Székesfehérvár és Vidéke, 1892. január-június (20. évfolyam, 1-78. szám)
1892-02-18 / 21. szám
XX-ik évfolyam. 21. száza. Csütörtök, 1892. Február 18. Megjelen hetenkint háromszor: winden kedden,p*fitöirifikttss és szombatéi j3nszkesszövég é* kiadó-hivatali JB«ltrá.ro*, Saiuteia. Minden alag uiellemi részére vonatkozó kihel&mény; továbbá előbjntások, feliirólamUV-t.«.. hirdetések stb. ide intéxendók. Mazes példányok 10 fc-ijosáréri Watussx sM«sz*alenai dohiny-tonácjáb«a, 33*«®* kc.y-4r*ya-«tolai kereskedésében, a is# ki» vadjánál és a siarkesztis ifbsz. kagk»tik. TÁRSADALMI-, KÖZMIVELŐDESI- ÉS SZÉPIRODALMI z :öz:lew"2\ A 1''9b.; ú tilőfizetések eszközölhetők a szerkesztőségben, Klökner Péter és Kubik Lőrincz könyv» kereskedésében. VId.é 3 K«taa zaoJjOLd.«». posatsűaivsat®JXmé!l« £feA*irafc*s n#*v# a l»f egy «Mal* (eolima*) 40 bolyve raat beoaviv*; egy k«Sy ferS?»gái£si& MtrB ff fcf. Több az ö* hirdetők 80 asfeat& áteleengedésben vénsi-Mmx* Sft@?k«SBáSY« értékessé Hap«is rtni délelén »*és M éráit.* Slófissetési árait: Égési évri.................8 árt. — kr. Fél évre it. - kr. Negyedévre .... 2 kt. — kr. A „Nyutté?“»51*s így aer 31 kr. Eldfiletések és hirdetések még elfogadtatnak Budapesten: Haasenstein és Vogler (Janim Gyula) hirdetési irodájában: Dorottya-utosa 11. sí. — Goldberger A. hirdetési irodájában i Y&miatosa 9. sí. — Bécsben: Haaseastein ésOtto Maas« hirdetési irodájában I i. Traufisskgaasse Mr. 10. — Sekalik Wmsik Uh i«M*I itedálábtö i Werlosü* Mk, 11» SKIsieliafc gstSsfMss A honalapitás megünneplése. Székesfehérvár, 1892 február 16. Gyorsan közeledik a honalapitás ezeredik éve, és még alig történt egyébb előkészület megünneplésére azon részleges intézkedésnél, hogy nemzeti kiállítás rendezése lett elhatározva, holott a múltak kegyelete megköveteli, hogy a vezérek ama dicső korát úgy a nemzet összessége, mint a törvényhatóságok, községek és a társadalom részint időleges intézkedésekkel, részint állandó alkotásokkal méltóan megünnepeljék. Nem valószínű, hogy az arra hivatott tényezők az országos megünneplés módját a nemzeti kiállítással kimerítettnek gondolják, de az ünnep ezen országos, esetleg városunkra is kiterjedhető részének fejtegetése célomtól messze eltérítene. Én egyedül arra óhajtanám az érdeklők figyelmét felhívni, hogy már itt volna az ideje gondoskodni a törvényhatóságoknak, községeknek és a társadalomnak is, mert az ünneplés külső nyilvánulásai ugyan később szintén megállapíthatók, de ha az ezredév ünnepét szorosan vett helyi, állandó emlékkel akarjuk összekötni, e részben a kellő mozgalom megindításának ideje már elérkezett. Gazdagabb városok ily alkalomból drága művészi emlékek, nagy szabású tervek létesítését tűzhetik ki czélul, de viszonyaink közt szerényebbnek látszó eszközökkel kell megelégednünk, amelyek azonban alkalmasak legyenek arra, hogy szeretetből fakadva, egyetértéssel ápolva, és komoly munkássággal támogatva a lefolyt idők mulasztásait pótolják és a társadalom minél nagyobb rétegére jótékonyan kihassanak. Így tekintve a dolgot, alig tartok valamit czélszerűbbnek, sőt mindnyájunkra nézve hasznosabbnak, de talán mondhatom lélekemelőbbnek, mint nemzeti létünk ezeredik évének emlékét polgártársaink szívében azzal állandósítani, hogy attól kezdve ne legyen köztünk egy testileg tehetetlen se arra kényszerítve, hogy rongyosan, félig mezítelenül, betegen, házról-házra járva koldulja át életét. Valóban méltó czélnak tartom arra törekedni, hogy az ezeredik évre ügyintézetünk felállítva, szegényügyünk rendezve legyen, hogy idegenek lővén városunkba, a koldus karavánok helyett megmutathassuk nekik, miszerint gondoskodtunk a késő öregség lehető kényelméről és arról, hogy városunkban minden tehetetlen nyomorult, ki valóban megérdemli, megfelelő ellátásban részesüljön. Lehetnek kik e feladatot nem tartják eléggé nagynak, vagy azzal a könyörületesség érzéseit látják megtámadva, de meggyőződésem az, hogy a feladat helyesen megoldva, majdnem meghaladja erőnket, annyira, hogy ez esetben, elsősorban csak megfelelő ügyintézet létesítését ajánlanám, és az eszme felkarolásától függene a szegényügynek még nagyobb áldozattal járó, ámbár több tekintetnél fogva valóban a legnagyobb mértékben kívánatos rendezése. — ami pedig a könyörületesség érzését illeti, gyarló emberi intézmények által a nyomort és fájdalmat teljesen kiirtani nem lehet, s a résztvevő szív jótékonyság gyakorlására mindenkor elég teret fog találni, különösen ha nem szorítkozik arra, hogy csak azon rongyos koldusnak adjon alamizsnát, ki kezét feléje nyújtja. Lehetne az ezeredik évet csillogóbban, fényesebben, lármásabban megülni, sőt szükségesnek tartom, hogy az ünnepségből ezen a tényezők se hiányozzanak, de ezeknek csak úgy lesz jogosultságuk, ha amazt teljesítettük! Az első ezer év elegendő volt arra, hogy létezésünk jogosultságát kiküzdhettük, a második ezer év legyen a hazaszeretet szívós küzdelmének korszaka, melyben minden honpolgár különbség nélkül testvéri egyetértésben, türelemmel, kitartó munkássággal, ha kell nélkülözéssel, sőt lemondással adózzék a jövőért, mindig szem előtt tartva, hogy inkább tegyen biztosan előre egy lépést, mintsem — nagyon neki indulva — vissza kelljen fordulnia. fílis és VIDEII MNEK. 1892. Február 18. — A honalapitás megünneplése czimmel lapunk mai számának élén városi közéletünk egyik kiváló egyéniségétől egy czikket közlünk, mely humánus és üdvös eszmét pendít meg, — miért is felhívjuk reá olvasóink figyelmét. — Személyi hir. Tóth Aladár, városunk országgyűlési képviselője ma állandó tartózkodásra Budapestre utazott. — Estély. Gróf Károlyi István bpesti palotájában folyó hó 16-án fényes estélyt adott, melyre megyénk és városunkból igen sokan hivatalosak voltak, — nevezetesen: Batthyány, Nádasdy, Esterházy, Cziráky, Károlyi, Zichy grófi családok tagjai, báró Fiáth Miklós, megyénk és városunk főispánja, Sárközy Aurél alispán, Kégl György, báró Trauttenberg Frigyes földbirtokosok, Lies Gyula, Meszlényi Lajos, Tóth Aladár, báró Atzél Béla országgyűlési képviselők, gróf Károlyi Gábor városunk volt országgyűlési képviselője, Meszlenyi Pál földbirtokos stb. Meghívás. A székesfehérvári ipartestület folyó 1892. évi február hó 2- én délelőtt 10 órakor, a városház nagytermében rendes évi közgyűlését tartja, melyre a t. ipartestületi tagok tisztelettel meghivatnak. Kelt Székesfehérvárott, a székesfehérvári ipartestület elöljáróságának 1892. évi február hó 4-én tartott üléséből. Felmayer István, ipartestületi elnök. Saára Gyula, ipartestületi jegyző. Tárgysorozat: 1. Elnöki jelentés az ipartestület elöljáróságának múlt évi működéséről. 2. A számvevők által beterjesztett az ipartestület 1891. évi pénztári zárszámadása, úgy a testület évi mérlegének megvizsgálása s a felmentvény megadása. 3. Az ipartestület 1891. évi költségvetésének megállapítása. 4. Az alapszabályok 14-ik §-a értelmében kilépő 20 elöljárósági tag választása. 5. Három számvevő választása. 6. Az elöljáróság jelentése — itt Székesfehérvárott alakítandó iparos kör tárgyában. 7. Az elöljáróság jelentése a székesfehérvári ipartestület kebelébe tartozó. Aggság, baleset által elszegényedett és nyomorban sinylődő iparosok, agy a szegénység és nyomorban elhalt iparosok gyámoltalanul maradt árvái részére alakítandó segély-pénztár tárgyában. 8. Az elöljáróság jelentése az 1891. évi XIV. t.-cz. rendeletében körülirt ipartestületi betegsegélyző pénztár megalakítása tárgyában. 9. Esetleg beadandó indítványok tárgyalása, melyek azonban az alapszabályok 12. §-a értelmében csak az esetben vétetnek a közgyűlésen tanácskozás alá, ha 20 tag aláírásával legalább három nappal a közgyűlés napja előtt az elöljárósághoz beadattak. — A lovasberényi izraelita nőegylet közgyűlése. A lovasberényi izraelita nőegylet folyó hó 14-én délután 2 órakor tartotta meg ez évi rendes közgyűlését Frühzeitig Albertné elnöklete alatt. A közgyűlés legérdekesebb tárgyát képezte a tisztújítás. Az egész tisztikar és választmány egyhangúlag lett megválasztva és pedig: elnökül dr. Feleki Miksáné; alelnökül Frühzeitig Albertné; titkárul Schwarz Lipót. Pénztárnokul Weisz Henrikné; ellenőrül Grünfeld Adolfné; számvizsgálókul Schwarz Lipótné, Klein Fülöpné. Választmányi tagokul: 1. Bleyer Arnoldné, 2. Bleyer Kálmánná, 3. Bieyer Mórné, 4. Holzweber Jakabné, 5. Taub Jakabné, 6. Tauber Miksáné, 7. Schwarz Józsefné, 8. Schwarz Lipótné, 9. Laufer Jakabné, 10. Herzog Ignáczné, 11. Grünfeld Adolfné, 12. Weisz Sámuelné. — Közigazgatási bizottsági ülés vármegyénknél. Folyó hór 16-án vármegyénknél tartott közigazgatási bizottsági ülés lefolyásáról — a lapunk múlt számában közlötteken kívül még a következőket írjuk: A fogyasztási adók tárgyalása délutáni fél öt óráig tartott — minden egyes község kifogása alaposan meg lett bírálva és lehetőleg elment a bizottság a méltányosság végső határáig. Maga a kincstár képviselője Zobel Gyula pénzügyigazgató is, méltányolta úgy a községi lakosok, mint a felszólalók érveit és készséggel engedett, ha erre alapos ok volt. A tárgyalás eredménye a következő lett: a fogyasztási adó 1892. évre megállapittatott: Zámoly .... 385 — 209 22 163 60 450 — A fogyasztási adók letárgyalása után a kir. főmérnök jelentése vétetett tudomásul, majd a kir. tanfelügyelő tett jelentést a hozzá beérkezett ügyekről. Brener Bódog egy magán iskolát akar Baracskán létesíteni és e czálból engedélyért folyamodott a miniszterhez. A kultusminiszter a közigazgatási bizottsághoz küldötte le az ügyet véleményezés céljából. A közigazgatási bizottság, tekintettel arra, hogy a magántanintézet a már meglevők fenállását veszélyeztethetné — a magán tanintézet felállítására nézve — az engedély megadását ellenzi. — A kr.tanfelügyelő jelenti, hogy az óvoda köteles gyermekek összeírása befejeztetek megyeszerte. A törvény szerint ama községek, melyek 15 ezer írt állami adót fizetnek óvodát, amelyek 10 ezer frtot menedékházat kötelesek felállítani, ha arra szükség van. Megyénkben levő községek elöljárói Pázmánd és Sukoró községek kivételével mind azt jelentették, hogy az óvodaköteles gyermekek állandó felügyelet alatt vannak (?). Véleménykérés czéljából felterjesztés fog intéztetni a kultuszminiszterhez. Az ercsi községi jegyző és bíró, mint a kir. tanfelügyelő jelentette, eleget tettek a hozzájuk intézett rendeletnek, miért is az ellenük folyamatba tett eljárás beszüntettetik. A községi bíró már megalakította az iskolaszéket — de nem szabályosan, miért is a szolgabiróság útján utasíttatni fog, hogy újra alakítsa meg és pedig úgy, miként a törvény kívánja. Olvastatott Farkas ercsű plebánus abbeli jelentése, hogy ott a katholikus jellegű iskolát felállították. E jelentést a közigazgatási bizottság tudomásul vette, mivel azonban az iskola felállítása miatt az alkalmazott tanítók további sorsa, helyiség kérdésének tisztázása s a lakosság által fizetendő iskolaadók nagysága iránti felvilágosítások váltak szükségessé. J gróf Festetics Berna kir. tanfelügyelőt megbízta a közigazgatási bizottság, hogy menjen ki Ercsibe és a felmerült vitás kérdésekre halgassa meg az érdekelt feleket s a szerzett tapasztalatokról tegyen jelentést a közig. bizottságnak. Az ülésnek délutáni fél 6 órakor lett vége. — Hűtlen Cseléd, Ugrácz István, Horváth István helybeli gazdánál szolgált és azzal hálálta meg gazdájának, hogy neki kenyeret adott, hogy ami csak keze ügyébe esett és a miről gondolta, hogy gazdája nem jön rá, elemeit mindent. De rosszul gondolkozott, mert Horváth még is rájött, hogy szolgája őt lopja és rálesett, még pedig nem eredménytelenül, mert tetten érte az enyveskezű cselédet, a miért azután feljelentette a rendőrségnek, mely Ugróczot letartóztatta. — Meghívás. A székesfehérvári kereskedő ifjak önképző körének folyó 1892 ik évi február 21-én délután 2 órakor a városház nagytermében tartandó IV. évi rendes közgyűlésére az egylet tagjai ezennel tisztelettel meghivatnak. A közgyűlés tárgyai: 1. Titkári jelentés. 2. Költség előirányzat előterjesztése. 3. Netáni indítványok. 4. Elnök, alelnök, I-ső és II-od titkár, főpénztárnok, pénztárnok, I-ső és Iod könyvtárnok, háznagy, 12 választmányi tag, 3 választmányi póttag és 8 számvizsgáló bizottság választás. Székesfehérvárott, 1892. január hó 15-én. Reinitz Lipót, elnök. Pártos Zsigmond titkár. — Tisztul a város. Végre tehát rájött a rendőrség is, hogy városunk mennyire tele van penészvirággal és egymásután tartja a razziákat, még pedig meglehetős eredménynyel, mert minden razzia alkalmával tucat számra kerül horogra az elburjánzott penészvirág. Tegnap is egy ilyen „nagy" razziát tartott a rendőrség és 20 csavargó leányt fogott el, kik közül 9 a kórházba került. Most csak arról kellene gondoskodni, hogy ezektől a mételyektől egyszer és mindenkorra mentsék meg a várost. — Fiume uj kormányzója. Zichy Ágost gróf utódjául — ki lemondott kormányzói állásáról — Batthyány Lajos gróf, Győr vármegye és Győr szab. kir. város jelenlegi főispánját szemelték ki. — Közgyűlés. A »Felsővárosi Szent Józsefről cimzett római katholikus kisdedóvó-egylet“ folyó hó 21-én, azaz vasárnap, délelőtt 11 órakor a városház nagytermében alakuló közgyűlését tartja, melyre a kisdedek barátai ez után is tisztelettel meghivatnak. Az elnökség: Bor Hús Cukor Sör írt kr. frt kr. frt kr. frt kr. Ácsa községben 800 — 188 38 214 74 400 — Baracska . . . 200 — 136 36 190 68 180 — Batta .... 220 — 50 — 55 — 75 — Bicske .... 518 - 1462 44 1810 40 1500 -Bodmér .... 30 — 15 18 16 32 30 — Csabdi .... 111 11 53 09 70 80 76 — Dunapentele . . 600 — 364 47 301 50 336 — Ettyek .... 135 — 377 71 235 20 450 — Érd................. 556 20 438 54 292 80 357 — K.-Szt.-Peter . 207 — 209 88 107 10 150 — Kálóz .... 800 — 320 66 472 68 675 — Kozma Kőhányás 20 — 8 — 15 60 42 — Mány .... 111 — 200 — 185 40 180 — Nagy-Loók . . 270 27 05 75 78 533 — Szolgaegyháza , 130 — 41 35 58 05 72 — Tordas .... 100 — 80 — 60 — 240 — Vaál................. 300 356 04 437 96 906 — Csákberény . . 200 77 91 107 87 60 — Csókakő ... 55 — 25 — 30 60 27 — Csoór .... 100 — 116 68 95 — 99 — Gárdony ... 100 — 202 46 185 94 308 40 Inota................. 27 — 25 — 57 90 12 — I.-Szt.-György . 150 — 50 — 44 84 13 95 Isztimér ... 250 — 100 — 123 96 144 — Jenő................. 30 — 9 75 20 40 30 — Keresztes ... 108 — 59 20 45 36 54 12 Kis-Keszi ... 80 — 39 03 8 34 30 — Lovasberény . . 467 — 614 — 324 81 240 — M. -Almás ... 90 — 47 67 63 65 75 90 Moha .... 40 50 51 99 11 64 54 — Moór................. 1426 — 1279 — 2260 80 1224 60 Nadap .... 20 — 7 60 39 96 86 40 N. -Ladány . . 60 — 106 86 117 60 97 56 Pátka .... 219 15 173 42 117 58 120 60 Sukoró .... 100 — 39 05 26 61 96 — Szent-Mihály . 100 — 149 76 51 07 115 20 P.-Szerecseny . 40 — — — 24 72 15 — Tácz................. 150 — 60 71 46 141 — Urhida .... 30 — 63 04 29 34 7 32 Velence ... 81 — 274 06 490 71 408 96