Elek, Ferenczy Béla; Csekefalván Sándor Izsák, Részeg Lajos; Bánkfalván Darvas János; Szentgyörgyön Márton Károly ; Menaságon Benedek Gábor ; Szentsimonon dr. Győrffy Gyula; Szentkirályon Hosszú Ferencz lelkész és zsögödi Nagy Ferencz ; Szentimrén Sándor Gergely ; Mindszenten Czikó János; Csik-Szeredában Csedő István; Taploczán Gecző Béla aljárásbiró; Várdotfalván Csiszár Pető ; Pálfalván Sánta Simon ; Csik-Szentmiklóson Kiss Dénes; Madéfalván Császár Nándor; Szépvizen Fejér Sándor; Szentmihályon dr. Zakariás István ; Rákoson Csűrös Ferencz; Csik-Madarason Antal Albert; Dánfalván Antal Gergely ; Karczfalván Szekeres Péter; Kovács Lajos ; Szenttamáson Bara Márton ; Szent- Domokoson László Ferencz, Márton János ; Tekerőpatakon Máté Péter; Gyergyó-Újfaluban Dobribán István, Elekes Józsa Márton ; Csomafalván Portik Lajos, Küllő Ignácz ; Alfaluban Zomora Dániel, id. Balázs Gergely, Nagy Imre; Gyergyó-Szentmiklóson Márton Lajos, Nagy Tamás, Gotsling János; Szárhegyen dr. Színi János és Ferencz Gergely ; Ditróban Köllő János, Bajkó Gyula, Fülöp József , Remetén Demeter Imre, Veress Antal, Puskás József. Tölgyesben Mühlfay Sándor, kik a kozmási és tekerőpataki választottakon kívül 15 napi fenntartással igazoltattak. VIDÉK. A fogarasi oláh háború. F o g a r a s, decz. 29. Fogarasmegye tegnap kezdette meg rendkívüli közgyűlését, amelyen már előre vetette árnyékát az ádáz harcz, melyet a román ellenzék indított a megye alispánja, Kapocsányi Mór ellen. A tüntetés már az utcán kezdődött, jóval a gyűlés megnyitása előtt, Sterbann Miklós képviselő megérkezése alkalmából, akit, úgy látszik, ha nem is nyíltan, de hallgatagon vezérüknek ismernek el a megyebeli ellenzéki románok. Nagy tömegekben vonult ki elébe a nép az egyes állomásokon, ezzel akarván mintegy dokumentálni vezéri szerepét, s benne óhajtva üdvözölni azt a férfiút, aki alkalmas arra, hogy Fogaras megyében megtörje a magyarok erejét, s a románok kezébe kerítse a hatalmat. A gyűlés már tegnap is izgatott volt, ma pedig teljes erővel kitört a vihar a zsúfolásig telő megyeházán. Az izgatottság mégis akkor érte el tetőfokát, mikor Sierbanu képviselőnek az alispán felfüggesztését és ellei.e a fegyelmi eljárás megindítását kérő következő, nyakatekert magyarsággal írt indítványa került napirendre : Méltóságos Bausznern Guidó főispán úr! Alálírt törvényhatósági bizottsági tag kérem legközelebbi törvényhatósági bizottsági közgyűlés tárgyai közé a tárgyalás és határozat végett hozni a következő indítványt. Indítványozom, miszerint Fogaras megye törvényhatósági biz. közgyűlése mondja ki határozatilag, hogy : Kapocsányi Mór alispán ellen hivatalától való felfüggesztése mellett a fegyelmi eljárást és vizsgálatot elrendeli, mert 1. Nevezett múlt közgyűlésben magaviselete által és az által, hogy a bizottsági tagokat kutyakorbácscsal fenyegette, és jövőre kutyakorbácscsal ígért megjelenni a közgyűlésekben, közbotrányt okozott és a közgyűlés méltóságát nemcsak megsértette, hanem teljesen tönkre tette. 2. Elhallgatta a közgyűléssel közölni, hogy minősítetlen egyének neveztettek ki a főispán által és e tekintetben semmi lépést a törvényellenes eljárással szemben nem tett és azokat törvényellenesen huzamosabb időre szabadságoltatja. A megyeház helyiségeiben a felügyelete alatt lévő hivatalnokok hivatalos órákban minden ellenvetés nélkül pamfleteket gyártanak és felelősségre nem vonatnak, sőt hírlapokba is hazudoznak, állítólag az alispán köpönyege alatt. 4. Hivatalos teendőit nem törvényszerűen teljesiti, mi az elrendelendő vizsgálat által fog kiderittetni. 5. Egy törvénytelen főispáni ukázt, mely által szigorúan meghagyatik a hivatalnokoknak, hogy kézzelfoghatóan szavazzanak a közgyűlésekben, nem utasította vissza, hanem foganatosította, miáltal valóságos közbotrányt okozott. 6. A múlt közgyűlésen egyik bizottsági tag nyilvánosan és kifejezetten kijelentette, hogy az alispán úr nem él tisztességes családi viszonyok között, ami azt jelenti, hogy vadházasságban él, miáltal, ha ez áll, érdemtelenné teszi magát hivatalt viselni. Teljes tisztelettel Sterbanu Miklós, bizottsági tag s országgyűlési képviselő. Az indítványt a román ellenzék tüntető helyesléssel, míg a megtámadott alispán pártja megbotránkozással hallgatta, főkép azt a részét, melyben az indítványozó, teljesen elvakulva a Kapocsányi ellen való gyűlölettől, nem átallotta az alispán teljesen magánügyét is a piaczra vinni. Heves vita után végre következett a titkos szavazás, melynek eredménye világosan mutatja, mennyi alappal bírnak azok a vádak, amelyeket Sierbanu az alispán ellen felhozott. A közgyűlés ugyanis, mint az már a Székely Nemzetben közölve volt, 64 szavazattal 17 ellenében elvetette Sierbanu indítványát s a napirendretérést határozta el. De nemcsak ezzel az indítványnyal szenvedett csúfos vereséget a román ellenzék. Leszavazták ezenkívül még egy titkos és két név szerinti szavazáson is. A közgyűlés egyébiránt, melyen a két napon öszszesen huszonegy tárgyat intéztek el, minden nagyobb rendzavarás nélkül, s a főispán és az alispán zajos éltetésével végződött, motív zakatol, melynek füttyét meredek hegy lánczok verik vissza s pásztorkunyhó helyén ezernyi ember lakja a gőzfürésztelepet. Erdővidék barnaszén telepeinek kiaknázására alakult részvénytársaságnak iparvasutja gőzüzemre nyert berendezést. K 1- 1 y e n nél levő Oltterraszokból keskenyvágányu iparvasút képes kavicsot szállítani vasút töltéséhez. Az Oltvölgyi vasútnak Sepsi-Szentgyörgy-Csikszereda között eső szakasza már közigazgatásilag meg van állapítva . Ugron Gábor engedményes hálás székelyekre talál e nevezetes vonal kiépítése által. A vármegye vasúti bizottság feliratokban fejtette ki óhajait a közlekedési hálózat kifejlesztését illetőleg. Ebben az esztendőben vette használatba a Székely Mikó-kollégium új épületét. Páratlan áldozatot hozott Sepsi-Szentgyörgy város, hogy főgymnáziuma legyen Háromszék megyének s állam és egyház kezet fogva segítette előre a nemes törekvést. De hajh ! Az öröm nem lehet teljes. A főgymnázium leglelkesebb apostola, építőmestere Császár Bálint, Sepsi-Szentgyörgy város nagy polgármestere nem érhette meg a műnek teljes befejezését. Nem lehet jelen az első érettségi vizsgálaton a Székely Mikó-kollégiumban, mely az ő nevét örökre áldani fogja! A kis székely gazdaság gyakran küzd nélkülözéssel. Jönnek szűkös évek, nehéz viszonyok, amikor szükséges az olcsó hitel. Hitelszövetkezetek iránt áldásos mozgalmat indítottak buzgó hazafiak s immár nem messze az idő, hogy munka, hitel és tőke helyes arányban vesse meg alapját nemzeti gazdagodásnak. Iparfejlesztő törekvések megújultak, csirában levőknek nyílását törekszik elősegíteni a kereskedelemügyi miniszter, a székely iparfejlesztő bizottságok által. Hivatásuk megismerni, felkutatni mindent, ami állandó jövedelmező foglalkozást képes biztosítani, fejleszteni meglevő intézményeket s becsessé és becsültté tenni a munkát. A papolczi, zágoni, pávai, gelénczei, soósmezői erdőségek között hat gőzfürésztelep kéménye füstöl. Bálványosvár tövében, hol Hadúr oltárain lobogott hajdan az áldozati láng, a rhabonbánok utóda folyadékká sűríti a kénbarlang gyilkos szénsavát gyárában. Kossuth Lajos tanácsa megvalósuláshoz közeleg : gyárakat Székelyföldnek. Sepsi- Szentgyörgyön az „Első Székely Szövőgyár“ részvénytársulat szövőgyára újból született s vénkedését kívánja a szövőipar fellendülését szívén hordozó közönség. Mechanikai szövőszékei egy-egy hála emléke Jaquard szellemének. Átellenben egy derék asszony által emelt sörgyár fogja rövid időn kiszorítani Székelyföldről a pilseni és kőbányai sört, tanúságául, hogy mire képes az erély, legyen az bár as- s zo nyi. Virágzó iskolák tanárai, tanítói között az együttérzés, összetartás és együttműködés szelleme lebeg s erős a nemzeti megerősödésre irányuló törekvés. Ez nyilatkozik gyűléseken, társas összejöveteleken. A kisdednevelésnek emberiségi és magyar nemzeti szempontból kiszámíthatatlan fontosságú kérdésének megoldását, egyelőre érlelését segíti elő, a kisdedeket óvó nőképző intézetnek felállítása Sepsi-Szentgyörgyön. Közeledik az idő, melyben szász polgártársainkat egy nevezetes társadalmi kérdésben utólérni , remélhetjük : a szegény ügyben. Mikor elérkezik azon idő, hogy nem lesz a ki községek szegényalapját igénybe vegye. Nem lesz nyomorult, szegény ember, a ki terhére essék embertársainak! A szegénymenház már biztosítva van s újonnan szerzett ideiglenes elhelyezést nyernek a tehetetlenek, munkaképtelenek. Az uj évnek van fentartva, hogy az állandó menhelyet is megteremtse. Filárva- és szeretet ház számára emelkedett egy monumentális épület, várva végleges berendezésre. Hivatása a társadalom számára hasznossá nevelni árvákat, kiket segély és támasz hiánya máskülönben elzüllésre kárhoztatott. A Székelyföld immár nem terra incognita ország-világ előtt. Szépségeit, elragadó bájos részleteit ismerni kezdik. Az Erdélyi Kárpát Egyesület háromszéki osztálya irányt adott a kirándulásoknak; honismertető hivatását teljesíti az E. K. E. Közlönye, melynek minél díszesebb, elegánsabb kiadása segíti elő szépséges Erdélyt magyar Svájczczá tenni. HáromszékVármegye 1892-ben. — jan. 1. Megszűnt, véget ért a tegnappal. Nem volt eléggé olcsó a kenyér, nem eléggé áros a gabona. A mészárosok pláne vegatáriánizmusra igyekeztek szoktatni a publikumot. Patikaihoz illő árát a húsnak végre is szövetkezet mérsékelte. Hanem azért szívósan tartotta magát a székely, akár hajdanában, amikor mongol, tatár tört reája. Növekedő szükségleteit mérsékelte, ha nem futotta a kiadást a jövedelem. Míg a határzár kordonja engedte, a munkás csakúgy elment belföldre kenyérért, mint annakelőtte. De már moldvai karc ,ost nem szüretelhetett itthon a szomjas határszéli; koleraveszedelem miatt megszűnt a szőllő-behozatal. Egyúttal szerencsésen távol is maradt tőlünk a ragály veszedelme, haszon járt a kárral. A khinai kuli különben nem vágyik a „közép“ nagy birodalmába vissza, mint a székely szülötte földjére. Annak halóporát kívánja viszszaszállíttatni Kaliforniából, ez pedig hazatér — meghalni „belföldről.“ Pedig sokat fejlődött a mozgásra. A történelmi fontosságú otozi szorosban a legköltségesebb fentartást igénylő útszakasz czélszerű áthelyezést nyert s a bodza-krásznai szoros patakjait uj hidak tették járhatóvá. A brassó-háromszéki vasúton kevésnek bizonyult két vonat naponként ; megtelik a harmadik is utassal ; kár hogy az állomási épületek kicsi szabásra épültek s kibővítésük késik. Uj vasút hasítja át Kovászna mellékét, a kovászna-térrét, mely a hires Pokolsárt és Horgászt világfürdővé tenni hivatott, a mellett, hogy a folytatólagos iparvasuttal behatott a Kárpátok közé, hozzáférhetetlen, ember nem járta rengetegekben is kincsesé tette az erdőt. A Baszka folyó mentén fél a század elején még bölénycsordák törtettek., most loko 1. szám.