Szilágyság, 2005. július-december (15. évfolyam, 26-52. szám)

2005-09-23 / 38. szám

• •Ünnepeink "Egy község többet jelent, mint csupán annak lakói, mert közösség az, amelynek tagjai hozzájárulnak a közös érdekek és célok eléréséhez. 1 Így község határát nem csak földrajzi fekvése határozza meg, hanem annak kulturális hagyományai és szellemi értékei." - ezekkel a szavakkal nyitotta meg pénteken délelőtt Pap Imre polgármester a Vili. Kraszna Napokat. Az ünnep ezúttal sokkal többet jelentett a falunak, hiszen a település első hiteles írásos említésének 800. évfodulójáról is megemlékeztek, minnél sokkal régebbi a település, hiszen Kraszna vármegye Szent István király által alapított egyik legkorábbi vármegye, a Csolt-Vata nemzetség nyári szálláshelye volt (csak az 1876-os közigazgatási átszervezéskor szűnt meg). Könyves Kálmán herceg még váradi püspökként 1090 táján már járt Krasznavárban. 1164-ben pedig az írásos emlékek János krasznai ispánt említik. A későbbi határleírásokban Somlyó is­­ szerepel, mint Kraszna megyei hely­­ség. Történelme továbbra is szorosan összefonódik Mátyás királlyal, a Báthoriakkal és a Bánffy családéval. Thököly Imre több nemesi gyűlést tartott itt. A település még 1450 körül vásártartó városi rangot kapott pallosjoggal 1660 után a tatárjárást követően némileg gyérült lakossága, de mára mintegy 6.500 lakossal Szilágy megye legnagyobb községévé vált. Több mint száz­ cég, vállalkozás működik a községben, és Pap Imre polgármester álma, hogy ismét várossá váljon a település. Szombaton a gyönyörű kazettás mennyezetű gótikus református templomban ünnepi istentisztelettel szentelték meg a napot a krasznaiak és meghívott vendégeik. Az istentiszteleten az ortodox egyházközség helyi papjai is szolgáltak. Utána megkoszorúzták a református templom kertjében álló emlékművet. A kopjafát az 1848-49-es forradalom és szabadságharc hőseinek emlékére állították, a gránittömbön elhelyezett márványtáblán pedig a két világháborúban elesett krasznai férfiak név­sora olvasható. Az ünnepség­ a polgármesteri hivatallal szemben álló művelődési ház előtti parkban, Petőfi Sándor mellszobra előtt folytatódott. Itt hangzottak el Pap Imre polgármester megnyitó szavai, utána Kerekes Gábor, az RMDSZ elnökségének jókívánságait tolmácsolta az immár nemzetközi elismerést és ismertséget kivívott közösségnek. Magyarország kolozsvári főkonzulátusa nevében Ludányi Horváth Attila gratulált a több mint nyolcszáz éves történelemmel rendelkező közösségnek. A Szövetség megyei szervezetének nevében Seres Dénes elnök méltatta a falu fejlődését, virágzó életét. Dr. Andrei Todea prefektus szavai szerint Kraszna már Európában van, hiszen nemzetközi kapcsolatai vannak, magyarországi, német és svájci barátaival több mint egy évtizede tartó szoros kapcsolat és a faluban tapasztalt multikulturalitás minden nép számára példaértékű. Csóka Tibor, a megyei tanács alelnöke a megyei önkormányzat üdvözletét tolmácsolta, András Imre pedig átadta a polgármesternek a Magyarok Világszövetségének Rákóczi emlékzászlóját, amelyet a magyarság megmaradásáért harcoló közösségeknek adományoznak. Köszöntötték a falu népét a magyarországi testvértelepülések önkormányzatainak küldöttei is. Imrehegy üdvözletét Takács Jánosné polgármester tolmácsolta. Akasztó képviselője, Suhajda Antal pedig megköszönte a krasznaiak szereplését a múlt héten tartott falunapokon, amelynek színvonalát emelte a Bokréta táncegyüttes illetve a középiskola Tinikomédiások csoportjának fellépése. Az egész megye egyik legrangosabb rendezvényének számító ünnepre eljött a prefektúra és a megyei tanács vezetőségén kívül Zilah polgármestere és a politikai pártok elnökei és képviselői. Ez alkalommal a Krasznán született Sipos Gábor mutatta be a falu településtörténetéből összeállított kötetet. A helyi emlékek gazdagságára utal, hogy a mintegy 180 oldalas könyvben tizenhét tanulmány szerepel, de mindez csak részlete a teljes monográfiának, amely sokkal több területre, újabb kutatásokra is kiterjed majd. Szerkesztőként elismerte a kötet hiányosságait is, de a további kutatások ezt pótolhatják. Kegyelettel emlékezett két szerzőre, akik már nem érhették meg a kötet megjelenését, de Takács Felicia és Pákai Ferenc írásai örökké megmaradnak a krasznaiak emlékezetében. A krasznai emlékművet és a Petőfi szobrot megkoszorúzta az ügyvezető elnökség nevében Kerekes Gábor. Magyarország kolozsvári főkonzulátusának nevében Ludányi Horváth Attila. Az RMDSZ megyei szervezetét Seres Dénes elnök illetve Csóka Tibor, Végh­ Sándor képviselte. Akasztó és Imrehegy önkormányzata után a szomszédos községek - Perecsen, Varsolc, Sarmaság - polgármesterei tisztelegtek az­ emlékművek előtt. Szilágysomlyót a Báthory Alapítvány képviselte. Utoljára a házigazdák helyezhették el a tisztelet virágait. A Petőfi szobor megkoszorúzása után Pap Imre polgármester bejelentette, hogy kettős névadással is emlékeznek az­ elődökre. A művelődési ház és a községi könyvtár hivatalosan felvette a Petőfi Sándor nevet, a község középiskolája pedig Cserey Farkas tiszteletére Cserey-Goga nevet vette fel. Ezen kívül megnyitották a teleházat és falu RMDSZ irodáján átadták az E-PONT központot, amely a világ magyarságát hivatott összekötni. A hivatalos megnyitók után az egész falu népe a vendégekkel együtt a ünnepségen résztvevő és szereplő csoportok felvonulásához sereglett a főutcára, amelyet a Kovászna megy­ei Réty fúvószenekara vezetett. Nagy sikert arattak az akasztói Kopogós néptáncegyüttes friss táncai. Természetesen ilyenkor elmaradhatatlan a zilahi Terbete és a szilágycsehi Berekenye csoport fellépése, a helyi csoportok szereplése, amelyek között különleges színfoltot jelentett a hosszúaszói cigány csoport szerplése. Utána a zsúfolásig megtelt művelődési házban a színpadon folytatódott a műsor. Estig folyamatosan egymás után léptek fel a csoportok. Aki nem volt a művelődési házban, az minden bizonnyal a Kraszna határában, a legelőn bámulta meg a motoros sárkányrepülők légi bemutatóját. Vízaknai Sándor vállalkozó már három éve szervezi a krasznai motoros sárkányrepülősök találkozóját, idecsalogatta a nagykanizsai Ferine Vince kétszeres világbajnokot, aki eddig hat világcsúcsot repült. Bemutatója után a nagykanizsai, békéscsabai, egri meg temesvári és aradi gépeken madártávlatból is megmutatták merészebbeknek Krasznai. Két napig reggeltől a estig mindenki repülhetett. Legfiatalabb pilótajelöltjük egy négyéves kisgyerek volt, de a nyolcvan éves bácsi is kíváncsi volt, hogyan néz ki felülről szülőfaluja. Vízaknai Sándor maga is hivatalos engedéllyel rendelkező sárkányrepülő, saját gépét még Egerből vásárolta. Szeretné (folytatás a 6. oldalon) Karnyújtásnyira a történelem Szilágyság 2005/38 5

Next