Szentesi Napló, 1939. március (21. évfolyam, 49-74. szám)
1939-03-01 / 49. szám
/T\ Királyi ügyészség | 1^1 '^A J | -——■' XXI. ÉVFOLYAM 49 SZÁMÁRA 6 FILLÉR SZENTESI NAPLÓ FÜGGETLEN POLITIKAI,GAZDASÁGI, KERESKEDELMI ÉS IPARI NAPILAP SZENTES, 1939. SZERDA, MÁRCIUS 1. SZEGED A Magyar Élet Pártja Túl korán örültek vitéz; Imrédy Béla távozásának azok, akik azt hitték hogy ez a távozás maga után vonja a Magyar Élet Mozgalom megszűnését. Arra számítottak a bal- és a szélsőjobboldalon, hogy a mozgalom életrekeltőjének visszavonulásával automatikusan szétbomlik ez az alig hat hét alatt csodálatosan népszerűvé vált mozgalom. Tévedtek. Tévedtek, mert Vízkereszt óta — amidőn Imrédy Béla akkori miniszterelnök a pesti Vigadóban kibontotta az új Magyar Élet zászlaját, az egész ország józan magyar népe megértéssel fogadta Imrédy célkitűzését és meleg együttérzéssel, őszinte rokonszenvvel sorakozott a kibontott zászlók alá. Tévedtek, mert a zászlók meglobogtatásakor és amidőn a mozgalom maga elé tűzött feladatairól tudomást szereztek az értelmesen gondolkodó magyar tömegek, nemcsak színes lélekkel csatlakoztak a mozgalomhoz, hanem ösztönösen megérezték, hogy Imrédy Béla a MÉM mozgalmán keresztül valóban a jobb, boldogabb, az új magyar élet megvalósítását munkálja és éppen ezért, természetesen, magukévá tették programjának minden pontját. Sokkal jobban megalapozott ez a mozgalom, mint gondolták liberális körökben, mert a magyar nép ráeszmélt arra, hogy az új magyar élet megalapozásához szükséges sorsdöntő reformokat a Magyar Élet Mozgalmán keresztül kell megvalósítani, mert ez a mozgalom,, amelynek eszméi a népi tömegek gondolatát és vágyát fejezik ki, amelyeket a siker érdekeiben az egység erejével kell alátámasztani. A népben, a magyarság széles rétegeiben, mélyebb gyökeret vert tehát a Magyar Élet Mozgalom, minthogy azt a kormányelnök személyében beállott változás elsöpörhesse. A kormányváltozással nemcsak, hogy nem tűnik el a MÉM, hanem az erők összefogása révén még szélesedik a kerete. Eddig is párhuzamosan haladt a MÉM és a NÉP s a MÉM, ahogy azt Teleki Pál a Nemzeti Egység Pártjának értekezletén kifejtette —■ szélesebb alátámasztása volt ugyanannak a politikai iránynak, amelyet ez a párt képviselt. Éppen ezért vált szükségessé, hogy azoknak a célkitűzéseknek a diadalra juttatása érdekében, amelyeket a párt és a mozgalom maga elé tűzött, egyesítsék az erőket . Teleki által a parlamentben körvonalazott politika jegyében szélesebb bázisra építsenek. így merült fel az a gondolat, hogy a Nemzeti Egység Pártja egyesüljön a Magyar Élet Mozgalommal és vegye fel a „Magyar Élet Párt“ elnevezést. Ez a népi erőkkel megizmosodott párt viszi tovább és fejleszti Gömbös Gyula szellemi örökét azon a nyomon, amelyen Darányi Kálmán és vitéz Imrédy Béla haladt. A szociális politikát folytató népi kormány a két országos alakulat egyesülésével megerősödve haladt a kitűzött cél felé: az új magyar élet megvalósítása és az új, szociális alapokon nyugvó népi Magyarország megteremtése felé. NYOLC ÓRÁBAN ÁLLLAPÍTSA MEG A KÉPVISELŐTESTÜLET AZ INSÉGMUNKÁSOK NAPI MUNKAIDEJÉT Nagy Imre, a városi képviselőtestület földmunkás tagja indítványt terjesztett a polgármester elé, amelyben szóváteszi, hogy az inségmunkások munkaidejét nyolcról kilenc órára emelték fel és ezzel szemben 1 pengő 80 filléres napszámukat változatlanul meghagyták. Az indítvány szerint akkor, amikor a napszám szerszám nélkül 2—2.50 pengő, méltánytalan, hogy az inségmunkások napi 8 óra helyett 9 órán át szerszámmal együtt 1.80 pengőért dolgozzanak. Indítványozza, mondja ki a képviselőtestület, hogy a polgármester az inségmunkások munkabérét 8 órai munkaidő mellett 2 pengőben állapíttassa meg naponta. Az indítvány felett a legközelebbi közgyűlés határoz. Ma ül össze a pápaválasztó konklávé Ma ül össze Rómában a konklávé, hogy megválassza az új pápát. A konklávé a bíborosdékán, vagy valamelyik idősebb tábornok Veni i Sancte-jával kezdődik. A szertartás után a bíborosok a Szent Péter bazilikából átvonulnak a Sixtinába. Ott felolvassák a pápaválasztásra vonatkozó rendelkezéseket, majd megesketik a konklávé őreit és a többi résztvevőket. Előző nap estjén megszólal a cammerlenge harangja és jelzi a konklávé megkezdését. Minthogy a konklávén hatvankét kardinális vesz részt, az új pápa megválasztásához szükséges kétharmad többséghez negyvennégy szavazat kell. Az előkészítő munkálatok már befejeződtek. A bíborosok celláinak nagy része elkészült és megtörtént a Szent Damazus-udvar nagykapujának megfelelő átalakítása is. Különösen nagy munkát végeztek a Sixtus-kápolnában, amelynek felemelték a padlózatát. A bejárattól balra helyezték el azt a nagy vaskályhát, amelyből a pápaválasztás eredményét jelző füst, a szumata felszáll. Vitéz Bonczos Miklós dr. belügyi állam-titkár Vásárhelyen és Kunszentmártonban A vásárhelyi frontharcosok a tradícióhoz híven az idén is impozál keretek között ünneptik meg a március 15-ét. A Fekete Sas nagytermében bankettet rendeznek, amelynek ünnepi szónoka vitéz Bonczos Miklós dr. államtitkár lesz, akit a frontharcosok küldöttségileg keresték fel, hogy jelenjék meg közöttük. Március 5-én Kunszentmártonban lesz a belügyi államtitkár Teleki Mihály gróf földművelésügyi miniszterrel együtt. Úgy Kunszentmártoniban, mint Hódmezővásárhelyen nagy szeretettel várják és ünnepélyesen fogadják. Gróf Károlyi Imre nyilatkozata a zsidó lapok támadásairól Gróf Károlyi Imrének a következő nyilatkozata jelent meg az Új Magyarság keddi számában: „Hallom, hogy némely zsidó liberális lapok, amelyeket én természetesen nem szoktam olvasgatni, ismét tücsköt-bogarat hazudoznak össze rólam. Mint már a múltban, úgy most is kijelentem, hogy eszem ágában sincs és amíg a jelenlegi csámpás sajtótörvény van érvényben, addig ezután sem lesz szándékomban sajtópert indítani ilyenek ellen. Felőlem összefirkálhatnak rólam annyi sületlen hazugságot, amennyi nekik jól esik. Nem bosszankodom fölötte, sőt mulatok rajta. Idézem egyébként erre vonatkozólag a Pesti Naplóban hallomásom szerint megjelent támadást és egy Esti Kurír című zsidóújságnak rám vonatkozó cikkét, illetőleg Agócs Sándor csongrádmegyei gazdának a vármegyei gazdasági egyesület február 26-i közgyűlésén elhangzott és hozzám, mint elnökükhöz intézett következő szavait: ,Kuvaszok és komondorok mérgesen szokták megugatni az embert. A mi elnökünk csak haladjon a becsület útján tovább és tekintse a személyét érő támadásokat kutyaugatásnak/ Párszáz jó alföldi magyar parasztgazdának erre kitörő tomboló helyeslése bőségesen kárpótol engem néhány pesti zsidó firkász pocskolásáért.“ 7/7 A főispán utolsó figyelmeztetése a munkássághoz Békés vármegye törvényhatóságának most tartott közgyűlésén vitéz Ricsey-Uhlarik Béla dr. főispán elnöki megnyitó beszédében többek között a következőket mondotta: — Az elmúlt napokban lezajlott kormányváltozás a vármegye népének lelkében mély nyomokat hagyott hátra. Aggódva tekintett ezekben a napokban megyénk közvéleménye az ország fővárosa felé. Aggódva, de mégis bizakodva abban, hogy a boldog nemzeti jövendő felé haladó út, melyet Gömbös Gyula jelölt ki s amely Darányi Kálmán és Imrédy Béla vezetése alatt mindinkább reménytkeltőbb perspektívát mutatott, továbbra is töretlenül a nemzeti munka iránya marad. Fájdalommal fogadta a vármegye egész lakossága Imrédy Béla távozását. Az alföldi magyar lélek szeretettel és ragaszkodással tekint Imrédy Béla izzó magyar lénye felé és bizalommal néz az új zászlóvivő, gróf Teleki Pál felé s bizalommal követi a meg-