Szemészet, 1875 (12. évfolyam, 1-6. szám)
1875-02-28 / 1. szám
1. SZám. Vasárnap, február 28-án. 1875. SZEMÉSZET. Melléklet az „Orvosi Hetilap“ 9-dik számához. Szerkeszti Mirschler Ignácz tudor. Tartalom : A szarugörbületi rövidlátásról. Sebulek Vilmos tanártól. — Egy adat a lencsetok és üvegtest összefüggésének ismeretéhez. Imre József tanártól. — Könyvismertetés. Die Lehre vom Gesichtsfelde und seinen Anomalien von Dr. Wilhelm Schön. — A lencsének sérülés nélküli ficzamodása a köthártya alá. André tanártól. — Az alkalmazkodási elfáradásnak (asthenopia accommodativas calabarrali gyógykezelése. Hugo Magnus tanártól. — Genyes könymirigyláb egy esete. G a y a t tanártól. — Feljegyzések a szemészeti gyakorlatból. Schapringer tr-tól. — A szarugörbületi rövidlátásról. Schulek Vilmos ny. r. tanártól Budapesten. A nagy Kepler 1601-ben, „Prolegomena ad Vitallionem” czimü munkájában első fejtette ki a rövidlátóság lényegét. Azóta megdöntetlenül áll, hogy a rövidlátó szemben párkányosan bejutó sugarak a reczeg, mint a képet felfogó ernyő, előtt kereszteződnek, valamint hogy a tárgynak megfelelően kell közeledni, ha a sugártörés utáni fordított képnek a reczeg síkjávali egyezése, ennek alapján pedig szabatos látás kívántatik. Midőn ezek szerint a rövidlátóság abban áll, hogy a szem fénytörő készülékének hátulsó főgyópontja és a reczeg helye közti egyezés meg van zavarva oly módon, hogy a hátulsó főgyútával rövidebb és a reczeg távolabb áll; további kérdés az , hogy a gyufával rövidségében vagy a reczeg távol állásában rejlik-e a rövidlátás fénytani oka. Ezen kérdés bonczolatok nyomán, minőket Ritterich és Arit végeztek kezdeményezőleg, az utolsó 30 év folyamában oda döntetett el, hogy rövidlátó szemek kelleténél hosszabbak, és hogy a reczeg az, mely a külömben rendes fogyótávol hosszához nem simul. Beható észleletek ezen nemegyezés öregbedését, a szerateke mind nagyobb megnyúlását, és innen a rövidlátóság fokának növekvését is kimutatták számos szemeken. Kifejlődött a rövidlátóság növekvéséről szóló tan, felismerettek a közelebbi körülmények, melyek közt a növekvés létrejön és biztosságra emeltetett, hogy a teke megnyúlása az érhártyának sorvadás folyamatával a hátulsó sark táján áll szoros összefüggésben. Mindezek után oly állásponthoz jutottunk ma, hogy amidőn rövidlátóságról van szó, azonnal megnyúlt szemtekére, szemfeneki lobos változásokra, a rövidlátás növekvésére és a növekvést mérséklő rendszabályok keresztülvitelére gondolunk. Hogy a rövidlátás nem kivétel nélkül teke megnyúláson alapul, hanem hogy azt a fénytörő készülék alkatrészei, névleg pedig a szaru nagyobb görbültsége is hozhatja létre, elméletileg* 1) ugyan helyt állónak tartatik és alig lenne olyan szemész található, ki ne észlelt volna esetet, melyben a szaru lobos folyamatai után állott elő szarukidomborodás és innen rövidlátás, de közelebbi és az ilyen rövidlátás tünetei, a más rövidlátástóli megkülömböztetésre vezető ismérvek, valamint azon tény, hogy veleszületett nagyobb szarugörbületen alapuló rövidlátóságok is fordulnak elő nem épen feltűnőleg mikrophthalmicus szemeken, még eddigelé megállapítva nincsen. A következőkben megkísérlendem főpontjaiban előadni a tüneteket, melyek a rendellenesen nagyobb szarugörbületből származó rövidlátóságnál előfordulnak, melyekről ez felismerhető, valamint foka meghatározható, továbbá a támpontokat, melyek az ilyen rövidlátásáénak a más okból származó fcóli megkülömböztetését elősegíthetik, előadandok rövid elemzéssel eseteket, milyenek alapján jogosítva vélem magamat a szarugörbületi rövidlátás kórképének felállítására és végre röviden megjelölendem a vizsgálati irányt, mely szerint talán még közelebb lehetne jutni azon eszményhez, hogy az egyes fénytörési rendellenséggel bíró esetek fénytörési kóros tényezőit ne csak a Listing-Helmnoltz-féle mintaszem szerint, hanem kórodailag, egyenesítve is nyomozhassuk ki. A csupán szarugörbületből eredő rövidlátásnál, hol a szem egyébb részei rendesek, mindenekfelett a szaru tükörképe bizonyul változottnak és pedig ez annyival kisebb, minnél nagyobb a görbület. A hol tekintélyes fokú rövidlátást okoz a szaru túlgörbülete, ott a gyakorlott vizsgálónak első megtekintésre fel fog tűnni, hogy ezen, az ablak felé irányított szaru viszfénye tetemesen kisebb kiterjedésű mint az, melyet napontai betegvizsgálatainál annyiszor életében látott és melyet emlékezése meglehetős megbízhatóan szolgáltat az összehasonlításra. Csekélyebb fokú szarurövidlátásnál is nehézség nélkül megállapítható e tünet, ha rendelkezésre álló rendes szaruval biró egyént állítunk a vizsgálati ló mellé és összehasonlítjuk a kettő szaruin az ugyanazon távolban levő ablakról nyerő tükörképeket. Pontosan megmérni a tükörképet és annak a rendes szarvétól eltérő kisebb voltát megállapítani lehet a Helmholtz-féle ophthalmometerrel. További tünetként meghatározható, a szemteke külső megtekintésénél, hogy alakja a rendes szemétől nem tér el, és hogy az nem hosszúkás, szilvánkká, mint a tekehosszúságból eredő rövidlátásnál. Ezt méréssel ellenőrizni lehet úgy, hogy a tekét az orr felé fordittatjuk és körzővel a hossztengelyt megmérjük, a körző hegyeit felragasztott schellákkal tompítván s az egyiket a hátulsó sarkhoz, másikat a szaru kúpjához minél közelebb illesztvén. Ezen eljárás, bár eredményei körülbelül 1 mm, hibát nem zárhatnak ki, pontosabb mint a szabad szemmeli becsülés. Számtani határozottsággal tudni meg a szemteke hosszát élőn és idevágó esetekben még eddig nem sikerül, de újabb időkben történnek ilyen irányú kutatások.2) Lényeges tüneteket szolgáltathat a szemtükörreli vizsgálat két irányban. Meggyőződni enged afelől, hogy érhártyasorvadás, milyen haladó tengelyhosszúsági rövidlátásnál mindig előfordul, sőt a haladással annyira szorosan összefügg, hogy róla a haladás fokát mintegy leolvasni lehet, ilyen esetben teljesen hiányzik. Azonkívül a szemtükörreli vizsgálat a szemfeneki képnek nagysági eltérését a rendes szemfeneki képtől becsülni engedi. Ugyanis a fordított kép a használt gyűjtő lencse gyutávolán belől, mint rövidlátásnál mindig, fog lebegni, a rendeslátó szemfeneki képénél kisebb lesz, de nagyobb mint a vele azonos fokú, tengelyhoszszúságon alapuló rövidlátásnál; a fennálló kép nagyobb lesz mint a vele ugyanazon fokon álló, tengelyhosszuságon alapuló rövidlátásnál.3) A szemfeneki kép változásának emlitett tünetei, bár a felismerés gyakorlottságot igényel, nagyobb fokú szarurövid Bonders, die Anomalien der Refraction und Accommodation des Auges. Wien, 1866, 308 lap. 2) Landolt és Nuel, Min. Monbl. für Augenheilkunde 1873. folyam 473. lap, és Landolt im Archiv f. ophth. XIX. kötet 3 füzet 301. lap.) Lásd Snellen és Landolt, Graefe és Saemisch által kiadott llandbuch der gesammten Augenheilkunde III kötetében, 110—128 lapig. 1