Székesfehérvár és Vidéke, 1892. január-június (20. évfolyam, 1-78. szám)

1892-02-18 / 21. szám

XX-ik évfolyam. 21. száza. Csütörtök, 1892. Február 18. Megjelen hetenkint háromszor: winden kedden,p*fitöirifikttss és szombatéi j3nszkesszövég é* kiadó-hivatali JB«ltrá.ro*, Sai­uteia. Minden a­lag uiellemi részére vonatkozó kihe­l&mény; továbbá előbjntások, feliirólamUV-t.«.. hirdetések stb. ide intéxendók. Mazes példányok 10 fc-ijosáréri Watussx sM«sz*alenai dohiny-ton­ácjáb«a, 33*«®* kc.y-4r*ya-«tolai kereskedésében, a is# ki» vadjánál és a siarkesztis ifbsz. kagk»tik. TÁRSADALMI-, KÖZMIVELŐDESI- ÉS SZÉPIRODALMI z :öz:lew"2\ A 1''9b.; ú t­ilőfizetések eszközölhetők a szerkesztőségben, Klökner Péter és Kubik Lőrincz könyv» kereskedésében. VId.é 3 K«taa zaoJjOLd.«». posatsűaivsat®JXmé!l« £feA*i­rafc*s n#*v# a l»f egy «Mal* (eolima*) 4­0 bolyve raat beoaviv*; egy k«Sy ferS?»gái£si& MtrB ff fcf. Több az ö* hirdetők 80 asfeat& áteleengedésben vénsi-Mmx* Sft@?k«SBáSY«­ értékessé Hap«is­ rtni délelén »*é­s M éráit.* Slófissetési árait: Égési évr­i.................8 árt. — kr. Fél évre i­t. - kr. Negyedévre .... 2 k­t. — kr. A „Nyu­tté?“»51*s így aer 31 kr. Eldfiletések és hirdetések még elfogadtatnak Budapesten: Haasenstein és Vogler (Janim Gyula) hirdetési irodájában: Dorottya-utosa 11. sí. — Goldberger A. hirdetési irodájában i Y&mi­atosa 9. sí. — Bécsben: Haaseastein és­­Otto Maas« hirdetési irodájában I i. Traufisskgaasse Mr. 10. — Sekalik Wmsik Uh i«M*I itedálábtö i Werlosü* Mk, 11» SKIsieliafc gstSsfMss A honalapitás megünneplése. Székesfehérvár, 1892 február 16. Gyorsan közeledik a honalapitás ezeredik éve, és még alig történt egyébb előkészület megünneplésére azon részleges intézkedésnél, hogy nemzeti kiállítás rendezése lett elha­tározva, holott a múltak kegyelete megkö­veteli, hogy a vezérek ama dicső korát úgy a nemzet összessége, mint a törvényhatósá­gok, községek és a társadalom részint idő­leges intézkedésekkel, részint állandó alko­tásokkal méltóan megünnepeljék. Nem valószínű, hogy az arra hivatott tényezők az országos megünneplés módját a nemzeti kiállítással kimerítettnek gondolják, de az ünnep ezen országos, esetleg városunkra is kiterjedhető részének fejtegetése c­élomtól messze eltérítene. Én egyedül arra óhajtanám az érdeklők figyelmét felhívni, hogy már itt volna az ideje gondoskodni a törvényható­ságoknak, községeknek és a társadalomnak is, mert az ünneplés külső nyilvánulásai ugyan később szintén megállapíthatók, de ha az ezred­év ünnepét szorosan vett helyi, állandó emlékkel akarjuk összekötni, e rész­ben a kellő mozgalom megindításának ideje már elérkezett. Gazdagabb városok ily alkalomból drága művészi emlékek, nagy szabású tervek léte­sítését tűzhetik ki czélul, de viszonyaink közt szerényebbnek látszó eszközökkel kell megelégednünk, a­melyek azonban alkalma­sak legyenek arra, hogy szeretetből fakadva, egyetértéssel ápolva, és komoly munkásság­gal támogatva a lefolyt idők mulasztásait pótolják és a társadalom minél nagyobb rétegére jótékonyan kihassanak. Így tekintve a dolgot, alig tartok vala­mit czélszerű­bbnek, sőt mindnyájunkra nézve hasznosabbnak, de talán mondhatom lélek­emelőbbnek, mint nemzeti létünk ezeredik évének emlékét polgártársaink szívében azzal állandósítani, hogy attól kezdve ne legyen köztünk egy testileg tehetetlen se arra kényszerítve, hogy rongyosan, félig mezí­telenül, betegen, házról-házra járva koldulja át életét. Valóban méltó czélnak tartom arra tö­rekedni, hogy az ezeredik évre ügyintézetünk felállítva, szegényügyünk rendezve legyen, hogy idegenek lővén városunkba, a koldus karavánok helyett megmutathassuk nekik, miszerint gondoskodtunk a késő öregség lehető kényelméről és arról, hogy városunk­ban minden tehetetlen nyomorult, ki valóban megérdemli, megfelelő ellátásban részesüljön. Lehetnek kik e feladatot nem tartják eléggé nagynak, vagy azzal a könyörületes­­ség érzéseit látják megtámadva, de meg­győződésem az, hogy a feladat helyesen meg­oldva, majdnem meghaladja erőnket, annyira, hogy ez esetben, első­sorban csak megfelelő ügyintézet létesítését ajánlanám, és az eszme felkarolásától függene a szegényügynek még nagyobb áldozattal járó, ámbár több tekin­tetnél fogva valóban a legnagyobb mértékben kívánatos rendezése. — a­mi pedig a kö­­nyörületesség érzését illeti, gyarló emberi intézmények által a nyomort és fájdalmat teljesen kiirtani nem lehet, s a résztvevő szív jótékonyság gyakorlására mindenkor elég teret fog találni, különösen ha nem szorít­kozik arra, hogy csak azon rongyos koldus­nak adjon alamizsnát, ki kezét feléje nyújtja. Lehetne az ezeredik évet csillogóbban,­­ fényesebben, lármásabban megülni, sőt szük­ségesnek tartom, hogy az ünnepségből ezen a tényezők se hiányozzanak, de ezeknek csak úgy lesz jogosultságuk, ha amazt teljesí­tettük! Az első ezer év elegendő volt arra, hogy létezésünk jogosultságát kiküzdhettük,­­ a második ezer év legyen a hazaszeretet szívós küzdelmének korszaka, melyben minden hon­polgár különbség nélkül testvéri egyetértés­ben, türelemmel, kitartó munkássággal, ha kell nélkülözéssel, sőt lemondással adózzék a jövőért, mindig szem előtt tartva, hogy inkább tegyen biztosan előre egy lépést, mintsem — nagyon neki indulva — vissza kelljen fordulnia. fíl­is és VIDEII MN­EK. 1892. Február 18. — A honalapitás megünneplése czimmel lapunk mai számának élén városi közéletünk egyik kiváló egyéniségétől egy czikket köz­lünk, mely humánus és üdvös eszmét pendít meg, — miért is felhívjuk reá olvasóink figyelmét. — Személyi hir. Tóth Aladár, városunk országgyűlési képviselője ma állandó tartóz­kodásra Budapestre utazott. — Estély. Gróf Károlyi István bpesti palotájában folyó hó 16-án fényes estélyt adott, melyre megyénk és városunkból igen sokan hivatalosak voltak, — nevezetesen: Batthyány, Nádasdy, Esterházy, Cziráky, Károlyi, Zichy grófi családok tagjai, báró Fiáth Miklós, megyénk és városunk főispánja, Sárközy Aurél alispán, Kégl György, báró Trauttenberg Frigyes földbirtokosok, Lies Gyula, Meszlényi Lajos, Tóth Aladár, báró Atzél Béla országgyűlési képviselők, gróf Károlyi Gábor városunk volt országgyűlési képviselője, Meszlenyi Pál földbirtokos stb. Meghívás. A székesfehérvári ipartestület folyó 1892. évi február hó 2- én délelőtt 10 órakor, a városház nagytermében rendes évi közgyűlését tartja, melyre a t. ipartes­tületi tagok tisztelettel meghivatnak. Kelt Székesfehérvárott, a székesfehérvári ipartes­tület elöljáróságának 1892. évi február hó 4-én tartott üléséből. Felmayer István, ipar­testületi elnök. Saára Gyula, ipartestületi jegyző. Tárgysorozat: 1. Elnöki jelentés az ipartestület elöljáróságának múlt évi műkö­déséről. 2. A számvevők által beterjesztett az ipartestület 1891. évi pénztári zárszáma­dása, úgy a testület évi mérlegének meg­vizsgálása s a felmentvény megadása. 3. Az ipartestület 1891. évi költségvetésének meg­állapítása. 4. Az alapszabályok 14-ik §-a értelmében kilépő 20 elöljárósági tag válasz­tása. 5. Három számvevő választása. 6. Az elöljáróság jelentése — itt Székesfehérvárott alakítandó iparos kör tárgyában. 7. Az elöl­járóság jelentése a székesfehérvári ipartestü­let kebelébe tartozó. Aggság, baleset által elszegényedett és nyomorban sinylődő iparo­sok, agy a szegénység és nyomorban elhalt iparosok gyámoltalanul maradt árvái részére alakítandó segély-pénztár tárgyában. 8. Az elöljáróság jelentése az 1891. évi XIV. t.-cz. rendeletében körülirt ipartestületi beteg­­segélyző pénztár megalakítása tárgyában. 9. Esetleg beadandó indítványok tárgyalása, melyek azonban az alapszabályok 12. §-a értelmében csak az esetben vétetnek a köz­gyűlésen tanácskozás alá, ha 20 tag alá­írásával legalább három nappal a közgyűlés napja előtt az elöljárósághoz beadattak. — A lovasberényi izraelita nőegylet közgyűlése. A lovasberényi izraelita nőegylet folyó hó 14-én délután 2 órakor tartotta meg ez évi rendes közgyűlését Frühzeitig Albertné elnöklete alatt. A közgyűlés leg­érdekesebb tárgyát képezte a tisztújítás. Az egész tisztikar és választmány egyhangúlag lett megválasztva és pedig: elnökül dr. Feleki Miksáné; alelnökül Frühzeitig Albertné; tit­kárul Schwarz Lipót. Pénztárnokul Weisz Henrikné; ellenőrül Grünfeld Adolfné; szám­­vizsgálókul Schwarz Lipótné, Klein Fülöpné. Választmányi tagokul: 1. Bleyer Arnoldné, 2. Bleyer Kálmánná, 3. Bieyer Mórné, 4. Holzweber Jakabné, 5. Taub Jakabné, 6. Tauber Miksáné, 7. Schwarz Józsefné, 8. Schwarz Lipótné, 9. Laufer Jakabné, 10. Herzog Ignáczné, 11. Grünfeld Adolfné, 12. Weisz Sámuelné. — Közigazgatási bizottsági ülés vármegyénknél. Folyó hór 16-án vármegyénknél tartott közigazga­tási bizottsági ülés lefolyásáról — a lapunk múlt számában közlötteken kívül még a következőket írjuk: A fogyasztási adók tárgyalása délutáni fél öt óráig tartott — minden egyes község kifogása alaposan meg lett bírálva és lehetőleg elment a bizottság a méltányosság végső határáig. Maga a kincstár képviselője Zobel Gyula pénzügy­igazgató is, méltányolta úgy a községi lakosok, mint a fel­szólalók érveit és készséggel engedett, ha erre ala­pos ok volt. A tárgyalás eredménye a következő lett: a fogyasztási adó 1892. évre megállapittatott: Zámoly .... 385 — 209 22 163 60 450 — A fogyasztási adók letárgyalása után a kir. főmér­nök jelentése vétetett tudomásul, majd a kir. tan­­felügyelő tett jelentést a hozzá beérkezett ügyekről. Brener Bódog egy magán iskolát akar Baracs­­kán létesíteni és e czálból engedélyért folyamodott a miniszterhez. A kultus­miniszter a közigazgatási bizottsághoz küldötte le az ügyet véleményezés cél­­jából. A közigazgatási bizottság, tekintettel arra,­­ hogy a magántanintézet a már meglevők fenállását­­ veszélyeztethetné — a magán tanintézet felállítására­­ nézve — az engedély megadását ellenzi. — A k­­­r.­­tanfelügyelő jelenti, hogy az óvoda köteles gyermekek összeírása befejeztetek megyeszerte. A törvény szerint ama községek, melyek 15 ezer írt állami adót fizetnek óvodát, a­melyek 10 ezer frtot menedékházat kötelesek felállítani, ha arra szükség van. Megyénkben levő községek elöljárói Pázmánd és Sukoró községek kivételével mind azt jelentették, hogy az óvodaköteles gyermekek állandó felügyelet alatt vannak (?). Véleménykérés czéljából felterjesz­tés fog intéztetni a kultuszminiszterhez.­­ Az e­r­c­s­­­i községi jegyző és bíró, mint a kir. tan­felügyelő jelentette, eleget tettek a hozzájuk inté­zett rendeletnek, miért is az ellenük folyamatba tett eljárás beszüntettetik. A községi bíró már meg­alakította az iskolaszéket — de nem szabályosan, miért is a szolgabiróság útján utasíttatni fog, hogy újra alakítsa meg és pedig úgy, miként a törvény kívánja. Olvastatott Farkas ercsű­ plebánus abbeli jelentése, hogy ott a katholikus jellegű iskolát fel­állították. E jelentést a közigazgatási bizottság tu­domásul vette, mivel azonban az iskola felállítása miatt az alkalmazott tanítók további sorsa, helyiség kérdésének tisztázása s a lakosság által fizetendő iskolaadók nagysága iránti felvilágosítások váltak szükségessé. J gróf Festetics Berna kir. tanfelügyelőt megbízta a közigazgatási bizottság, hogy menjen ki Ercsibe és a felmerült vitás kérdésekre halgassa meg az érdekelt feleket s a szerzett tapasztalatokról tegyen jelentést a közig. bizottságnak. Az ülésnek délutáni fél 6 órakor lett vége. — Hűtlen Cseléd, Ugrácz István, Horváth István helybeli gazdánál szolgált és azzal hálálta meg gazdájának, hogy neki kenyeret adott, hogy a­mi csak keze ügyébe esett és a miről gondolta, hogy gazdája nem jön rá, elemeit mindent. De rosszul gondolkozott, mert Horváth még is rájött, hogy szolgája őt lopja és rálesett, még pedig nem ered­ménytelenül, mert tetten érte az enyves­­kezű cselédet, a miért azután feljelentette a rendőrségnek, mely Ugróczot letartóztatta. — Meghívás. A székesfehérvári keres­kedő ifjak önképző körének folyó 1892 ik évi február 21-én délután 2 órakor a város­ház nagytermében tartandó IV. évi rendes közgyűlésére az egylet tagjai ezennel tisz­telettel meghivatnak. A közgyűlés tárgyai: 1. Titkári jelentés. 2. Költség előirányzat előterjesztése. 3. Netáni indítványok. 4. Elnök, alelnök, I-ső és II-od titkár, főpénz­­tárnok, pénztárnok, I-ső és I­­od könyvtár­­nok, háznagy, 12 választmányi tag, 3 választ­mányi póttag és 8 számvizsgáló bizottság választás. Székesfehérvárott, 1892. január hó 15-én. Reinitz Lipót, elnök. Pártos Zsigmond titkár. — Tisztul a város. Végre tehát rájött a rendőrség is, hogy városunk mennyire tele van penészvirággal és egymásután tartja a razziákat, még pedig meglehetős eredmény­nyel, mert minden razzia alkalmával tuc­at számra kerül horogra az elburjánzott penész­­virág. Tegnap is egy ilyen „nagy" razziát tartott a rendőrség és 20 csavargó leányt fogott el, kik közül 9 a kórházba került. Most csak arról kellene gondoskodni, hogy ezektől a mételyektől egyszer és mindenkorra mentsék meg a várost. — Fiume uj kormányzója. Zichy Ágost gróf utódjául — ki lemondott kormányzói állásáról — Batthyány Lajos gróf, Győr vár­megye és Győr szab. kir. város jelenlegi főispánját szemelték ki. — Közgyűlés. A »Felsővárosi Szent Józsefről c­imzett római katholikus kisded­­óvó-egylet“ folyó hó 21-én, azaz vasárnap, délelőtt 11 órakor a városház nagytermében alakuló közgyűlését tartja, melyre a kisdedek barátai ez után is tisztelettel meghivatnak. Az elnökség: Bor Hús Cukor Sör írt kr. frt kr. frt kr. frt kr. Ácsa községben 800 — 188 38 214 74 400 — Baracska . . . 200 — 136 36 190 68 180 — Batta .... 220 — 50 — 55 — 75 — Bicske .... 518 - 1462 44 1810 40 1500 -Bodmér .... 30 — 15 18 16 32 30 — Csabdi .... 111 11 53 09 70 80 76 — Dunapentele . . 600 — 364 47 301 50 336 — Ettyek .... 135 — 377 71 235 20 450 — Érd................. 556 20 438 54 292 80 357 — K.-Szt.-Peter . 207 — 209 88 107 10 150 — Kálóz .... 800 — 320 66 472 68 675 — Kozma Kőhányás 20 — 8 — 15 60 42 — Mány .... 111 — 200 — 185 40 180 — Nagy-Loók . . 270­­ 27 05 75 78 533 — Szolgaegyháza , 130 — 41 35 58 05 72 — Tordas .... 100 — 80 — 60 — 240 — Vaál................. 300­­ 356 04 437 96 906 — Csákberény . . 200­­ 77 91 107 87 60 — Csókakő ... 55 — 25 — 30 60 27 — Csoór .... 100 — 116 68 95 — 99 — Gárdony ... 100 — 202 46 185 94 308 40 Inota................. 27 — 25 — 57 90 12 — I.-Szt.-György . 150 — 50 — 44 84 13 95 Isztimér ... 250 — 100 — 123 96 144 — Jenő................. 30 — 9 75 20 40 30 — Keresztes ... 108 — 59 20 45 36 54 12 Kis-Keszi ... 80 — 39 03 8 34 30 — Lovasberény . . 467 — 614 — 324 81 240 — M. -Almás ... 90 — 47 67 63 65 75 90 Moha .... 40 50 51 99 11 64 54 — Moór................. 1426 — 1279 — 2260 80 1224 60 Nadap .... 20 — 7 60 39 96 86 40 N. -Ladány . . 60 — 106 86 117 60 97 56 Pátka .... 219 15 173 42 117 58 120 60 Sukoró .... 100 — 39 05 26 61 96 — Szent-Mihály . 100 — 149 76 51 07 115 20 P.-Szerecseny . 40 — — — 24 72 15 — Tácz................. 150 — 60­­ 71 46 141 — Urhida .... 30 — 63 04 29 34 7 32 Velenc­e ... 81 — 274 06 490 71 408 96

Next