Székelyföld, 2007 (11. évfolyam, 1-12. szám)

2007-02-01 / 2. szám

Literata Hungarica korábban már foglalkozott, de nem sikerült végleges műfaji megoldást találnia, és amelyek újbóli elővételére a szakirodalom eddigelé nem tudott magyarázattal szolgálni. Zöld Marci betyárhistóriáját Petrovics Sándorka már gyermekfejjel ismerte; egyik cimborája, Becskereki nevét választotta magának az aszódi gimnazisták titkos társaságá­ban.11 Népszínműnek 1845 júliusában dolgozta fel színészbarátja, Egressy Gábor jutalomjátékára. Nem ismerjük, mert a Nemzeti Színház drámabíráló választmányának elutasító döntése után a kéziratot meg­semmisítette. Ha hihetünk a darab reménybeli kiadójának, Vahot Imrének, az 1845 októberében vagy novemberében írott Pusztai találkozásba név nélkül, de a Zöld Marci egyik jelenetét mentette át.­ Ugyanez a szándék viszont aligha indokolná elégségesen a betyárbal­lada 1847 áprilisi megírását. Akadt is irodalomtörténész, aki datálási hibának tartotta az évszámot, mert annyira kirívónak érezte a Zöld Marcit a többi 1847-es vers szövegkörnyezetéből.13 A Pusztai találkozással egyidős vers volt, már a Felhők ihletkörében, a költő rémálmait felvonultató Álmos vagyok, és mégsem alkatom... Hat látomása 4-6 sorban felveszi a versenyt akár a szürrealizmus képzet társításainak merészségével is: Itt egy ifjú, ki lenyakaztaték, Viszi fejét, markolva üstökét, S szólván: „Nem én, de te vagy a zsivány!” Bedobja azt a bíró ablakán.14 Ennyiből lett 1847 novemberében-decemberében - látszólag megint csak külső késztetés nélkül - a Bíró, bíró, hivatalod... 28 sora. Most már érthetjük Arany János szándékát. Petőfi törekvése a ballada birtokba vételére már jóval megismerkedésük előtt jelentkezett, ezért indokolt lehetett az elsőbbség felvetése kettejük között. Más kérdés viszont, kibontakozó levelezésük, majd a Szalontán együtt töltött idő (1847. június 1-10.) miképpen erősítette meg a szándékokat és hogyan módosította az elképzeléseket. Petőfi Sándor és Arany János 1847. február 4-dikével indult levél­váltását ismerjük. A sorozatból egyetlen Arany-levél hiányzik, amely valamikor április 5. és 15. között íródhatott, és amelyre Petőfi szemlátomást nem válaszolt, amint erre az újabb, május 27-i jelentkezés

Next