Székesfehérvár és Vidéke, 1896. január-június (24. évfolyam, 1-76. szám)
1896-01-02 / 1. szám
— Forgalmi akadályok. A tegnapi hófúvás miatt a 241. számú tehervonat Dinnyés és Székesfehérvár között elakadt és ennek következtében a 214-es számú személyvonat 11/* órai késéssel érkezett be Fehérvárra. — TŰZ. Bernstein és Káldor szenes boltja ma éjjel 21/, órakor ismeretlen okból kigyulladt, mire a városi tűzoltóság megérkezett, a szomszédban levő vasútállomási és mishelyi tűzoltóság a tűzet eloltotta. — Szylveszter-éji pinczelátogató. F o r t v i n g-t e r Ferencznek a helybeli szőlőhegy fiskális dűlőjében levő nyaralójának jókedvű vendégei akadtak Szilveszter éjjelén. Ismeretlen egyének betörték az ajtót, behatoltak a szobákba s vidám dáridó között köszöntötték az uj esztendőt, természetesen erősen fogyasztva a gazda jó borát. Érdekes, hogy semminemű elvihető tárgyat nem emeltek el, hanem csak azt, amit megittak A rendőrség nyomozza az éj lovagjait. A „Bakony-sárkányi önkéntes tűzoltó-egylet“ múlt évi deczember hó 29-én tartotta tisztújító közgyűlését, amely alkalommal a községben köztiszteletben és szeretetben álló Vértesy György birtokost védnökké, ifjú Vértesy János birtokost tiszteletbeli főparancsnokká; Dallmann József plébánost elnökké; Sárkány Benedek Géza jegyzőt főparancsnokká ; Weiler József főtanitót alelnök és titkárrá egyhangúlag megválasztotta. Továbbá megválasztottak: Alparancsnokká: Spielmann Péter; segédtisztté: Spielmann Miksa; őrparancsnokká: Kristóf Mátyás; pénztárnokká: Bognár György. — A telefon-előfizetők figyelmébe. Kereskedelemügyi m. kir. miniszter ur 5 nagyméltósága 1895. deczember hó 17-én kelt 77821. számú magas leiratával megengedni méltóztatott, hogy a magyar korona területén fennálló helyközi távbeszélő-berendezéseket a budapesti környékbeli távbeszélő-hálózatok előfizetői saját helyiségeikből, a nem előfizetők pedig a környékbeli hálózatok nyilvános állomásairól 1896. január 1-től kezdve az inter-urban hálózatokra nézve már megállapított díjért (minden egyes, 3 percig tartó beszélgetésért 1 frt, az elsőbbségi joggal bíró sürgős beszélgetésért pedig 3 frt) használhassák. E naptól kezdve tehát Békás-Megyer, Bia, Buda-Eörs, Budafok, Budakesz, Bpest—Lipótmező, Erzsébetfalvai Hidegkút (Pest m.), Kispest, Monor, Nagy-Kovácsi, Pest-Szent-Endre, Pócsmegyer, Leányfalva, Rákospalota, Soroksár, Tétény, Török Bálint, a belföldi inter-urbán távbeszélő-hálózatba kapcsolt városok nyilvános állomásaival és előfizetőivel s viszont e városok a fentebb felsorolt környékbeli távbeszélők nyilvános állomásaival és előfizetőivel, távbeszélőn érintkezhetnek. Úgy a díjak fizetésére, mint a beszélgetés időtartamára, sorrendjére, valamint az egész kezelésre vonatkozólag a budapest— bécsi lami távbeszélő használatára kiadott szabák foglalt határozmányok érvényesek. — A „periatai olvasó köreV 3-án tartotta az évi alakuló közgyűlését.özgyűlést Posits Mihály elnök nyitotta meg, de Penkovits Alajos jegyző felolvasta a lefolyt évi jelentését. A múlt évben a segélyegylet igen díszes és czélszerű helyiséget építetett. Az olvasókör bevétele a múlt évben 849 korona 56 fillér, míg kiadása 742 korona 31 fillér volt és így 101 korona 25 fillér pénztári maradvány vizetett át a folyó évre. Az új választások a következőleg ejtette meg: elnök: Posits Mihály, alelnök: Bittó Zoltán, pénztáros: Dr. Bruck Ferencz, jegyzi: Pantovits Alajos, könyvtáros: Leichtner Sándor, választmányba: Keller Károly, Vértesi Venczel, Ausch Pál, Klein Simon, Szvebr Ignácz, Klein Jakab, Szalay József. Sylveszter éje. Báli tudósítások. Múlt, jelen és jövő! E három nagyszerű eszme találkozója a Sylveszter éjének 12 órája, mely mint egy határkő a múlt és jövő között áll. A múltra nem mindenkor gondolunk szívesen vissza. A mi egyszer elmúlt többé vissza nem jő! A fájdalmas és kellemetlen emlékek ugyan nyomot hagynak az emberi szívben, de ezeket szeretjük a feledés fátyoléval borítani. A jövő! Mit hoz a jövő ? Ki tudná azt megmondani ? A fátyolos képekben lelki szemeink elé varázsolt valami, mit jövőnek nevezünk, az élénk fantáziával előre kirajzolt élet — mind, mind ábránd, bizar gondolat. A jelen! Ah az egészen más! Abban bent élünk, élvezzük örömeit és midőn csak szerét tehetjük feledni kívánjuk bánatát Éljünk a jelennek! A mulatni, élvezni vágyó emberiségnek ez kétségkívül jól megválasztott — bár szobatudós filozófusok által kárhoztatott — jelszava. E mottóval mulatta át városunk és megyénk intelligencziájának nagy része, a múlófélben volt 1895. év utolsó óráit és „boldog uj évet* kívánságok között folytatta azt, az ébredő „uj“ 1896. év első óráiban. Három nagyobb szabású Sylveszter-estéről kell beszámolnunk. A „Vörösmarthy-kör* Sylveszter-estéje, mely a »Magyar Királyi szálloda nagy termében folyt le, — mivel a kör helyiségei már sok ízben szűknek bizonyultak — minden tekintetben fényesen sikerült Találkát adott itt egymásnak városunk és a megye intelligencziájának mulatni vágyó fiatalsága. Fényes és előkelő társaság volt együtt. A parfümmel teli levegő halk rezgéssel továbbította nedves női ajkak „boldog új évet* kívánságait. Önfeledten, csak a jelennek, a mulatásnak élve, áldoztak a párok a táncz annyiszor emlegetett istennőjének. A „czigánybáró* pedig húzta, húzta keservesen, busán, majd vígan, örömmel, mintha hegedűjének hangjával akarta volna az új évet ma- * gának lekötelezni. Alig is lett vége az ő „soupé“ jának ! Az első négyest 86 pár táncolta. A társaság csak a hajnali órákban oszlott szét. A jelen volt hölgyek névsorát megközelítőleg itt közöljük: Asszonyok: Rujedszky Adolfné, I Báró Jenőné, Dujmovich N.-né, Friss Miklósné, Gemmel Ferenczné (Moha), Gazdys Béláné, Gebhard Bódogné, Juraszek Pálné, I Kiss N.-né (Börgönd), Kirchner Ottóné, I Krempai Gézáné, Kaltenekert Mártonná, Lichtneckert Antalné, Mányai Mihályné, Pálffy Károlyné, Roszberger Károlyné, Scherer Ottóné (Czikola), Say Rudolfné, Sijimonyi Józsefné, Vértessy Józsefné, Wildenauer Jánosné, Wéber Károlyné, Zobel Gyuláné. Leányok: Rujedszky Irén, Bá -rándy Jolán, Dujmovich nővérek, Frits Stefánia, Gemmer Jenny (Moha), Gazdy Blanka és Aranka, Gróf Ella, Kuthy Paula, Kissi Aranka, Lujza és Jolán, Kaltneckert Margit, Lichtneckert Lujzika, Pálffy Zsuzsika és Mádi, Roszberger Mili és Ilona, Sze - 1merei Margit, Scherer Lala és Kema (Czi ikola), Say Tekla, Simonyi nővérek, Szen-deffy Emma, Vértessy Matild, Wéber Józsa, Zobel Adél és Aranka. * * . A kereskedelmi csarnok szilveszter-estéje igen jól sikerült. A nevezett testületnek az idén ez a harmadik táncestélye, mely csak abban különbözött az előbbiektől, hogy ez alkalommal leányok kevesebben voltak, mint eddig, de városunk szép asz- ,szonyai annál impozánsabban voltak képviselve. Volt tombola is sok csinos nyereménytárgygyal a mi az ujesztendő első órájában hivatva volt a közönség játékszenvedélyét és izgalomra vágyó fin de siécle természetét kielégíteni. A tombolát egy fekete káj vés garzon seringet egy vadász önkéntes nyerte el, amiből az látszik, hogy a hadfiaknak még a játékban is több szerencséjük van, mint a civilnek. — . A jelen volt hölgyek névsora a következő: Bruszta Adél (Budapestről), Komáromi Matild és Komáromi Nelli, Ludassy Ella (Kisbérről), Klein Ilona és Klein Czéza, Weisz Rózsa kisasszonyok. — Asszonyok: ( Deutsch Manóné, Engel Aladárné, dr. Faludi Miklsáné, Freud Lajosné, dr. Huszárné, özv. Klein Jó-zsefné, Klein Sándorné, Komáromi Farkasné, Krausz Ignáczné, Krausz Manóné, Löwy Gyuláné, Pető Miksáné, Silberberg Károlyné, Lütczer Jakabné, dr. , Szigeti Lajosné, Steiner Béláné, Weisz Jakabné, , Weisz Henrikné, özv. Weisz Nina (Bpestről), Wiener Gyulán©, "Wiener Ignáczné. " * * * 3 A fóvárosi olvasókör szilveszteri estélye sokáig lesz emlékezetes azoknak, akik benne részt is vettek. Jó vacsora, jó bor, kedves asszonyok, jó cigány és jó kedv tették oly kedvessé ezt a kis estélyt. Beszélgetés, tánc, ének és mammuciádák tarka- barka egyvelegben váltották fel egymást, míg künne a maga teljes erejében beköszöntött a fehér köngvösü tél. Benn szivélyes barátság, játszi enyelgés, jókedvű tréfa melengette a sziveket, künn sűrű pelyhekben , hűlt a hó és süvöltözött a fázós Nemere. Bobik bácsi és a Nagy Mammuth állandóan derült hangulatban tartották a társaságot, mely 3—4 óra között oszlott el. J Regény. A nevelőnő. M. Adrien Chabottól. Francziából ford.: Ereky Alfonz. (Folytatás.) II. Péter lassan indult el lefelé, mint azok szoktak, kik nem tudják, hogy mire határozzák el magukat s erőlködnek, hogy ezen idő alatt, valamely mentő eszmét találjanak. Kimondá ugyan, hogy a valódi férfiú hamar elhatározza magát s hogy a szükség kemény iskola, mely nem sok gondolkodási időt enged tanulóinak. De bármit mondott légyen is, még is csak kezdő volt , s habár azon erős elhatározással indult meg, hogy sikert fog aratni, de most képzelő tehetsége annyira cserben hagyta, hogy nem talált semmiféle módot a tisztességes kimenekvésre. A lépcső minden egyes kanyarulatánál megmegállt, kifáradt, szép fejét halvány tenyerébe temeté; az emeleteket egymás után hagyta el anélkül, hogy kigondolt volna valamit. Lassúsága talán onnét is származhatott, hogy félt ismételten elmenni a kapusnénak szégyenletes kaudiumi járma alatt. Szerencsére most az egyszer Cousin asszony nyájasabb hangulatban volt; épen az ajtóban állt s oly nyájas arczcal nézett a fiatal emberre, hogy azt bízvást jószivü mosolygásnak vehette. — Hová megy ki ilyen időben ? kérdé tőle Lássuk csak szegény uracskám, ma vasárnap van s igy ez a házbérre nem számit, majd megmondom én a háziúrnak, hogy én adtam önnek engedményt egész holnap estéiig. Hallgasson csak rám, nem vagyok én rossz akarattal ön iránt, s ha a kedves kis polgárnénak szüksége lenne valamire, mig ön távol leend, csak szóljon, amire szüksége van azonnal fölé viszem neki. Mondja csak mikor tér vissza? — Nemsokára, feleség. Ma reggel egy barátommal remélek találkozni, ki talán segít rajtam, várakozik reám, de miért? E szónál: rám várakozik, de miért ? megállt. Nagy zavarba jutott volna, ha felelnie kellett volna, de mégis szerencsés volt, hogy a kapusné zordonsága ily szelíd jóakarattá változott. Átment az utczán, kitéve arczát az esőnek, keresvén elméjében egy életrevaló eszmét. Az isteni tisztelet ideje elérkezett ; a legközelebbi templom felé tartott, egy kissé talán áhítatból, de talán inkább babonás meg- s szokásból. Mindaz, amit Istenről csak hallott és tanult,gyermekkorának összes elkoptatott formaságai most mind egyszerre visszatódultak elméjébe, de fölvilággosult emberi bölcselet és egy kissé kétkedő hitetlensége nem elégedhetett meg ily kicsinyes okokkal. — Miért imádkoztam most ezen órában, mikor a nyomor alatt meggörnyedve a földre roskadok, s midőn nem tudtam imádkozni akkor, mikor meréi szén s büszkén álltam egyenesen. Elismerhetem-e ma inkább, mint tegnap, hogy az Isten lát engem, s hogy nyomorúságomon ma segíteni akar, midőn nem látott meg akkor, mikor nyomorúságomat magam készítettem számomra ? De még is, ha igaz volna ? ha léteznék ott a madasban valaki, aki intézi és kormányozza sorsunkat, aki engem biztat. Ha bocsánatot kérnék tőle.... bocsánatot!?! és miért? Lelkiismeretem mélyére tekintve, ha még egyszer újra kellene kezdenem .... Erre lehorgaszta fejét, hogy bevallja, hogy még egyszer meg fogná ugyanezt tenni. Ezen magánbeszéd alatt gyorsan sietett előre, a nedves hideg, mely egészen átjárta siettető lépteit. A szent Ágoston templom elé érkezett. — Nem ide, suttogá magában. Hátha itt felismernének ! nem, nem itt! S újra egész erővel nekiindult. A toronyóra épen tizet mutatott. Végig ment a Malesherles boulevardon, elért a Royal utczában levő rakodópartra s anélkül, hogy a Madeleine templomnál megállna, végig ment a Szajna partján egészen a Notre-Dame templomig. Akkor érkezett a templomtérre, midőn a nagymise épen bevégződött, félre kellett állnia, hogy a kitóduló sokaságnak helyet engedjen. Midőn a tömeg már eltávozott, ő belépett. A templom majdnem üres volt, a reggeli misék bevégződtek. Hogy a fáradtságtól kissé kipihenje magát, az oldalkápolnák egyikébe ment, hogy ott leüljön. A piros ablaküvegeken csak alig szűrődött át egy-egy vékony kis napsugár s igy ha az ablak alá állt teljes árnyékban maradhatott. Péter fel is használta ez alkalmat s egy székre ült le a fal tövében. Ekkor azon kérdés tolult lelke elé, mi okból lépett ide be? — Ha azon czélból jöttem ide, hogy Istenhez imádkozzam, mondá magában, miért nem borulok akkor térdre ? s ha a végből jöttem, hogy az ajtójai alamizsnáért esedezzek, miért ültem akkor ide be? Vihetek-e így haza valamit, amiből megéljen, se ki engem otthon vár. Hát ezt ígértem én neki ? Midőn őt boldog életéből kiragadtam, megmondtam-e neki, hogy egykor kenyér nélkül hagyom .... kenyér nélkül ? Összetörve a fáradtság és éhségtől, valami oly megmagyarázhatatlan hit hatotta át lelkét, mely minden megtört lelket végre is az Istenhez vezérel; térdre hullott a márványtalajon s oly buzgó imára gyűlt, hogy a Mindenhatónak meg kellett hallgatni könyörgését. Egyedül csak maga volt a kápolnában, legalább ő azt hivé s igy teljesen átengedé magát a kétségbeesés és Isten iránti bizalom kitöréseinek. Egy idős hölgy követte őt s tudtán kívül személygyel kisérte a fiatal embernek minden mozdulatot s figyelemmel szemlélvén őt közeledett hozzá mintán gondolataiba volt elmélyedve és semmi egyébre nem figyelt, a koros hölgy vállánál fogva negérinté. (Folytatás kövedékes eredeti távirata.) Ugron Gábortól a ma lapokban rendkívül éles hangon irt nyilatkoza lenik meg az ismert interwieválási ügyben, lenti, hogy őt Bihari úgy magánlakásán, mi, nyilvános helyeken két napon át valósággal hőzte, de ő minden felvilágosítást megtagadott, először, mert el kellett utaznia, másodszor, mert az Egyetértéssel szemben, mely őt évek óta rágalmazza, minden néven nevezendő érintkezést kerülni óhajt. Ennek daczára Bihari a meg nem történt beszélgetést közzétette, ez oly undok visszaélés a hírlapirodalom, a sajtó hatalmával, melyet megtorolni csakis a sajtó illetékes. Bihari hasonló élességgel készül válaszolni. Sofia január 2. (A „Székesfehérvár és Vidéke“ eredeti távirata.) Boris herczeg trónörökös áttérése mindinkább valószínűvé válik és valószínűleg f. hó 18-án fog megtörténni. Konstantinápoly január 2. (A „Székesfehérvár és Vidéke“ eredeti távirata.) A Rotschild csoport azon esetben, ha a petroleum forrásokból eredő jövedelmet az állam lekötné, hajlandó volna Törökországnak 50,000,000 frank kölcsönt szerezni. Táviratok. Budapest 1896. január 2. (A „Székesfehérvár és Vidéke“ eredeti távirata.) A magyar kormány részéről a kiegyezési előmunkálatok be vannak fejtve, úgy értesülünk, hogy az osztrák kormány is ekészült velük. Bánffy Dezső báró miniszterelnök, Dinici Ernő és Lukács László miniszterek kiséretében már a napokban Bécsbe utazik. Budapest január 2. (A „Székesfehérvár és VI, SZERKESZTŐI ÜZENETEK. V. T. A nagyérdekü tanügyi czikk legközelebb jön. B. Bpest. A Búcsú nem jöhet, a többiért köszönet, kérem keressen fel másszor is. M. Sárbogárd: Köszönet és üdv. Laptulajdonos: A székesfehérvári politikai hírlapkiadó részvénytársaság. Felelős szerkesztő: LIPCSET LAJOS. NYILTTEE*) Nyilatkozat. Tekintetes szerkesztőség! B. lapjának dec. 12-iki számában egy közlemény jelent meg: „Közigazgatási bizottsági ülés vármegyénknél* czim alatt, a melyben a többi közt az ülésben elreferált battai iskola ügyekről is említés létezik. Festetich gr. tanfelügyelő úr nyilatkozatában csekély személyemmel is foglalkozik s azt említi fel, hogy „Dr. Burián ellenében mintegy 130 frtnyi jogos követelése látszik fennforognia a róm. kath. iskolának s tőle csak 32 frt követeltetek s a tárgyalás alkalmával 40 írtban kiegyeztek.“ Hogy a tanfelügyelő úr mire alapítja azt, hogy rajtam jogosan ISO frtot követelhettek volt, azt nem tudom s ez kétségtelenül tévedésen alapul, mert 721 frt egyenes államadóm után maximum 5®/0_eltetve ki, 36 frtot volnék köteles fizetni, én pedig nem 36 frtot, hanem 40 frtot fizetek. A midőn tehát tanfelügyelő úr azt állítja, hogy 13. követelés volna, csak azt kérdem jogot , a től 18% iskola adót, követi a , , s Brno Fogadja a tek. szerk . szinte nagyrabecsülésem kifejezését s ma - is tisztelettel: Orrián Aladár, földbirtokos Battán. Az arcz ránézősorját a korai megöregedés ezen kellemetlen jelét elkerüli, ha még idejekorán Iris krémet, Iris krém szappant, és Iris krém púdert ezen közkedvelt és teljesen ártalmatlan toilett készítményeket használja. A siker bizonyos. Győződjék meg tartós használat által ezen állítás valóságáról. Az iris krém készítmények konserválják és megóvják az arezbőr simaságát. Mindenütt kapható. Weiss és társa gyógyszerész Giessen és Bécs. A közönség köréből. Városunk legjobb vizet szolgáltató kútja, az úgynevezett „Király-kút“ már két hónap óta hasznavehetetlen állapotban van és vizet alig ad. A kútmestert több ízben felszólította a kút környékének okossága, hogy e tárgyban intézkedjék. Mégsem történt mi sem. Ez után fordulok tehát az illetékes hatósághoz, hogy a közegészségi szempontból is városunkra oly fontos kutat mielőbb jó kárba hozni sziveskedjék. Egy király-kut környéki lakos. *) E rovat alatt költöttekért nem vállal felelősséget a 8 ■ e r k. A legrjobb szm-szappan a ^ Schicht-féle szappan Aviles jeg^rgryel. Kapható a legtöbb e szakmába vágó kereskedésben. ,'A) uj találmány szabadalmazva. Tulajdonságai: nagyon száradt, kitünően tisztit és használatban a legtakarékosabb. Jótállás mellett tiszta és ártalmatlan ruhának és kéznek. Nyomitott a „Szákeafehérvár és Vidéke" Nagv*yonidjábim, Székesfehérvirott