Szervezés és vezetés, 1983 (16. évfolyam, 1-12. szám)
1983 / 1. szám
gyon szűk körtől (az 500 MFt feletti központi fejlesztési programokhoz kapcsolódó beruházásoktól) eltekintve, a vállalatoknak nem kell véleményezés céljából az irányító hatóságnak bemutatniuk az alapokmány-tervezetet. Tehát még formálisan sem érvényesül a korábbi gyakorlat, azaz a felelősségmegosztás, felelősségátvállalás. A felsorolt és a fel nem sorolt okok következtében a vállalatoknak és a beruházásban érdekelt szinte minden szervnek (beleértve a bankokat, a KSH-t, az OT-t, az ágazati és funkcionális szerveket) több és jobb információra van szüksége. Ezeket gyorsan kell megkapniuk, hogy ki-ki hatékonyan tudja elvégezni feladatát. A beruházási tevékenységhez kapcsolódó adatok Mielőtt az információs rendszerről általában és konkrétan szó esnék, célszerű áttekinteni a tágan értelmezett beruházási folyamathoz kapcsolódó adatokat, információkat. Az adatok csoportosítása mintegy „mankót ad” a beruházási információs rendszerek áttekintéséhez, a probléma kiemeléséhez, a fejlesztési elképzelések körvonalazásához. A beruházási tevékenységhez kapcsolódó adatok csoportosítása lehetséges: 1. Szintenként: - vállalati, - ágazati és - népgazdasági beruházási információk. 2. A beruházási tevékenységben elfoglalt helyük szerint: - beruházói és - kivitelezői információk. 3. Az információk keletkezése szerint: - alapozó (háttér-) információk, - jóváhagyás alapjául szolgáló, - megvalósítással kapcsolatos, - a megvalósított létesítmény működésével, az úgynevezett gazdasági értékeléssel összefüggő információk. Az egyes információk terén ellentmondásos a helyzet. Lényegében egyidejűleg van információhiány és ugyanakkor információ-túltermelés is. Természetesen nem mindenhol azonosan érzékelhetők ezek a jelenségek. Egyes helyeken, területeken, szinteken bizonyos mértékig sikerült konszolidálni a helyzetet. Általános azonban az, hogy az információval való ellátottság nem optimális. Véleményem szerint ennek két fő oka van. Az egyik az, hogy az az információs rendszermodell, amelyet az információs lánc (információforrás, az információ megszerzése, biztosítása, feldolgozása, tárolása, szolgáltatása, felhasználása) testesít meg, a legtöbb helyen vagy részben, vagy egészében nem működik, mert egyes elemei nem funkcionálnak; vagy az egyes elemei közötti kapcsolat személyi, szervezeti vagy valamilyen más okból nem teremtődött meg; illetve ha ki is alakítottak valamiféle kényszerpályát, az egy idő múlva nem működött megfelelően. A másik ok az, hogy amíg a beruházási tevékenységben és a hozzá szükséges kivitelezői tevékenységben minőségi változás következett be, addig a beruházói információszolgáltatás megrekedt a korábbi manufakturális szinten. Szakadék a beruházási tevékenység és az információs rendszer között Jelentős szakadék van a konkrét beruházási tevékenység és az e tevékenységet „megelőző - kísérő” információs rendszer között. Ennek a következő két jellemzőjére érdemes rámutatni: 1. Az információ feldolgozásában jelentkező állandó lemaradás miatt csak az események utólagos rögzítését tudják elvégezni, anélkül, hogy ezek alakulását érdemben befolyásolni tudnák. 2. A hagyományos technikai bázison kialakult irányítási és információs folyamatok, valamint a döntési algoritmusok egyre kevésbé alkalmasak a ténylegesen felmerülő problémák megoldására. Az információszolgáltatás nagy időeltolódással és nem kellően strukturált, illetve szintenként nem differenciált formában valósul meg. Ebből az következik, hogy az információs igényeket nem lehet a hagyományosan szervezett (helyesebben nem szervezett, hanem kialakult) információs rendszerrel kielégíteni, tehát a korszerű szervezési elveknek megfelelően információs struktúrákat kell létrehozni. Az utóbbi időszakban nem volt módunk, hogy ismereteinket érdemben bővítsük a vállalati szintű információs rendszerek terén, de feltehetően nem állunk messze az igazságtól, ha a következőket állapítjuk meg: A számítástechnikai eszközöket alkalmazó információs rendszerekben nem történtek alapvető változások az elmúlt 1-2 év során. Természetesen ez nemcsak a beruházási területre jellemző. Számos felmérés igazolja, hogy nemcsak a kívánatostól, hanem a lehetőségektől is nagy a lemaradás. Az okok szerteágazók és mivel többnyire közismertek, csak néhányat emelek ki: az ilyen célú fejlesztési tevékenységben nagymértékű a koordinálatlanság, s ebből következik, hogy ugyanazon probléma megoldására párhuzamos fejlesztések folynak; a kiegészítő jellegű fejlesztéseket nem egyeztetik, ezért eltérő feltételrendszerre épülnek, így az összehangolt alkalmazásra általában nem kerül sor; - fontos munkák megoldására nincs elegendő erő; - nem kellően ismertek a bevált hazai, illetve külföldi alkalmazások ; - az adaptáció nem kielégítő, mert a vállalatvezetés nem támogatja kellőképpen az ilyen akciókat, nem épít rájuk, nem segíti a kezdeményezések kibontakozását megfelelő követelménnyel és számonkéréssel ; - a külső környezet kényszere még mindig nem elég erős ahhoz, hogy kikényszerítse ezen rendszerek és módszerek alkalmazását; - hiányoznak a beruházásokhoz, az informatikához és a számítástechnikához értő szakemberek, ill. a nem kellő anyagierkölcsi megbecsülés miatt hosszú távon nem maradnak meg ezen a területen. A számítástechnikát is igénylő beruházási módszerek alkalmazásában különösen kedvezőtlen a helyzet. Ez azért sajnálatos, mert a beruházási információs rendszernek nem a regisztráló jellegű funkciója a döntő, hanem az irányítási, döntéselőkészítési munka segítése. A személyi feltételeket általában nem teremtik meg. Az esetek többségében megkésve, jóval a beruházás megkezdése után hozzák létre a beruházások információs-szervezési kérdéseivel foglalkozó egységeket. Sok esetben úgy találtuk, hogy a vállalatok túlzottan ambiciózus elképzelésekkel indultak el ( hangsúlyozva általában, hogy mindent maguk kívánnak megoldani, illetve kifejleszteni), azután pedig „kifulladtak”. Néhány területen a korábban megkezdett fejlesztések a 70-es évek végére „beértek”. Ezek között látványos eredmények is vannak. Néhány sikeres megoldás - értékelési sorrend nélkül - nagy vonalakban a következő: