Szilágysági Szó, 1990. július-december (1. évfolyam, 27-52. szám)
1990-07-06 / 27. szám
szilagysági szó Hát kedves László Károly Ervin, ön igazán nem tudta, hogy mikor voltak azok a levelek megírva ? Nem TJ JO-ben! Igazán nem tudta, kihez voltak címezve azok a levelek ? Gyengébbek kedvéért : Sütő Andráshoz. Igazán ne ismerné a cikk írója azt a közmondást, hogy „Madarat tolláról, embert barátjáról" ? Ha a neves írónk, Sütő András elfogadta barátjául Fazakas Jánost, akkor kikezdjük mi, a Szilágysági Szóban ? Talán következik, hogy László Úr kétségbe vonja Sütő András tevékenységét is ? Hát ezzel foglalkozunk mi ? Olyan sokan vagyunk, hogy meg merjük engedni magunknak azt a luxust, hogy dokumentálatlanul pocskondiázzuk egymást ? írt a kedves újságírónk dokumentálatlanul cikket a dohai iskoláról is, ami talán márciusban jelent meg a Romániai Magyar Szóban (mi úgy tudjuk, hogy lapunk április 6-i számában jelent meg! — a szerk. megj.). Honnan veszi a bátorságot ? Nem vagyok biztos abban, hogy a bányász évei minderre feljogosítanák. Más. Szenvedélyes keresztrejtvényfejtő vagyok. Szeretném megkérdezni Kovács urat, a rovatvezetőt, hogy milyen ország a Kampucsea ? Legyünk kicsivel igényesebbek ! Mindezektől függetlenül maradok előfizetőjük, mert szeretném, ha 91-ben is megjelenhetne a lapunk. Szeretem a közéleti problémákat tárgyaló cikkeket és azokat, amelyek nemzeti identitásunk kérdéseivel foglalkoznak. Próbáljon valamit tenni az újság a kivándorlás ellen. Bátorítsa az itt maradókat, keltsen bűntudatot az elmenőkben ! További jó munkát kíván rendszeres olvasójuk, VALKAI VIRÁG Zilah, 1990. jún. 26. Mi pedig ezután is várjuk a hasonló hangvételű, gondolkodásról tanúskodó felelős leveleket és mindig örömmel biztosítunk nekik helyet. (A szerk.) HÍREK — OLVASÓI LEVELEK — VÉLEMÉNYEK A lelkiismeret harangja Mottó : A türelem értelemre vall, a dolgok próbája az értelem — de mindez végtelen ? lehet-e ! Rossz szellemek vádolnak, fenyegetnek mérgezve mindennapi életünket, a létünket. nem fogyó gőzzel dolgoznak El helyükön maradt „őrzők". Minta ha semmi nem történt volna. Érezzük, hogy állandóan molesztálnak valamivel, nehogy nyugodt legyen az életünk. Telefonjainkon madárnyelven kell beszélnünk, de jobb sehogysem. Kezdünk elővigyázatossággal társalogni a barátokkal is (ha van ilyen). Szóval érzékenyek lettünk megint a dicsőséges forradalom után. így képzelik az eljövendő demokráciát egyel sek, vagy egyáltalán képtelenek szembenézni a realitásokkal ? Szinte már „Mi" szégyelljük a megalázó támadásokat azok helyett, akik erre hivatottabbak lennének. És mindez történik azért, mert az emberek egy része emberi módo szeretne élni, hiszen embernek lenni és oly módon élni természet adta tulajdonsága kellene, hogy legyen. Tehát hogyan tovább ? ... Mindenekelőtt jó lenne tisztázni már végre, hogy támadóink kiket tartanak fasisztáknak, mi az elképzelésük annak megnyilvánulásáról és módszereiről ? Ezt azért lenne jó tudnunk, hogy legyünk tisztában azzal, hogy tudatosan tesznek-e mindent, amit tesznek és gondolkodnak ellenünk, vagy múlt rendszer boldogtalan áldozatai ? A társadalmi bajokat csak nagy megértéssel lehet megoldani — álcázni a végtelenségig nem lehet. Ami a nomenklatúrát illeti: egyetértek azzal az emberséges elképzeléssel, hogy ne egyformán ítélkezzünk mindannyiuk felett, mert nem egyformán gondolkoztak és cselekedtek. Ellenben furcsálom nagyon, hogy olyanok kerültek (sőt el sem mentek) bizonyos vezetői helyekre és munkahelyekre, akiknek nincs ott a helyük. Ezek semmit nem változtak a múlthoz viszonyítva. A közvélemény kétségbeesetten figyeli, vajon meddig kell tűrni őket ? Hiszen bízni abban, hogy hozzájárulnak demokratikus jövőnk felépítéséhez, nem lehet. Tehát: jó lenne már egyszer tiszta vizet önteni a pohárba, és szólaljon meg a lelkiismereti harangja. Mindenki magától térjen vissza oda, ahol a helye, felkészültségének megfelelően. Hiszen szeretni a hazát annyit jelent, mint áldozatot is hozni érte. Most a haza becsületes, önfeláldozó embereket kér, hogy életképes tudjon maradni. Hiszem, hogy azokhoz az emberekhez, akikben a társadalom nem bízik meg (jogosan) egyszer, amikor saját ÉNJÜKBŐL majd sikerül kioltaniuk a megrögzött, szégyenletes primitivizmust, másképpen fog viszonyulni. Az emberi kapcsolatok csak akkor lehetnek életképesek, ha egészséges gondolkozáshoz tiszta jellem csatlakozik, ellenkező esetben nem csinálunk egyebet, mint rombolunk. Romboljuk saját magunkat, romboljuk egymást mindaddig, amíg szétromboljuk saját szülőhazánkat és jövőnket. Arra senki ne számítson, hogy a végtelenségig megértők lesznek velünk szemben a fejlett, civilizált országok. És kérdés : összetörve, lebénulva a mihez fogunk kezdeni — „Ember az embernek farkasa marad ?“ — De meddig ? Jó lenne már végre felnőttekként gondolkozni, és jó lenne találkozni a civilizált országok barrikádján — de mindenekelőtt itthon, a közös hazában ! SIMONFY IREN Tisztelt Szerkesztőség! Talán sohasem vettem volna bátorságot, hogy írjak, ha meg nem jelenik a közvéleménykutatásnak szánt kérdőív az újságunkban. Nem fogok minden pontra válaszolni, inkább csak a 2-es pont kapcsán szeretnék egy pár megjegyzést tenni. Hiányolom a civilizált polémiát az újság hasábjairól. Talán április folyamán, a Uraiul Salajului-ban megjelent egy Wesselényit pocskondiázó sorozat, az AUR képviselőjelölt Valentin Darában tollából. Minden lapszámukat figyelmesen végigolvastam, és kerestem rá bár egy-két soros Válaszcikkét, de ez sajnos elmaradt. — Ü~rülünk, hogy azóta bizonyára már olvasta a választ! — szerkmegj.). Aztán június folyamán megjelent (szintén a Uraiban) egy „vatrás elvtársnak" a Dimincaja-ból vagy az Azi-ból átvett cikke. Nyílt levélben utálja világgá Tőkés László püspökünket s vele együtt egész nemzetünket-nemzetiségünket. Erre is mély hallgatás. De mit ad Isten, a 23-as számban mégis felfedezek egy polémikus hangvételű cikket „Egy levélsorozat margójára" címmel, amitől megállt bennem a szusz. A munka és a boldogság egy úton jár Berta néni. Ezen a néven ismerik, őt, így szólítják románul és magyarul. Tevékenységét mint varrónő kezdte a kémeri fogyasztási szövetkezetben, 1963- ban, majd rövid idő múlva műrhelyfelelős lett. Irányítása alatt évente több mint három millió lej értékű készáru vándorolt a hazai és külföldi vásárlók kosaraiba. Mindig optimista és bizakodó természetű volt, és az ma is. Mindig mindenkihez volt és van egy biztató szava. 1a sértés vagy rágalom érte, mindig ő kereste a megbékélést. Becsületesen és szorgalmasan munkálkodott és adta át a szakma rejtélyes titkait sok-sok fiatal fiak. Berta néni július 1-től nyugdíjba ment. Nem azért, mert fizikai és szellemi képességei gyengültek, de az idő és a számos otthoni teendő így követeli. Ő csak azt sajnálja, hogy e pillanatban még nincs aki átvegye tőle a karmesteri pálcát. Hiányozni fog mindannyiunknak. A címből elhagyjuk a munkát, és maradjon számodra, kedves Berta néni, a boldogság. Ezt kívánom sok-sok tisztelőd és téged szerető ember nevében ! SZABÓ GYULA Kénrier Telepata, parapszchológa — tudományos szinten A Budapesti Eötvös Lóránd Tudományegyetem Pszichológia fakultásán az elmúlt hónap 25- én tudományos konferenciát tartottak. A házigazdák — Dr. Gellért Péter, pszichológus, Dr. Vassy Zoltán és Dr. Eger György, fizikusok — fogadták Dr. Edvin C. May fizikust, a Stanford-i egyetem (USA) mellett működő intézet kutatási programjának igazgatóját valamint a román delegáció három tagját: Alexandra Timosenco mérnököt, a Bukaresti Politechnikai Intézet főkutatóját, Mircea Popovici mérnököt Kolozsvárról és Dumitru Mircea pszichológust, Zilahról. Ez utóbbi sokunknak régi ismerőse, vagy éppen „csodadoktora“ az irányított bioáramok útján történő gyógykezeléssel. A tudományos megbeszélések interdisciplináris (határtudomány) témakörben folytak. Bemutatták az eddigi kutatások eredményeit, szó volt mindarról, amit bizonyos információk távolból való közlésében, a telepátiában elértek. Az eddigi eredmények tükrében sorakoztatták fel a jelen 2. oldal lévők argumentumaikat mind a fizika és elektronika, mind a matematika meg a pszichológia terén. A tudományos kutatásokra vonatkozó megbeszélések közben felmerült a további együttműködés lehetősége, a három jelenlévő ország — USA, Magyarország, Románia — kutatócsoportjai között ; levelezés, dokumentáció-csere és közös kísérletek formájában. Lejegyezte : MARCZIN IDA Fabua A Kerek erdő vadjai megelégelték az Oroszlán uralkodását, összefogtak, elfogták, fához állították. Fölszabadultak. (Az indulatok és ...) Ezentúl minden madár azt dalolhatta, ami neki jólesett, minden állat azt mondhatta, amit gondolt. Lett is nagy csiripelik, károgás, vijjogás, dörmögés, üvöltözés és visítás. A Rókát fölkérték, vegye mancsba a dolgok irányítását, szervezze meg a fabula nevű rádióstúdiót, hogy minden állat aki harsogni tud és mer, fórumot kapjon. Volt már a Rókának némi tapasztalata ilyen téren, meg aztán mindenki segített, ahogy tudott. Ki mézet adott, ki mogyorót, ki a hangját kölcsönözte, ki csak a bírálatait. „Nem eléggé hangos az adás !" „Nem eléggé messzehordó a leadó !“ „Túl laposan szállnak a rádióhullámok !“ ... Amire az erdőszéli nagy luzfa odvában normálisan működni kezdett a leadó, a Róka visszavonult odújába, átadta az egészet a Medvének. Jött a Varjú, de nem tudott egy rendeset károgni a mikrofonba, a Majom akadozva makogott. A Cinege szólóénekes szeretett volna lenni, de krónikus torokgyulladása megakadályozta ebben. A Medve — bár letannngalózták —, végezte munkáját szorgalmasan, rengeteg mézet ajándékozott saját éléstárból a hullámokat kibocsátó Denevéreknek. Mivel úgyis csak téten alszik, nekifogott éjszakai műsorokat is szerkeszteni, mégsem volt jó mindenkinek. — A Halakat is akarjuk hallani ! — kurutyolták a békák. — Nincs hangjuk ! — érvelt a Medve. , Csúnyán összeveszek. Mégis szól, még szól a rádió. „Fiaim, csak ének«H„tek !“ ,Jót s jól..— gondolta a Medve, amikor még szokásos nagy téli álmáról is lemondott. — Ki fog neked ezért szobrot állítani ! — kérdezte tőle a BOCS Folytatás az 1. oldalról korültak az országos román közvéleményre és egységes, mondhatni hivatalos felfogást alakítottak ki a kisebbségekkel szemben, mely ellenséges célzatú, és rendkívüli veszélyeket rejt magában, mert ezt a felfogást vallani ma már csaknem hazafias kötelességnek tekintik országszerte olyanok is, akik eddig a türelem és a megértés álláspontján voltak. Ebben felfogásban majdnem természetesnek tűnik a hazafias románok előtt mindaz, hányintézkedés legyen az korvagy sajtóhang .... ami a kisebbségekre sérelmesnek tűnik“ — írja 1937- ben a román miniszterelnökség kisebbségi tanulmányi hivatalának volt szaktanácsadója, Ürmös-Maurer Béla. (Ez már a cenzúrázott szöveg volt). Sóhajtsunk egyet ! És biztatásképpen ellensúlyozzuk néhány román értelmiségi mai (értsd : európai) tiltakozásával: „A közvélemény durva manipulálása a különböző társadalmi és etnikai kategóriák szembeállításával : a munkások az értelmiségiek ellen valamint magyarok és cigányok a román nők ellen ; a közéleti személyiségeink közötti bűnbakkeresés, a sértések és fenyegetések a terror légkörét hozták létre, amelyet már nem lehet kizárólag Ceausescu örökségének rovására írni". ... és így fejeződik be: „Mindnyájan újból ugyanazon borzalmas választás előtt állunk, mint Ceaușescu uralkodásának éveiben : a hallgatás, félelem, és az új gyilkosságokkal való cinkosság, vagy ezek határozott visszautasítása". (22. jún. 29.). Bíztató lenne az aláírók névsora, egyetlen bányász sincs sajnos közöttük. Történelmi tapasztalataink spirálként ismétlődnek. Ismerősnek tűnik az alaphelyzet és az eljárás. Azt mondják, a következetesség a politikában távlatilag előnyös (kinek ?). Sokszor bedugnánk a fülünket és úgy dolgoznánk tovább, amennyiben lehet, függetlenül mindentől. • Egyelőre a politika a fejünk fölött dönt rólunk, nélkülünk. Mit tehetünk mi ? — Végezzük a dolgunkat nagypolitika nélkül. • Szilágy megye mezőgazdaságáról tanácskozást tartunk július 12-én, csütörtök délelőtt 10-kor a zilahi megyeháza gyüléstermében. Szívesen látunk minden földészt, gazdálkodót, agronómust vagy állatorvost, akinek hasznos ötlete, tanácsa, elképzelése van. Ez az összejövetel a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének (EMGE) alakuló gyűlése is lesz. Elvileg lehetőségünk lenne szakérettségivel és mezőgazdasági jellegű munkaviszonnyal rendelkező személyeket a debreceni Agrártudományi Egyetem üzemmérnöki szakának levelezői tanfolyamára küldeni (4 éves képzés). Érdeklődők jelentkezzenek július 15-ig az RMDSZ megyei székhelyén (telefon 17073). A marosvásárhelyi Színiakadémia ősztől 15 színészjelöltet vehet fel, ezenkívül 5 helyük van a rendezői szakon is. Augusztus 25-én kezdődik a felvételi, ezt megelőzően aug. 13—23 közt folyamatos, napi konzultációt tartanak a jelentkezők számára. Érdeklődni lehet megyei irodánkon vagy az intézet titkárságán, a 954/20794-es tonon, hétköznap 8—15 óra űzött. Magyar nyelv és irodalomszakos tanárok továbbképzésére is lehetőség lenne július 18—28 között Békéscsabán és augusztus 16—26 között Tokajon. Érdeklődők jelentkezzenek az RMDSZ Tanügyi Bizottságánál a megyei szervezet irodáján, személyesen vagy telefonon, júl. 13., illetve aug. 1-ig. • Minden előzetes híresztelések ellenére a Nemzeti Szövetség Ideiglenes Tanácsa (CPM) csak a megfelelő rendelet alapján fog feloszlani. Egyelőre még működik (?) és közös végrehajtó bizottság(psd)i gyűlést tartott a megyei polgármesteri hivatallal 1990. június 30-án. • A mezőgazdasági jelentést hallgatva valószínű, hogy az idén kiosztható terménymennyiség majdnem duplája lesz a tavalyinak (azok számára, akik a tavaly kaptak valamit). Ugyanakkor felkérték az ügyészséget és a rendőrséget, hogy határozottabban lépjenek fel a közösségi vagyont megkárosítók ellen. • Az 1989-es bankszámlán felgyűlt 12,5 millió lej felének a sorsáról is döntöttek. A gyámhatóságok árvaházi és öregek gondozására szakosodott intézményeinek épületeit javítanák fel, vagy egészítenék ki, hogy nagyobb kényelmet, higiénikusabb ellátást biztosítsanak lakóiknak. Szóba került a hősök emlékművének felállítása is. (Vajon mi lett a mindkét lábán meglett és így mozgáskorlátozottá vált Buzogány Béla sorsa ?). • A következő napirendi pont az iparengedélyért folyamodók kéréseinek jóváhagyása volt. Itt tárgyalták a helybeli és külföldi befektetések lehetőségeit is. Egyelőre csak vendéglátóipari és élelmiszeripari vállalatokra gondoltak (pl. sörgyár). • A gyűlésen felmentették a „Silvania" című kulturális folyóirat főszerkesztőjét, Moldovan Ioan képviselő urat és Horváth Florin szerkesztő urat eddigi tisztségükből A lap új főszerkesztője, Dr. Valentin Daraban úr, akinek kinevezését jóváhagyták ; (lásd : Wesselényi — vajon a Hajós József válaszcikke miért nem jelent meg a „Graiulban ?). Ígérjük, hogy ezentúl rendszeresebben fogunk jelentkezni.