Székely Nép, 1937 (55. évfolyam, 1-52. szám)
1937-01-10 / 2. szám
2. szám. Sft. Gheorghe. LV. évfolyam. Vasárnap, 1937. január 10. SZÉKELY NÉP előfizetési Arak: l in évra ISO Lei. Filtvre 75 Lei f*97 Ad évre 40 Lei. Egyes szám 3 Lei Megjelenik minden vasárnap. IM II il I Bilii miEIII IIHMill II IMIM ii—. Felelős szerkesztő: | I Dr. KABAY GÁBOR. | Előfizetéseket és hirdetéseket a kiadóhivatal vesz fel................ Kiadóhivatal és szerkesztőség: PIAŢA AVERESCU No. 4. Válságos napok vetik előre árnyékukat. A spanyol események rendjén, naprólnapra történnek összetűzések a semleges hatalmakkal. Éspedig mindkét oldalról, nemzetiek és vörösök részéről. Más tekintetben is élesedik a helyzet, amely hovatovább komoly elhatározásra készteti az európai hatalmakat. Most már tisztán látjuk, hogy a spanyol események mögött Moszkva keze szövi a hálót, armelyivel be akarja fogni az európai népeket. Angla nyomatékosan jelentette ki épen most, a angololasz tengeri egyezmény kapcsán, hogy Spanyolországban nem fog tűrni szovjetet. Másfelől Német és Olaszország követeli nyomatékosabban a semlegesség betartását és felveti az indítványt, hogy a francia nemzeti bankban elhelyezett spanyol aranykészletet vegyék zár alá. Úgy látszik, a moszkvai internacionálé mindenre felkészült, mert Franciaországban továbbfolynak a sztrájkok, az amerikai kormány is kénytelen tűrni, hogy ma az egyik üzemben, holnap a másikban tegyék le a munkát az emberek ezrei. Súlyosan esik latba, hogy a spanyol testvérháború külföldről kapja az anyagi támogatást, épen azoktól az országoktól, amelyek a semlegességi egyezményt aláírták. Az e körül támadt viták nem hoznak eredményt, mert bizonyítani a tényt nem lehet. Moszkva diplomáciájának ravaszságát jellemzi, hogy sohasem nyíltan támad, de keze ott érezhető minden politikai kavarodásban. Amikor a kínai zavargás máról-holnapra fellángolt, lehetetlen volt nem észlelni, hogy a felkelést Moszkvából irányították, hogy Japánnak kellemetlenkedjenek a németekkel való megegyezés miatt. Ugyancsak a szovjet keze dolgozik a franciaországi és amerikai sztrájkok szitásában is. A provokáció szüntelenül Moszkva felől jön és aggodalommal figyeljük a fejleményeket, amikor nyílt összetűzésre kerül sor a semlegesnek nyilvánított spanyol kérdésben, ami egyenlő egy új világháború felidézésével. — Egy fiatal székely orvos förvendetes haladása. A mostani fiatalságnak nagyon nehéz boldogulni, kenyérkeresethez jutni, de kitartó szorgalommal most is többnek sikerül nemcsak a diplomamegszerzés, de a megélhetést biztosító célhoz jutás id. Dr. Cseh Imrét (orvos tanársegéd), a Mikónak volt növendékét a makói kórházhoz főorvosnak nevezték ki. Megnyerte perét a baraolti (haróti) gör. kath. egyház. Nagy feltűnést keltett az ősz folyamán az a prefektusi rendelet mellyel dr. Bdu vármegyei prefektus a baraolti (baróti) gör. kath. templom építkezését egyszerűen beszüntette. Az egyházközség a rendeletet contenciós perrel támadta meg a bresivi (brassói) ítélőtáblánál, ahol december 11-én mondott ítéletet Simio- Inescu tanácsa. A 2364—1936. számú ítéletiben a tábla törvénytelennek mondotta ki a prefektusi rendeletét is azt megsemmisítvén, kötelezte a prefecturát a költségek meg-fizetésére is. A banktörvény módosítása. Enyhítik a tavalyi banktörvény alaptőkeszakaszát. Egy éve, hogy az új banktörvény életbe lépett. De már ezalatt a rövid idő alatt is bebizonyosodott, hogy intézkedései nemcsak, hogy új vérkeringést nem vittek bele a gazdasági élet pangó ereibe, hanem meglehetős zavart és ijedelmet okoztak. Különösen az alaptőke nagyságára vonatkozó intézkedések keltettek nagy nyugtalanságot. Ők magas összegben állapították meg ugyanis a minimális alaptőkét, hogy kb. 800 kis bank sorsa vált egy csapásra bizonytalanná. A bizonytalanságot a román gazdasági élet erősen megsínylette. Ez a körülmény indította Cancicov román pénzügyminisztert, hogy a banktörvényt módosító törvényjavaslatot a kamarához beterjessze. A javaslat az alaptőke kérdésében sokkal enyhébben intézkedik, mint a most életben levő törvény. Az új tervezet szerint a törvényhatósági joggal felhatalmazott városokban az alaptőke minimálisan 5 millió lej, kisebb városokban, vagy falvakban 2 millió lej lehet. Azok a pénzintézetek, melyeknek alaptőkéi ez összeg alatt vannak, folytathatják ugyan működésüket, azonban a címükben kifejezésre kell juttatni ,Casa de Credit Populai“, vagyis „Népbank“ jellegüket, ezekre pedig a törvény előírja, hogy betéteket csak alaptőkéjük háromszorosáig gyümölcsöztethetnek. Amíg a régi intézeteket a tervezet megértően kezeli, az új alapításokra nézve érvényben maradnak a jelenlegi szigorú internenesek, vagyis az újalapítások felett a Legfelsőbb Munkáz Tanács dönt, amelynek jogában áll indokolás nélkül elutasítani az alapítási kérelmet. Kisebbségi körökben megdöbbenéssel tárgyalják, hogy a régi törvény ama rendelkezésénél, hogy az az igazgatósági tagok kétharmada román állampolgár legyen, új tervezet az állampolgárszót elhagyja. A kisebbségi vezetők épp ezért fontosnak tartják, hogy a kamarai tárgyalásoknál ennek a szakaszának az egyelőre homályos értelmét tisztázzák. A tervezet lényegesen enyhítené ez érvényben levő banktörvényt. Különösen a magyar kisebbség szempontjából voltak veszélyesek ennek a rendelkezései, ugyanis a gazdaadósságok rendezésénél a magyar pénzintézetek hatalmas vérveszteséget szenvedtek, mely sok intézetnél I az alaptőke leszállításában jutott kifejezésre. Ezek az intézetek I alaptőkéjük egy részét elveszítvén, megszűnésre, vagy legjobb esetben fúzióra lettek szélve. Ezen a helyzeten segítenie az ismertetett módosítási tervezet, s amennyiben a kamara és a szenátus azt az előterjesztésnek megfelelően megszavazza. Mindettől eltekintve, a romángazdasági élet nem sokat vár a fenti tervezettől sem. Ezek csak formai intézkedé-sek, melyek a tőkerejtőzködést, s a hitelélet bizalmatlanságát nem befolyásolják kedvezően. Márpedig megfelelő bizalom nélkül a stagnáló gazdasági élet nem számíthat kedvező konjunktúrára, ember, legyen az akármilyen művész, akármilyen előkelő, legyen az tudós, művész, vagy csillagász, soha a természet szépségébe nem fog beleilleni, nem lesz annak kiegészítő része, sőt ő lesz az egyetlen élőlény, ki a természet összhangját zavarja. Aki ezt kétségbevonja, nézzen csak ki egy szép tavaszi napon a „zöldbe“ valamelyik nagy-, vagy kisváros környékén. A nép gyermeke, viszont a természet alkatrésze. Övé a táj,, ő a tájé ! Össze vannak házasodva, az egyik hegyeivel-völgyeivel, a másik tengerével, a harmadik a pusztával s igy tovább. Soha sem lehet a havasi juhászból alföldi csikós, a tengerparti halászból medvevadász stb. Nem lehet, mert ahol a szive-lelke gyökeret vert, azt onnan kitépni nem lehet, mint ahogy nem lehet a délszaki növényeket nálunk felnevelni. Ellenvetésül ugyan fel lehetne hozni, hogy a nép kivándorol. De a kivándorló egészen más lapra tartozik. Ez már nem az igazi ősi gondolkozásmód és az illetők semmiesetre sem tartoznak azok közé, kik a vidéknek „életet adhatnának.* Ismertem egy öreg balatoni halászt, akiről valaki nagyon találóan azt mondotta : „Ennek az embernek szemeiben benne van az egész Balaton.“ Ez az ember nem is vándorolt ki, mint ahogy nem fog kivándorolni a botjára támaszkodó, ábrándozó, felhőket néző juház sem, kinek szemeiben talán visszatükröződnek a havasok legmagasabb csúcsai ... A Székelyföld a szó szoros értelmében élő vidék. Ott minden kő, minden szikla, minden forrás és minden ló beszél, mesél, énekel. A hegyek tele vannak regékkel, a képzelet most is felidézi az óriásokat, törpéket, tündéreket és az egész tündérvilágot. Lépten-nyomon kincsekről szól a mese, régen elásott kincsekről. De a valódi, az el nem ásott kincs, a székely nép hagyományaiban él, ez teszi a gyönyörű vidéket olyan elevenné, olyan változatossá. Van annak a vidéknek lelke ; az a lélek nem egyéb, mint a székelység ősi időkből áthozott szokásai és eredetisége. Amint a tájba, a természet szineihez, beleillenek a gyönyörű, színes galambbugos, faragott kapuk, és úgy illenek a kapuihoz a székely nemzeti viseletek. A kapuk, valamint az egész építkezési mód eredeti és régi. Az öltözet annyiban változott, hogy most már nem, mint valamikor vadállatok bőréből készítik azokat, hanem a nép által termelt és feldolgozott kenderből, juhbőrből és gyapjúból állítják elő. De akár vadállatból készült a ruha, akár szelídállatból, akár „cedelének* hívják, akár „zekének*, a lényeges az, hogy változatlanul szép, festői és egyszerű. Vállatok a Székelyföldről Vannak színes, barátságos, élő vidékek és viszont vannak rideg, holt vidékek. Láttunk tájakat, melyek csakugyan a természet mostoha gyermekei. A sötétszürke egyhangúságot alig töri át olykor egy-egy kis bálvány napsugár. A fű csak keservesen zöldül a sziklák között, a madár nem igen énekel. De nemcsak a természet okozza a tájak kihaltságát, avagy elevenségét, hanem ahhoz hozzájárulnak a különböző népfajok is. Hozzájárul a nép a vidék szépségéhez hagyományaival, tájszólásával, néprajzával és szokásaival a mintegy beleolvad az őt környező vidékbe, mint kép a keretében, ha azzal elválaszthatatlanul, összhangban él. Az ilyen nép ott él, ahová a sors őt rendelte, máshol nem is tudna élni. Bizonyos, hogy a művelt, divatos, haladó, vagy előrehaladott