Székelyföld, 2007 (11. évfolyam, 1-12. szám)

2007-02-01 / 2. szám

* Kerényi Ferenc: Petőfi Sándor ballada-korszaka 63 Ha az okokat kutatjuk, miért nem került elő korábban a kérdéskör, annak legalább két okát találjuk. Az egyik az életrajz elfedő hatása. 1847-ben annyi minden történt az amúgy is eseménydús életű költővel, hogy listájuk - emlékeztetőül - ide kívánkozik: - január 1. a nagykorúság elérése, egyben az Összes Költemények kéziratának lezárása, - február 4. a Toldi elolvasása után Arany üdvözlése levélben, verssel; barátságuk kezdete, - március 15. az Összes Költemények megjelenése, - a versben is megörökített Erdőd, május 17. 1847.: Szendrey Júlia sikeres megkérése,­­ Augusztus 5-dikén a gyűrűs eljegyzés,­­ szeptember 8. házasságkötés Szendrey Júliával. Csakhogy ezek nem pusztán biográfiai adatok, hanem mindegyike jelentős tematikai bővülés forrása is: időszemléletének elmélyülése, a mindig is vágyott, eszmetársi közösségen alapuló barátság és szerelem kettős élménye, a házastársi líra megszólalása. (S mindez most már remekművek sorában.) A másik, az előzővel természetesen összefüggő, az esztendőt domi­náló fősodor a népköltő nemzeti költő fordulata; Petőfi természet- és szabadságvallásának, mint a republikánus etika által keretbe foglalt világszemléletnek végleges kialakulása és megszilárdulása. (Ezt szokás filozófiai elmélyülésnek tekinteni pályáján.) Ezt a fejlődést azonban az elmúlt évtizedekben csaknem teljesen elfödte az a már-már elkese­redett ideológiai harc, amely - úgymond - Petőfi kommunisztikus eszmei forrásainak mibenlétéről folyt. Magyarországon teljességgel ismeretlen és elérhetetlen utópiák rém­yi francia idézeteivel, máig lejáratva az eszmetörténeti kutatások hitelét. A nemzeti költőről ezen­közben szó sem esett. Sérült továbbá folyamatosan a szakmaiság, hiszen műalkotásokon, verseken tételes politikai eszmerendszereket, utópiákat kértek számon. Petőfi Sándor irodalmi beérkezése pillanatában, 1844 júliusában megerősítette állandó igényét a változásra, az emberi-költői előrelépés­re, a személyiség kibontakoztatása érdekében.

Next