Székely Nép, 1910 (28. évfolyam, 1-142. szám)

1910-07-26 / 80. szám

80. szám­ mal és megegyezésre jusson a kormány­nyal. E nélkül az egyes román férfiak szava elvesz a pusztában s nem indul­hat meg egy komoly béke akció. A megegyezés után azonban a párt feloszol­­h­atik, bele­olvadva a magyar pártokba. Nemzetiségi pártok léteztetésének jogo­sultságát Tisza István gróf kétségbe vonta, ezen fölfogás elfogadható. De azért helyén­valónak látom egy ideig­lenes békepárt kialakultát. E nélkü kivel tárgyaljon a kormány ? A béke csakis egy nagy párt támogatásával jö­het létre, ha azt az egységes magyar állam alapján a románok és általában a nemzetiségek is akarják. Természe­tesen a békepárt létre­jövése, a többi nemzetiségekre is áll. Khuen-Héderváry Károly gróf minisz­­terelnök sok érdekest mondott két órás beszédében, a­mit az olvasó már élve­zett a beszéd olvasásakor. Khuen-Héder­­váry Károly gróf — mint mondó — ödöd magával indult a nagy útra, ennyi volt a miniszter társa, s rövid időn meg­­hóditák az országot. A történelem el­könyveli a miniszterelnök érdemeit, mert hóditó hadjárata Magyarország történetének a legszebb kora fog lenni. A mely nemzet annyira hallgat a józan szóra, mint ez alkalommal, az ily nem­zetnek van jövője, mert vesztébe nem rohan. Nem a pénzel való választás hozta meg az eredményt, ez üres vád komoly bizonyíték nélkül, hanem a lelkesedés elfogta a nemzetet, a midőn a kábító jelszavakból felocsúdott és tódult a a munka zászlója alá, a­melyet legelőbb Khuen-Béderváry Károly bontott ki. Remek beszéde hű tükre volt a félétörténetének, meghajlik zsenialitása előtt az egész ország és Magyarország legnagyobb államférfiaként üdvözli. E beszédben értésére van adva az ellen­zéknek : „Mi békét akarunk, igenis békességben kívánjuk a nemzetnek ér­dekeit kiszolgálni. Csak akkor megyünk harcba, ha erre kihívnak, de akkor igenis helyt fogunk állni.“ Khuen-Héderváry Károly gróf ezen kijelentésével megnyugtató a nemzetet, hogy nem veszett kárba a volt koalíció elleni fordulása, mert ha ismét össze­verődnének is, tehetetlenek lesznek a kormány s pártja erős akaratával szem­ben. Új kor virradt Magyarországra, ezt többé vissza nem fejleszheti semmiféle volt koalíciós pártok egyesülése sem, ha esetleg az idő folytán talán be­következne.­­ A kettős mandátumok. A nemzeti munka­párt vezetősége megállapodott abban, hogy a pártnak Iglón Münn­ich Kálmán udvari taná­csos, Körmöczbányán Werner Gyula, Szabad­­bárándon pedig N­i­c­z­ky Pál gróf lesz a jelöltje. Körmöczbányáról Írják: A körmöcz­­bányai nemzeti munkapárt E­­­e­ö­d Tibor elnöklésé­vel nagygyűlést tartott, a­melyen egyhangúan nagy lelkesedéssel Werner Gyulát kiáltották ki a kerület munkapárti képviselőj­elöltj­éül. I­g­­­ó r­ó­­ jelentik: Az itteni nemzeti munka­párt vasárnap délelőtt tizenegy órakor tartotta meg jelölő­gyűlését, a­melyen M­ü­n­n­i­c­h Kálmán ud­vari tanácsosnak a kerület jelöltséget felajánlották, a­ki nyomban elmondta programmbeszédét. A köz­ponti választmány e hó 27-én ül össze s valószínű­­­leg augusztus 4-ére tűzi ki a kerületben a képvi­selőválasztást. Miskolczról jelentik: A központi választ­mány szombaton délután Szentpályi polgármes­ter elnökletével ülést tartott, a­melyen a választás napját augusztus 7-ére tűzte ki. A választási elnök Poros János nyug­­gimnáziumi tanár lesz, den alapot nélkülöző közlése alapján újabb sajtóhadjárat folyik a vita körül. A Székely Újság megnyugtat, a S­z­é­k­e­l­y Hírlap örvendez és a Független Székely­ség méla rezignációval temeti a meg sem született sepsiszentgyörgyi törvényszéket. A vármegye közönségét a sok ellentétes hírrel eléggé felriasztották ahoz, hogy végre is joga legyen a tiszta tényállást ismerni. Min­denekelőtt tudni kell, hogy a Keleti Érte­sítő, a Justh-féle frakció egyik kőnyomatosa, a­mely információit a Royal-klubból meríti. Nem nehéz a kézdivásárhelyi igazságügyi palo­tára vonatkozó hír forrását ezek után Ráth Endre dr.-nál feltalálni. A képviselő, úgy lát­szik, egy kissé hazabeszélt. Némi korai örömet óhajtott választóinak szerezni. Mert a királyi törvényszék kérdésében ez idők szerint nincsen döntés. Koránt sem akarjuk azt mondani, hogy a leendő igazságügyi palota nem Kézdivásár­­helyen fog felépülni, de azt kívánjuk nyilvá­nosságra hozni, hogy ez a kérdés csak a j­ö­v­ő­­ben bekövetkező döntés tárgyát képezi. Az igazságügyi kormány, mielőtt végleges intézkedéssel bezárná a törvényszék ügyét,­­ előbb beható tanulmány tárgyává kí­vánja tenni s csak majd a tervbe vett igaz­ságügyi reformokkal egyidőben történik meg a döntés. Köztudomású, hogy a polgári perrendtar­tás reformja küszöbön áll. Ez a reform nem­csak az igazságszolgáltatás képét formálja át, de lényeges szervezeti változta­tásokat is von maga után. Tervbe van véve azonban e mellett az igazságügyi egységek növelése s így a törvényszékek kerületi illetékességének kibőví­tése. Ez a központosító törekvés esetleg több eddig fennálló törvényszék megszünteté­sét vonja maga után. Értesülésünk szerint 15—20 törvén­yszék megszüntetése van tervbe véve. Éppen azért, a­míg a polgári perrend­tartás reformja megalkotva nincs, — olyan újabb igazságügyi beruházásokról, a­melyek esetleg feleslegesek lehetnének, — szó sem lehet. Az is bizonyos, hogy — mint a Székely N­é­p a legközvetlenebb forrásból értesül — a törvényszékek elhelyezése lényeges válto­zásokat fog szenvedni a tervezett reform nyomán és éppen Sepsiszentgyörgy város sok jogos igény és figyelembe veendő szelfipont által támogatott kívánságai felett a hely­színen kiván az igazságügyi kormány információkat szerezni. A­míg ez meg nem történt,­­ semmiféle döntő lépés a törvény­­széki palota építése tekintetében nem történ­hetik. Koránt sem akarjuk ezzel azt mondani, hogy — a­mit különben már fentebb is emlí­tettünk — a törvényszéki palota nem Kézdi­­vásárhelyen fog épülni, de azt hangsúlyozzuk, hogy mielőtt erre kerülhet a sor, előbb hatá­rozni fognak a tervbe vett áthelyezésről és pedig az érdekeltségek meghallgatása után. Ekként áll tehát most a kérdés, a­miért is úgy az örvendezés, mint a kesergés nagyon is korai. Legfeljebb arra jó, hogy a vármegye közvéleményét felizgassa minden ok nélkül. A törvényszék kérdése: Ráth Endre hazabeszél. Találgatások, ferdítések. — Saját tudósítónktól. — A kánikula és a vele járó eseménysze­génység felszínre vetette a törvényszék kérdé­sét újból. Mi voltunk, a kik ezt az ügyet állan­dóan felszínen tartották. Az utolsó időkben azonban a vármegye békéje érdekében félre­tettük az egész dolgot, sőt a felhívásunkra be­érkezett reflexiókat sem közöltük. Tettük pedig ezt — ismételjük — magasabb vármegyei érdekek miatt. Most a Keleti Értesítő kőnyomatos újság felületes, min­ TÁRJÜGY.­ ­X Áthelyezések. Lakatos Ottó a mi­noritarend tartományfőnöke N­o­v­á­k Mihályt, a kézdivásárhelyi katolikus elemi iskola taní­tóját Aradra helyezte át káplánnak. Helyébe Beregi Bertalant rendelte tanítónak.­­— A hi­vatalos lap közlése szerint, a vallás- és közokta­tásügyi miniszter K­i­g­y­ó­s­i Margit sepsiszent­­györgy­i és Baranyai Gizella belényesi pol­gári iskolai tanítónőket kölcsönösen áthelyezte.­­. A kézdivásárhelyi polgári fiiskola a) igazgatója. Tudvalevő, hogy a kézdivásárhelyi polgári leány- és fiúiskola eddig egységes igaz­gatás alatt állott. Most a vallás- és közokta­tásügyi miniszter a két iskola igazgatását kü­lön választotta és a polgári fiúiskolához Fodor Jánost, a gyergyószentmiklósi polgári iskola igazgatóját helyezte át. Az új igazgató már Kézdivásárhelyre érkezett. SZÍNÉSZET. Szinikerületi közgyűlés. — Saját tudósítónktól. — A szinikerület gyűléseit valóságos fátum üldözi. Előbb Szászrégen, majd Tusnád, most meg Előpatak a színhelye. A huza­vona K - 1­­1 a­z Ubul elfoglaltságában leli magyarázatát és igazolja a mi álláspontunkat, a­mely szerint a vezetésnek a kerületen belül kell tör­ténnie. SZÉKELY NÉP A gyűlés most augusztus 9 ére halasztó­dott, mert Kállay elnök korábban nem jöhet el. Szeptember 1­én a társulatnak meg kell kezdenie a szezont s új szervezetében kell be­mutatkoznia s mi csak augusztus 9-én tudjuk meg, kiket szerződtetett az igazgató, hogyan pótolja a távozó tagokat s miként igyekszik a nívót emelni. A távozók között van tudtunkkal: Bogyó, Baróti, Jobbay, Demeter, Bónyi, Pál Erzsi. Ellenben, hogy K­i­s Cecilt kivéve még egyetlen szerződtetésről nem tudunk. Semmi­­esetre sem lehet közömbös a szinikerületre, kiket szerződtet az igazgató s miként szervezi a társulatot. Már­pedig, ha csak 18 nappal a jelenlegi társulat feloszlása előtt szerez róla hivatalosan tudomást a kerület, hogyan gyako­rolja az ellenőrzést ? Nekünk Kállay Ubul személye ellen semmi kifogásunk nem lehet, de azt minden­kinek el kell ismernie, hogy az ő elnököskö­­dése fizikai lehetetlenség s csak a kerület kárára lehet. Az új közgyűlési nap előtt szükségesnek tartottuk ezt ismételten hang­súlyozni, rámutatván, hogy fontos színügyi ér­dekek kívánják a kerület reorganizációját. A vármegye három hónapot meghaladó időn át foglalkoztatja a színtársulatot. Igénye van tehát a vezetésre s ezt meg is kell szereznie, mikor négy szavazattal van képviselve a kerületi köz­gyűlésen. Ismételten felhívjuk tehát a színi állomá­sok hivatalos képviselőinek a figyelmét erre a fontos körülményre. A közgyűlés aug. 9-én lesz. Baróti szerződése. Baróti Jenőt, Fe­hér Károly társulatának komikusát leszerződ­tette Komjáthy János, a kassai brassói színházak igazgatója. Székely fürdők. Súgás nyaraló. Ez az intimen kedves nyaraló hely min­ket a legközelebbről érint, mert hiszen ez Sepsiszentgyörgy város tulajdonát képezi. Kel­lemes meglepetést jelenthet tehát a hír, hogy Sugáson idáig 350 ember fordult meg ezen a nyáron. Ebből a jelentős fejlődésre mutató számból 128 állandó és 212 átfutó vendégre esik. A névsort itt közöljük : Lukács Adolf dr., Damokos Miklósné, Incze Frigyes, Grosz Sámuelné, Bálint Károly, Petke Gyula, Nagy Ferenc, Bodor Géza, Sübek Ede, Császár Mariska, Nagy Miklósné,Csíki Zsigmond, József Lajos, Szilágyi Istvánné, György Mózes, Jakab Antal, Dobay Lajos, Kósa László, Makkai Albertné, Csőti János, Blősz Károlyné, Kovács Gézáné, Kerekes József, Gábor Györgyné, Zoltán Sándor, Porzsolt Károly, Koszta Samu, Szakács György, Benkő Albert, Ambrus Ist­vánné, Molnár Antalné, Veres Áronné, Barabás Józsefné, Para Berta, Gödri Jánosné, Dénes Judit, Stern Róza, Streifen Róza, Hersdörfer Anna, János Anna, Leks Anna, Hersdörfer Mi­hály, Freund Róza, Leks Kata, Stern Kata, Streidhardt Róza, Komán György, Eltin Dénes, Theisz Sándor, Miller Katalin, Liszer Zsig­­mondné, Borbély Sándorné, Réthy Józsefné, Balogh Dénes, Imreh György, Kodra Györgyné, Vlád Róza, Juga Mária, Nagy Mihály­né, Fejes Sándor, Szabó István, Török Sándorné, Török Albert, Szabó Sándorné, Grünfeld István dr. orvos, New-York, Tabán Cornélia, Turóczy János, Tusa Mihály, Dénes Klára, Darkó Áron, Barabás Áron, Grünfeld Mihályné, Róth Mártonné, Kapitány Mihályné, Molnár András, ifj. Sass József, Rákosi Lajos, Szabó Andrásné, Tüzes Andrásné, Stréza Róza, Vaszilie Koszti, Barabás József, Barabás Mariska, Szabó György, Scheisz Ottó, Wein­berger Dávidné, Borszéki Ákos, Bálint Dénesné, Szabó Károly, Anna-bál Élőpatakon. Az Előpatakon épirendű református templom javára — mint említettük — Előpatak gyógyfürdőn e hó 30-án este fél 9 órakor zártkörű Anna bált rendeznek, t­odni, mit, mi módon lehet legkedvezőbben előmozdítani. Csak a­ki áthaladt már egypár évtizeden, és tapasztalásból tudja azt, hogy milyen könnyen dönt valamely küzködő ember sorsán a föllépés hiánya, vagy a megszólítás­ban való járatlanság, csak az tudja igazán megítélni, hogy mit ér Hollósné könyve. Mert hiszen könnyű annak, a­kit édes­anya, gondos rokon, igaz barát támogat a lét­ért való küzdelem kínos vergődésében. De hánynak jut ki ez a szerencse? És a­kinek kijut is, olyan tájékozottan, olyan körültekin­tően lát-e a kérdéshez, mint a­hogyan Hollósné gondolta át, dolgozta föl és írta meg. Egy anya sem tehette volna mélyebb érzéssel papírra az élet legszükségesebb tanácsait, a­hogyan a minden kenyérkereső nőre rövidesen nélkülöz­hetetlenné váló e kézikönyv adja elénk. Elsőbben az iskolai kiképzés pontosságát hangoztatja Hollósné, mert hiszen ez az az alap, a­melyre építeni lehet. A továbbképzés szükségessége szintén világos, itt már azonban az anyagi lehetőség az irányadó. Pontosan és részletesen számol be ennél a pontnál minden részletkérdésről, a beirat­ás díjáról, ösztöndíjról, költségről és föltételekről, föl egészen az egye­temig. A csúcson pedig, a­hol az orvosnő, a közhivatalnok, a­z újságíró asszony, a könyvtárosnő, a műfordító, az írónő, a külön­böző tanárnők, a művészi pályák lépcsőzetei kezdődnek, röviden, frissen, fárasztó kitérések nélkül körvonalazza még a követeléseket is, a­melyekkel az ilyen aspiránsokkal szemben föl­lépnek. És elvezet sorba a postához, a bankokba, a magánhivatalokba, az ipar terére, a keres­kedelemhez, a rendkívüli kereseti forrásokhoz és mindent egyszerűen, olyan természetesen értet meg velünk, hogy a legtájékozatlanabb vidéki kisleány is azonnal tisztába kell, hogy jöjjön vágyaival és reményeivel. A legnagyobb műveltséget követelő foglalkozástól le a leg­egyszerűbb népiparig, a nő kenyérkeresetének mind a ágazata bele­fért ebbe a kicsi könyvbe, még­pedig olyan hangon tartva, hogy átolva­sása után még az is kedvet kap a kenyér­­kereső-pályákhoz, a­ki nem szorult rá. Már­pedig ha tekintetbe vesszük, hogy Hollósné könyve hány olyan kereseti forrásra mutat rá, a­melynek egy hitves, egy anya is kifogásta­lanul meg tud felelni, s egy új korszakot látunk megnyílni a vagyontalan leányok előtt. A férfiak zöme ugyanis nem annyira léhaság­ból, mint inkább gazdasági okokból nem nő­sül, s hogy ez mindkét nemre nézve mily sú­lyos következményekkel jár, fölösleges bőveb­ben fejtegetni. Ha azonban minden nő számára, a legképzettebbtől a legtudatlanbbig, nyílik valamelyes lehetőség a becsületes szerzeményre, a vagyontalan feleség nem lesz többé fogyasztó, terhes gondszaporító, hanem ellenkezően, csa­ládfőn tartó segítőtárssá válik. Hollósné pompás könyve a Budapesti Hírlap könyvkiadó-vállalatának kiadásában je­lent meg, ott és minden könyvesboltban kap­ható két korona ötven fillérért.­­ A Jó Pajtás e heti száma ismét érdekes tartalommal jelent meg. A címlapján Lampért Géza verse Pesti kisleány falun. A­kik nem látták meg egymást című elbeszélést Aponyi Árpádtól. Dörmögő Dömötör nyaralásának folytatása. Érdekes cikk a repülőgépek összeálításáról: hogyan készülnek a légi jároművek- Schöpflin Aladártól. Mese az elveszett lóról meg az arcképről Elek nagyapótól. Ozsonna című verses kép Tilinkós Pétertől. Vers Tóth Andor­tól Vendégvárás cím alatt. Regény Bánk Judit, Dánielné Lengyel Laurától. Képes csak­ mese a Róka Miska és a csapdák történetéről. A bécsi diákok regény folytatása Rákosity Viktortól. Szerkesztői üzene­tek, rejtvények teszik teljessé a számot. A Jó Paj­tás-t a Franklin-társulat adja ki; előfizetési ára negyedévre 2 korona 50 fillér, félévre 5 korona, egész évre 10 korona. Egyes szám ára 20 fillér. Előfizetéseket elfogad s kívánatra mutatványszámokat küld a „Jó Pajtás“ kiadóhivatala (Budapest, IV. Egyetem­ u. 4.). 1 RO D A L O M. A kenyérkereső asszony. — Ilollósné de Grobois Nandine könyve. — Hézagpótló, nagy szeretettel és nagy gond­dal megirt könyv került a magyar könyvpiacra. Részletes tájékozás és Útmutatás, meleg baráti tanács, tapasztalaton alapult útbaigazítás szegő­dött egy kicsiny kötetben, a kenyérkereső nők nehéz országútjára hűséges társul. Benne van a kezdet nehézségeinek megvilágítása, a hala­dás föltételei, a célhoz jutás követelései. Vi­lágosan mutat rá arra az útra, a­melyen ha­ladva, csakis egyesek szorgalmán múlhat az elmaradás. A mellett pedig minden külső for­maságon át, a közélet, a kenyéradók, a köz­benjárók szinte megtévesztő labirintusából ad kivezető szálat az olvasó kezébe. Megma­gyarázza, kivel hogyan kell beszélni, kit ho­gyan kell megszólítani, hova hogyan kell folya 1910. ju­lius 26. TELEFON ÉS EXPRESS TUDÓSÍTÁSOK. — Saját tudósitónk jelentése. — Az indemnitás tárgyalása. A képviselőház ülése. Budapest, julius 25. N­á­v­a­y Lajos képviselőházi alelnök az ülést délelőtt 10 órakor csekély számú képviselő je­lenlétében megnyitotta. Napirend előtt Herczeg Ferenc a könyvtár­bizottság előadója terjesztette be jelentését, az­után áttért a Ház az indemnitás tár­gyalására. Első szónok B­i­k­á­d­y Antal Justh­­párti képviselő volt, a­ki hevesen tá­madta a javaslatot, beszélt a választási visszaélésekről s végül kijelentette, hogy a javaslatot nem fogadja el. Utána F­r­e­y János néppárti beszélt, ki szintén nem fogadja el a javaslatot. A mai utolsó szónok Novák János kisgazdapárti képviselő volt. Pártja nevében követeli az adózási rendszer reformját, s azt, hogy a 800 koronán

Next