Székely Nép, 1920 (38. évfolyam, 1-72. szám)
1920-06-01 / 16. szám
16. szám.SZÉKELY NÉP 1920. június 1. nának miniszteri tárcához, míg az államtitkári állásokat kizárólag volt munkapárti szakemberekkel töltenék be. Wien, május 31. Budapesti jelentések szerint Huszár Károly volt miniszterelnök könyvet irt, amelyben a magyar bolsevizmus kitörésének politikai okait fejtegeti. A könyv több európai nyelven jelent meg. Horthy a néphez. Júniusban írják alá a magyar békét. Wien, május 31. A Neue Freie Presse jelenti, hogy a szövetségeseknek adandó választ egy 12 tagú delegáció fogalmazta meg s ebben a kormány készségét fejezte ki, hogy némely kikötés fentartásával a békeszerződést aláírja. Praznovszky Iván ezt a határozatot nyújtotta át Henry ezredesnek. A béke aláírása valószínűleg június első napjaiban fog megtörténni. Wien, május 31. Ideér kezett hírek szerint Horthy kormányzó, Andrássy Gyula, valamint más politikusok a lapok hasábjain igyekszenek a lakosságot megnyugtatni. Nemcsak beszédekben, hanem plakátokon is nyugalom érntik a népet. Apponyi Albert legutóbb is nyílt levélben fejtette ki véleményét és rámutatott arra, hogy a lakosságnak bizalommal kell lennie vezetői iránt, az országnak ki kell állnia ezt a megpróbáltatást is. (D. T. V.) Visszautasították a szocialista jelölést. Olcsó sikerek. — Két jelölt küzdelme a mandátumért. — Lövőtér és politika. — Saját tudósítónk. — Passzív álláspontunkból kifolyólag nem szívesen foglalkozunk a román pártok politikai harcaival és eddig is csak a tények regisztrálására szorítkoztunk. Most azonban olyan tények merülnek fel, amelyek egyenesen kihívják a kritikát. Az első tény a szocialista jelölt jelölésének visszautasítása tisztán formai okból. A választási rendelet szerint tudvalevőleg állampolgári nyilatkozatot kell adnia. Ba r tha is szocialista jelölt ezt a nyilatkozatot átadta, de akkor a jelölő ivet kifogásolták. Eltávozott, ott hagyva a nyilatkozatot és a szocialisták a már átadott nyilatkozat mellé újabb, szabályos jelölő ívet nyújtottak be. Erre a jelölést visszautasították azon a címen, hogy e mellett nincsen állampolgári nyilatkozat szintén csatolva. Miután a szocialista jelölttel szemben minden kísérlet hiába való lett volna, ezúton sikerült a veszedelmes elllenfelet eltávolítani s igy csak Popovics József Maniu-párti és Bilciurescu Averescu-párti fognak mérkőzni a kerületbeli csekély számú román választó szavazataiért. Ez a zártkörű politikai verseny ezáltal érdekességét is elveszítette. Bizonyos oldalról a magyarságot a jövő tér ügyével akarják belevinni a választásokba. Hát ez csak kortesfogás! A jövőtér már különben is kedvező elintézés alatt álló kérdése kizárólag katonai ügy és nem a napi politikára tartozik. Az erre való hivatkozás tehát kortesfogás, aminek felülni botorság volna. A szenátorjelölésnél ugyanaz a tréfa ismétlődött. Morvay Endre összes ellenjelöltjei jelölését elutasították. A hogyan ma politikát csinálnak. Visszautasított jelölések. Elterrorizált politikus. A kolozsvári Keleti Újság közli ezt a jellemző két apróságot : Kertész Jenő dr. kandidálását visszautasítja, mivel nincs felvéve a választói névjegyzékben. A jelölés határideje 12 órakor lejárt s így a szociáldemokrata párt már az előírt formaságok nehézségei miatt nem jelölhetett mást. Kolozsvár munkássága tehát nem vesz részt a képviselőválasztásokon. Kertész dr. különben már több lustrumon át választói joggal birt Kolozsváron és igy hivatalból kellett volna felvenni. A választók jegyzékébe való felvételét viszont rajta kívül álló okból nem is reklamálhatta. Bukarest, május 25. A bukaresti kamarába bevonult magyar képviselők soraiban teljes bomlás jelei észlelhetők. Egy részük Maniu vizeiről átevezett Averescuhoz, másik részük pedig visszavonul. Maurer Béla most azt jelenti be lapjában, hogy visszavonul a politikától, mert Goga azt követelte tőle, hogy ő is olvadjon be a néppártba. Mindenesetre jellemző a kormány politikájára is, hogy folytatja a spanyolfal-rendszert s nem a néptömegeket akarja megnyerni, hanem tisztán pártérdekből, izolált egyénekkel akarja ál-megoldani a nemzeti kérdéseket. Meg kell állapítani tanulságképen e visszavonulás alkalmával is, hogy a nép nélkül és a nép ellenére vállalt politikai szereplés mindig csak fiaskóval végződhetik. Háborúval fenyegetnek az osztrákok. Renner kancellár dühös nyilatkozata. — Saját tudósitónktól. — Sepsiszentgyörgy, junius 1. Hire járt, hogy a nyugatmagyarországi vármegyék átadása halasztást szenved. Erre a hirre Renner osztrák kancellár háború fenyegetések közt hivatkozik, hogy a végelgyengült Ausztriának saját magának is van ereje a birtokbavételhez. Ezt a nagyhangú, komikus nyilatkozatot közöljük itt: Bécs, május 30. A Volkszeitung ma budapesti jelentést közöl, amelyben bizonyos jól értesült külföldi missziókörök állítólagos közlésére való hivatkozással az az állítás foglaltatik, hogy Nyugatmagyarország tényleges átcsatolására belátható időn belül nem számíthatunk. Továbbá, hogy az államkancellárt az entente hatalmak e kérdésben megváltozott magatartásáról Duobloch budapesti követ, aki e célból Bécsbe utazott, már felvilágosította. E jelentésre vonatkozólag a következőket köztik : Szó sincs arról, hogy Cnobloeh követ az államkancellárnak ilyértelmű jelentést tett volna. Ami pedig a Nyugatmagyarország átcsatolására vonatkozó szerződések keresztülvitelét illeti, az államkormány ezután is, mint eddig, teljesen bízik abban, hogy a hatalmak e rendelkezéseket haladék nélkül érvényesíttetni fogják. Ha ez a várakozás mégis téves volna, Németausztria bízik abban, hogy a Saint-Germain-i szerződésben részére biztosított jogot saját erejéből és összeköttetései erejével keresztül tudja vinni. — Oh boldog Isten !... Harminc éve,már Hogy ajkamon az első dal fakadt! S a félénk dal először sírta el A lelkemben forró vágyakat . . . Harminc évi Mily nagy ut... Elhinni fáj, Hogy ezt az utat én már megfutom...! Akkor álmokban gazdag voltam én — Ma koldus lettem én — Harminc év utáni Bizony nem koldus, nem Szabó Jenő ! Gondolatban, ötletben legalább is nem az. Ha talán a sors kettőzött csapásokkal is sújtott az ősz felé haladó fejére, — lelkének frissessége, üdesége megragadt neki. S miként maga írja: „Sohase daloltam ennyit* címen „Az útra szórja minden aranyát.“ Szabó Jenő nem új név a magyar irodalomban. Most pedig, amikor útnak indította ragyogó elméjének 1914 óta termelt gyümölcseit, nem jelent meglepetést verskötetének megjelenése. Annál meglepőbb a tartalma. Magyarsága mintha zamatosabb lett volna. Gondolatai mélyebbek, lírája őszintébb, rimei zengőbbek. Ahogyan Szabó Jenő magyarul ír, az a mai magyar irodalom legnagyobbjaira emlékeztet e tekintetben. Szabolcska Mihály, vagy Kiss József magyarságához hasonlítható. Ereje lírájában van. Ezernyi bájos gondolat kerül tollára itt, hogy helyet adjon a háború szülte mélyen járó ötleteknek (Reservista Kovács), vagy hogy a keserű öngúny és világfájdalom szólaljon meg. az „Elvették .. .” című versében A világosság apostola voltam És most a törvény sötétben hagyott! De nem kisebb az ereje ott sem, ahol elbeszélő költeményt ad. „Kapitány úr Dindár“ a magyar elbeszélő költemények közt méltán foglal helyet. Balladáiban, mint például a „Gyáva“ drámai erő lüktet és a költői készség itt ép úgy megnyilvánul, mint lírai írásaiban. A magyar kultúra termékeinek megvásárlása ma kötelesség, de igen kellemessé válik ez a kötelesség, ha e mellett az olvasó egy Szabó Jenő szellemének termékét élvezheti. Vele szállhat le a mélységbe és vele röpülhet a magasba. A jobb sorsra hivatott Jeles poéta munkáját hát a legmelegebben ajánljuk a közönség figyelmébe. (.i.) Ő Ábrányi Emil meghalt. A mult század modern magyar költészetének egyik legkiemelkedőbb alakja Ábrányi Emil Budapesten hirtelen meghalt. A poéta erőteljes stílusával, tüzes nemzeti érzésével és színes — olykor azonban dagályossá duzzadt — nyelvezetével az első közé küzdötte fel magát. Erősen magyar és antidinasztikus szó politikai verseivel gyorsan keltett feltűnést. Műfordításai közül a Don Juan, Cyrano de Bergerac és Sasfiók a fordítás műremekei közé tartoznak. Néhány nappal ezelőtt Ábrányi Emil mint a színművészeti tanács elnöke még részt vett Budapesten a Nemzeti Színház igazgatóválsága ügyében tartott értekezleten, azután pedig kiutazott Szentendrére. Péntek reggel a helyi hajóval be akart menni Szentendréről Budapestre. Kastélya ablakából meglátta a Irodalom és Művészet. Szabó Jenő — A mélységből. — 1914—1920. Kiadta a brassói református leányegyesület. — Egy szerénynek látszó verskötet. És mennyi ötlet ! A mélységekben járó, majd a magasba törő líra. Hiába sírja el a költő elöljáróul, hogy