Szentesi Napló, 1940. július (22. évfolyam, 147-172. szám)

1940-07-02 / 147. szám

m. 1940 július 2. SZENTESI NAPLÓ „Az európai háború" Szeder János országgyűlési képviselő, a Move elnökének előadása a Horváth Mihály Baj­társi Egyesület dísztáborozásán Van-e aktuálisabb téma napjainkban, mint a külpolitika? A háborús események kö­vetkeztében mozgásban van egész Európa. Nyugaton a fegyverek vívják egyre kemé­nyebb csatájukat. Keleten pedig a diplomácia folytat kemény küzdelmet a párnázott ajtók mögött a Balkán békéjének biztosításáért, ami Németországnak és Olaszországnak ma első­rangú érdeke. Körülöttünk is mozog a föld. Romániában az isteni igazságszolgáltatás kö­vetkeztében egy mondva­csinált nagy állam utolsó óráit éli és ezekben az izgalmas és re­ményteljes napokban száz és száz kérdőjel tá­lul a magyar közönség elé, amelyekre feleletet szeretne. -Sorsdöntő napokat élünk s az új világ ki­alakulásának küszöbén bennünket elsősorban a Magyarországot ért trianoni igazságtalanság jóvátétele érdekel. Minden ember a maga po­litikai felfogása, egyéni érdeke szerint igyek­szik beállítani a külpolitikai eseményeket. Kü­lönösképen megnövekedett a világháborúból ismert „kávéházi Konrádok" száma. Az embe­rek külpolitikusok lettek, külpolitikáról folyik a szó a sarkon, a piacon, a kávéházi asztalnál s ha két ember összetalálkozik, sokkal nyomaté­kosabban és szinte kérdőjellé formálódva kér­dezi ma inkább, mint valaha, hogy „mi az új­­ság?“ Ezekben a sorsdöntő napokban épen ezért volt különösen nagy jelentősége Szeder János kormányfőtanácsos, csongrádi országgyűlési képviselő, a MOVE országos elnöke előadásá­nak, amelyet pénteken este tartott meg a Hor­váth Mihály Bajtársi Egyesület dísztáborozá­sán a mai európai háborúról. Rendkívül nagy érdeklődés előzte meg Szeder János előadását, a Kaszinó nagytermei és kistermei zsúfolásig megteltek hallgatósággal. Ott láttuk a város in­telligenciáját, gazdákat, iparosokat, kereske­dőket, egyszerű munkásokat. Valóban a társa­dalom minden rétege képviselve volt. Az ér­deklődésre jellemző, hogy igen sokan jöttek el erre az előadásra Csongrádról, Mindszentről, Hódmezővásárhelyről, sőt még távolabbi he­lyekről is. Ünnepélyes fogadtatásban részesítette a Bajtársi Egyesület Szeder János képviselőt és a vele érkezett illusztris vendégeket: vitéz Mé­­rey László ny. altábornagyot, a szegedi hadtest volt parancsnokát és vitéz Bonczos Miklós dr. belügyi államtitkárt, akik szintén felszólaltak a dísztáborzáson. Az első sorokban ott láttuk vitéz Szend­­rey László főispánt, Dobay Andor alispánt, dr­­. Nagy Sándor polgármestert, dr Cicatricis Lajos felsőházi tagot, vitéz dr Várady László országgyűlési képviselőt és közéletünk veze­tőit. A közönség kitörő lelkesedéssel fogadta az illusztris vendégeket. Az­ emelvényen foglaltak helyet vitéz Mérey altábornagy, Bonczos ál­lamtitkár, Szeder János országgyűlési képvi­selő és dr Halász Szabó László számvevőségi tanácsos, a Bajtársi Egyesület vezére. A vezér megnyitó beszédében a többek között ezeket mondotta: Nincs különbség magyar és magyar között Első szavaimban fényes, és előkelő tá­borról tettem említést. Itt mindjárt kijelentem és le kell szögeznem azt, hogy szavaim alatt nem a származás előkelőségét vagy a rang fé­nyét értettem. Azért fényes és előkelő ez a Tábor, mert egy magyar vármegye magyarsá­gának színe-java foglal helyet e sorokban. Mi itt nem érzünk különbséget az első sor és az állóhely között. Mi Turulisták a magyar embe­rek körén belül is csak egy fajtát akarunk is­merni. Azt a fajtát, amelyet nemzeti érzés és szociális igazságérzet hat át. Azt a fajtát, amelynek úri jellegét az egyetemes magyar nemzeti célok maradéktalan és gondolkodás nélküli megoldására való törekvés, nem pedig a nyugatias úrhatnámság ad. Mit ér az a nép, amelyet nem a fenti ér­telemben vett „úri“ jellegre való törekvés ve­zet. Mit ér egy nép, mely bent gyűlölködik és nem lát célt maga előtt, mely pártoskodás­ban éli életét és az egyetemes nemzeti célok helyett a legnagyobb „én“ az egyén által ve­zetett ? Mit ér egy nép, egy nemzet, ha annak minden kincsét, javát néhány idegen haszon­élvezi, míg az igazi, a való nemzeti elem, a le­nézett és kisebbségben lévő tiszta faj, szociális olajcseppekben tengeti életét. És ezzel szemben mit ér az a nép, amely­nek életalapja a faj megerősítése, a haza föld­jébe gyökereztetése, népi és szociális kérdé­seinek maradéktalan megoldása, uralmának kizárólagossá tétele. Amely a nemzeti erőket egy szent cél érdekében össz­pontosítja, ahol a régi rendszer romjain karral, karddal és aggyal együtt épít és alkot rangkülönbség nél­kül a tisztviselő és a munkás, a hadvezér és az utolsó kis közkatona. Hitler, a Vezér és Mussolini a Duce a le­­züllött, a zsidóság vagy a kommunizmus polip­karjaiban vergődő német és olasz népből te­remtette, szervezte meg azt a két birodalmat, melynek harcosai fanatikus hitüktől vezetve egyenként írják a világtörténelmet. Két friss, fiatal nép és nemzet fiai vívják élet-halál har­cukat az ó-liberális világrenddel. Örömmel és boldogan állapítom meg, hogy ez a harc ma már nemcsak a halál, hanem az élet háborúja. De ez a háború halált jelent mindennek, ami nem nemzeti, keresztény és szociális. Mi a szűkebb bajtársi körünkben kezdet­től fogva lázas érdeklődéssel kísértük figye­lemmel a német és az olasz nemzet útját. Hogy úgy mondjam, drukkoltunk hadseregeiknek, fegyvereik győzelmének. Mi hittünk abban, hogy győzni fogunk, mert láttuk, miként szer­vezték meg népeiket és hogyan oldották meg nemcsak égető problémáikat, de a legapróbb szociális igényüket is. Hittünk benne és tud­tuk, hogy győzni fognak, mert a fiatal és erős nemzeteknek és bennük a jelen század korszel­lemének kell győzni. NI . Elől kell járnunk Sajnálattal kell megállapítanunk azt, hogy­ a percenként változó, rohanó életben sok te­kintetben hátul maradtunk. Nekünk is meg­vannak — és­pedig, sajnos, igen nagy, számmal mai — megoldatlan problémáink. Tudjuk,­ hogy minden perc késedelem behozhatatlan veszteség. Mi nem maradhatunk hátul! Ne­künk elől kell járnunk, mint elől járt néhai Gömbös Gyula, aki fanatikus volt, aki hátat mert fordítani, a régi rendszernek. Aki fel­ismerte a német—olasz—magyar összefogásban rejlő erőt és új utat vágott a széthúzás, a pár­toskodás folyondárjai között, a magyar őserdő­ben. Az a mi tragédiánk, hogy ma ismeri fel őt a nagy tömeg, akkor, amikor a német és olasz fegyverek már győztek, amikor már bát­ran lehet járni azon a kényelmes aszfaltúton, amely az általa vágott ösvényen épült. A Turul szelleme — tehát szellemünk —, a Gömbös Gyula szelleme. Nem félni, nem ag­gályoskodni és óvakodni a bizonytalantól, ha­nem belevágni a sűrűjébe, nem félni, mi recs­­esen-roppan alatta. Hiszünk a magyar őserő­ben. Tudjuk, ha egyszer bátran, határozottan cselekedehetünk, nem fogunk hátul maradni, hanem ismét elől leszünk és győzni fogunk, mert győznünk kell minden áron. Glória Filmszínház műsora Sarkad! Nagy Antal ucca _____ Telefon 242 Szentesen évek óta nem velt ehhez hasonló filmesemény! Budapesten 4 hónapig velt műsoron! JOHNNY WEISSMÜLIER, az igazi TARZAN! Kedden 6 és fél 9~Szor: Tarzan és Fia Főszereplők: Johnny WeiSSmillier, az igazi Tarzan, Maureen O’ Sullivan Tarzan leghűbb pajtása, párja és ,Joh­n Sheffield, Tarzan bájos kisfia, a kis Tarzan. Jegyekről ajánlatos előre gondoskodni. Magyar Híradó. Hiszünk Hiszünk abban, hogy a magyar nemzet életképes, hogy a magyar faj örökké részese lesz az új történetírásoknak. Nem az a célunk, hogy a történelmet tanuljuk, hanem hogy ír­juk azt, akár fegyverrel, vassal vérrel de, min­dig észszel. Hiszünk abban, hogy egymásra találunk és a kéz a kézben, győzelemről győ­zelemre haladva teremtjük meg azt a Nagy- Magyarországot, melyet csak a becsületes, nyílt összefogás, egyetakarás teremthet meg. Kicsinyek az egyének, óriásiak a célok. Mégis nagy feladatokat a kis emberek össze­fogása oldhat meg. Ebben pedig — és ez a mai Turul alapelve és tantétele — nem a rang és mód játszik szerepet, mert ebben minden magyar ember erejére egyformán szükség van. S amikor erre a feladatra készülünk, a Turul nem kevesek osztályuralmát készíti elő, ha­nem a minden osztályok felett álló, magyar nemzeti és népi értékek uralmát kívánja meg­oldani. Ez az alap, mely a Turul szervezetek­nek és ennek a mai estének is fényt és előkelő­séget ad. A Turulnak céljai vannak. Ezek a célok a magyar nemzeti célok, keresztény célok és az egyetemes, szociális igazságon alapulnak, úgy érzem, céljaink felé közeledünk. A mai napon a rádión keresztül olyan hír röppent szerte az éterben, melytől hangosabban ver minden magyar ember szíve, melytől könnybe lábad minden igaz magyar ember szeme. Az erdélyi havasokon felragyogott húsz év után a magyar nap. Most, amikor a megoldá­sok küszöbén állunk, olyanok leszünk, mint volt Attila, Árpád diadalmas, elsöprő, fergete­ges, honfoglaló magyarsága. Ragadjuk meg a fegyvert, az ásót, a kalapácsot, aszerint, ki mi­vel tudja a harcot vívni. A magyar nép soha sem volt gyáva, de nekünk különb hősöknek kell lennünk apáinknál is, mert a mi felada­tunk az, hogy évszázadok mulasztását és hi­báit hónapok, évek alatt orvosoljuk. Fel hát 3. oldal Minden ütésnek van specialitása, amelynek hirdetésével üzletének állandó vevőket szerezhet!

Next