Szentesi Napló, 1940. július (22. évfolyam, 147-172. szám)
1940-07-02 / 147. szám
m. 1940 július 2. SZENTESI NAPLÓ „Az európai háború" Szeder János országgyűlési képviselő, a Move elnökének előadása a Horváth Mihály Bajtársi Egyesület dísztáborozásán Van-e aktuálisabb téma napjainkban, mint a külpolitika? A háborús események következtében mozgásban van egész Európa. Nyugaton a fegyverek vívják egyre keményebb csatájukat. Keleten pedig a diplomácia folytat kemény küzdelmet a párnázott ajtók mögött a Balkán békéjének biztosításáért, ami Németországnak és Olaszországnak ma elsőrangú érdeke. Körülöttünk is mozog a föld. Romániában az isteni igazságszolgáltatás következtében egy mondvacsinált nagy állam utolsó óráit éli és ezekben az izgalmas és reményteljes napokban száz és száz kérdőjel tálul a magyar közönség elé, amelyekre feleletet szeretne. -Sorsdöntő napokat élünk s az új világ kialakulásának küszöbén bennünket elsősorban a Magyarországot ért trianoni igazságtalanság jóvátétele érdekel. Minden ember a maga politikai felfogása, egyéni érdeke szerint igyekszik beállítani a külpolitikai eseményeket. Különösképen megnövekedett a világháborúból ismert „kávéházi Konrádok" száma. Az emberek külpolitikusok lettek, külpolitikáról folyik a szó a sarkon, a piacon, a kávéházi asztalnál s ha két ember összetalálkozik, sokkal nyomatékosabban és szinte kérdőjellé formálódva kérdezi ma inkább, mint valaha, hogy „mi az újság?“ Ezekben a sorsdöntő napokban épen ezért volt különösen nagy jelentősége Szeder János kormányfőtanácsos, csongrádi országgyűlési képviselő, a MOVE országos elnöke előadásának, amelyet pénteken este tartott meg a Horváth Mihály Bajtársi Egyesület dísztáborozásán a mai európai háborúról. Rendkívül nagy érdeklődés előzte meg Szeder János előadását, a Kaszinó nagytermei és kistermei zsúfolásig megteltek hallgatósággal. Ott láttuk a város intelligenciáját, gazdákat, iparosokat, kereskedőket, egyszerű munkásokat. Valóban a társadalom minden rétege képviselve volt. Az érdeklődésre jellemző, hogy igen sokan jöttek el erre az előadásra Csongrádról, Mindszentről, Hódmezővásárhelyről, sőt még távolabbi helyekről is. Ünnepélyes fogadtatásban részesítette a Bajtársi Egyesület Szeder János képviselőt és a vele érkezett illusztris vendégeket: vitéz Mérey László ny. altábornagyot, a szegedi hadtest volt parancsnokát és vitéz Bonczos Miklós dr. belügyi államtitkárt, akik szintén felszólaltak a dísztáborzáson. Az első sorokban ott láttuk vitéz Szendrey László főispánt, Dobay Andor alispánt, dr. Nagy Sándor polgármestert, dr Cicatricis Lajos felsőházi tagot, vitéz dr Várady László országgyűlési képviselőt és közéletünk vezetőit. A közönség kitörő lelkesedéssel fogadta az illusztris vendégeket. Az emelvényen foglaltak helyet vitéz Mérey altábornagy, Bonczos államtitkár, Szeder János országgyűlési képviselő és dr Halász Szabó László számvevőségi tanácsos, a Bajtársi Egyesület vezére. A vezér megnyitó beszédében a többek között ezeket mondotta: Nincs különbség magyar és magyar között Első szavaimban fényes, és előkelő táborról tettem említést. Itt mindjárt kijelentem és le kell szögeznem azt, hogy szavaim alatt nem a származás előkelőségét vagy a rang fényét értettem. Azért fényes és előkelő ez a Tábor, mert egy magyar vármegye magyarságának színe-java foglal helyet e sorokban. Mi itt nem érzünk különbséget az első sor és az állóhely között. Mi Turulisták a magyar emberek körén belül is csak egy fajtát akarunk ismerni. Azt a fajtát, amelyet nemzeti érzés és szociális igazságérzet hat át. Azt a fajtát, amelynek úri jellegét az egyetemes magyar nemzeti célok maradéktalan és gondolkodás nélküli megoldására való törekvés, nem pedig a nyugatias úrhatnámság ad. Mit ér az a nép, amelyet nem a fenti értelemben vett „úri“ jellegre való törekvés vezet. Mit ér egy nép, mely bent gyűlölködik és nem lát célt maga előtt, mely pártoskodásban éli életét és az egyetemes nemzeti célok helyett a legnagyobb „én“ az egyén által vezetett ? Mit ér egy nép, egy nemzet, ha annak minden kincsét, javát néhány idegen haszonélvezi, míg az igazi, a való nemzeti elem, a lenézett és kisebbségben lévő tiszta faj, szociális olajcseppekben tengeti életét. És ezzel szemben mit ér az a nép, amelynek életalapja a faj megerősítése, a haza földjébe gyökereztetése, népi és szociális kérdéseinek maradéktalan megoldása, uralmának kizárólagossá tétele. Amely a nemzeti erőket egy szent cél érdekében összpontosítja, ahol a régi rendszer romjain karral, karddal és aggyal együtt épít és alkot rangkülönbség nélkül a tisztviselő és a munkás, a hadvezér és az utolsó kis közkatona. Hitler, a Vezér és Mussolini a Duce a lezüllött, a zsidóság vagy a kommunizmus polipkarjaiban vergődő német és olasz népből teremtette, szervezte meg azt a két birodalmat, melynek harcosai fanatikus hitüktől vezetve egyenként írják a világtörténelmet. Két friss, fiatal nép és nemzet fiai vívják élet-halál harcukat az ó-liberális világrenddel. Örömmel és boldogan állapítom meg, hogy ez a harc ma már nemcsak a halál, hanem az élet háborúja. De ez a háború halált jelent mindennek, ami nem nemzeti, keresztény és szociális. Mi a szűkebb bajtársi körünkben kezdettől fogva lázas érdeklődéssel kísértük figyelemmel a német és az olasz nemzet útját. Hogy úgy mondjam, drukkoltunk hadseregeiknek, fegyvereik győzelmének. Mi hittünk abban, hogy győzni fogunk, mert láttuk, miként szervezték meg népeiket és hogyan oldották meg nemcsak égető problémáikat, de a legapróbb szociális igényüket is. Hittünk benne és tudtuk, hogy győzni fognak, mert a fiatal és erős nemzeteknek és bennük a jelen század korszellemének kell győzni. NI . Elől kell járnunk Sajnálattal kell megállapítanunk azt, hogy a percenként változó, rohanó életben sok tekintetben hátul maradtunk. Nekünk is megvannak — éspedig, sajnos, igen nagy, számmal mai — megoldatlan problémáink. Tudjuk, hogy minden perc késedelem behozhatatlan veszteség. Mi nem maradhatunk hátul! Nekünk elől kell járnunk, mint elől járt néhai Gömbös Gyula, aki fanatikus volt, aki hátat mert fordítani, a régi rendszernek. Aki felismerte a német—olasz—magyar összefogásban rejlő erőt és új utat vágott a széthúzás, a pártoskodás folyondárjai között, a magyar őserdőben. Az a mi tragédiánk, hogy ma ismeri fel őt a nagy tömeg, akkor, amikor a német és olasz fegyverek már győztek, amikor már bátran lehet járni azon a kényelmes aszfaltúton, amely az általa vágott ösvényen épült. A Turul szelleme — tehát szellemünk —, a Gömbös Gyula szelleme. Nem félni, nem aggályoskodni és óvakodni a bizonytalantól, hanem belevágni a sűrűjébe, nem félni, mi recsesen-roppan alatta. Hiszünk a magyar őserőben. Tudjuk, ha egyszer bátran, határozottan cselekedehetünk, nem fogunk hátul maradni, hanem ismét elől leszünk és győzni fogunk, mert győznünk kell minden áron. Glória Filmszínház műsora Sarkad! Nagy Antal ucca _____ Telefon 242 Szentesen évek óta nem velt ehhez hasonló filmesemény! Budapesten 4 hónapig velt műsoron! JOHNNY WEISSMÜLIER, az igazi TARZAN! Kedden 6 és fél 9~Szor: Tarzan és Fia Főszereplők: Johnny WeiSSmillier, az igazi Tarzan, Maureen O’ Sullivan Tarzan leghűbb pajtása, párja és ,John Sheffield, Tarzan bájos kisfia, a kis Tarzan. Jegyekről ajánlatos előre gondoskodni. Magyar Híradó. Hiszünk Hiszünk abban, hogy a magyar nemzet életképes, hogy a magyar faj örökké részese lesz az új történetírásoknak. Nem az a célunk, hogy a történelmet tanuljuk, hanem hogy írjuk azt, akár fegyverrel, vassal vérrel de, mindig észszel. Hiszünk abban, hogy egymásra találunk és a kéz a kézben, győzelemről győzelemre haladva teremtjük meg azt a Nagy- Magyarországot, melyet csak a becsületes, nyílt összefogás, egyetakarás teremthet meg. Kicsinyek az egyének, óriásiak a célok. Mégis nagy feladatokat a kis emberek összefogása oldhat meg. Ebben pedig — és ez a mai Turul alapelve és tantétele — nem a rang és mód játszik szerepet, mert ebben minden magyar ember erejére egyformán szükség van. S amikor erre a feladatra készülünk, a Turul nem kevesek osztályuralmát készíti elő, hanem a minden osztályok felett álló, magyar nemzeti és népi értékek uralmát kívánja megoldani. Ez az alap, mely a Turul szervezeteknek és ennek a mai estének is fényt és előkelőséget ad. A Turulnak céljai vannak. Ezek a célok a magyar nemzeti célok, keresztény célok és az egyetemes, szociális igazságon alapulnak, úgy érzem, céljaink felé közeledünk. A mai napon a rádión keresztül olyan hír röppent szerte az éterben, melytől hangosabban ver minden magyar ember szíve, melytől könnybe lábad minden igaz magyar ember szeme. Az erdélyi havasokon felragyogott húsz év után a magyar nap. Most, amikor a megoldások küszöbén állunk, olyanok leszünk, mint volt Attila, Árpád diadalmas, elsöprő, fergeteges, honfoglaló magyarsága. Ragadjuk meg a fegyvert, az ásót, a kalapácsot, aszerint, ki mivel tudja a harcot vívni. A magyar nép soha sem volt gyáva, de nekünk különb hősöknek kell lennünk apáinknál is, mert a mi feladatunk az, hogy évszázadok mulasztását és hibáit hónapok, évek alatt orvosoljuk. Fel hát 3. oldal Minden ütésnek van specialitása, amelynek hirdetésével üzletének állandó vevőket szerezhet!