Szilágyság, 2018. január-június (28. évfolyam, 1-26. szám)
2018-05-04 / 18. szám
Közéleti és közművelődési hetilap • 2018. május 4. • XXIX. évfolyam 18. szám • Ára: 2 lej, előfizetőknek: 1,7 lej A Költészet Tavasza XVIII. kiadása Nagykorú lett a Költészet Tavasza rendezvénysorozat Zilahon. Idén tizennyolcadik alkalommal gyűlhettek össze költők, szavalók és a költészet szerelmesei, hogy ünnepélyes keretek között emlékezhessenek meg a költészet szépségéről, és nem utolsó sorban a társadalmat és kultúrát építő és formáló erejéről. A rendezvénynek a Megyei Művelődési és Művészeti Központ adott otthon április 26-28. között. A háromnapos rendezvény alatt könyvbemutatók, szavalások és érdekfeszítő beszélgetések folytak, amelyek a kétnyelvűség, valamint a román-magyar kapcsolat témáját feszegették. Csütörtökön és pénteken könyvbemutatókon vehettek részt az érdeklődők, valamint a versfesztivál hagyományai szerint megnyitották az idei képzőművészeti kiállítást. A találkozó szombaton a szavalóversennyel zárult, ahol két teremben párhuzamosan a magyar és román költészet remekműveit szavalták a lelkes versmondók. A nyitó napon, csütörtökön Demény Péter és Doru Pop közös kötetét, a Csavargócsevelyt mutatták be. Demény Péter hiányában Halmosi Sándor beszélgetett a kötet szerzőjével, jelen volt Dániel Lauca, valamint Szabó Attila fordította a kétnyelvű beszélgetést. A baráti hangulatú beszélgetésből megtudtuk, hogy a könyv két szerzője egy közös munkahelyen találkozott, és mint később kiderült, sokkal több közös van bennük mint azt elsőre gondolták. Az irodalmi és világi nézeteik egymásra találásának gyümölcse a kötet. Doru Pop arra a kérdésre kereste a választ, hogy le tudjuk-e rombolni azt a falat, amely a nacionalista politika miatt belénk nevelődött, mert kulturális ellenállás sajnos nincs. Halmosi erre relektálva világított rá arra, hogy kultúránk sokkal szegényebb lenne, ha nem tudnánk egymásról, akár nyelvhiány miatt. A Trianon pozitívumai közé sorolta a kultúránk kibővülését, amelyet azzal kaptunk, hogy egy a másik nemzettel, esetünkben román nemzetiségűekkel együtt élünk. Úgy gondolja egymásra vagyunk ítélve, nem is tudnánk mást csinálni, mint egymással élni. Doru Pop szerint a multikulturalizmust talán a csavargó élet jellemezné a legjobban, amely által nyitottak lennénk a másra, és az újra, viszont erősítenénk azt is, hogy saját kultúránknak helye van az összben. Halmosi ennek kapcsán megjgyezte, ma újdonság, ha valakit nem mérgez meg az erős nacionalizmus, és nyitni tud a társadalom változatos kultúrája felé. Az emberben meg van a harmónia igénye, minél nagyobb ellenvéleménnyel találja magát szembe, annál jobban vágyja a másat. Magunk kezében van, hogyan éljük meg az itthoni román-magyar kapcsolatot. Tehetünk azért, hogy békében éljünk együtt, csupán arra kell koncentrálni, hogy mit kaptunk egymástól és testvérként tekinteni egymásra. A beszélgetés élő példája volt annak, hogy igenis létezik párbeszéd román és magyar intelektuál között, a bemutatott kötet is ezt a témát taglalja. Szilágy megyében egyelőre ez az egyetlen olyan találkozó, ahol ez létrejött, de reméljük, ez a jövőben változni fog. V.J (Folyatás a 3. oldalon) Balról jobbra: Halmosi Sándor, Daniel Sauca, Doru Pop és Szabó Attila Szilágysági bor nyert az Erdélyi Szőlőhegyek borversenyen A Fort Silvan pincészet olasz rizling bora nyerte el a nagy aranyérmet az idei erdélyi borversenyen. Szilágy megyéből további szép eredményeket értek el Szilágyballáról, Szilágysámsonból, Krasznáról és a versenynek otthont adó Kémerről. A Romániai Magyar Gazdák Egyesülete tizenkilencedik alkalommal szervezte meg az Erdélyi Szőlőhegyek rendezvényét, az erdélyi borok legrangosabb szemléjét 2018. április 28-án. Dr. Csávossy György kezdeményezésére induló „Erdélyi Szőlőhegyek” évente, vándorverseny formájában kerül megrendezésre már hagyományosan a legismertebb borvidékeken. Az idei verseny helyszínéül Kémért választották a szervezők. A Fort Silvan pincészetében, Remsilvanum panzióban magyarországi és hazai akkreditált borkóstolókból álló zsűri végezte a borok bírálatát és választotta ki a különböző kategóriák (fehér, rosé és vörös borok) legjobbjait. A versenyre Erdély hat megyéjének 36 településéről neveztek be, összesen 204 mintával, ami rekordnak számít az erdélyi borverseny történetében. Szilágy megye 50 mintával képviselte a megyét. Nyolc településről hoztak mintát: Kraszna, Kémer, Kárásztelek, Szilágyballa, Szilágybagos, Szilágynagyfalu, Szilágysámson és Szilágysomlyó. Az eddigi versenyekhez hasonlóan 4, egyenként 4 főből álló bíráló bizottság értékelte ki a mintákat a délelőtt folyamán. Külföldi és belföldi szakemberek egyaránt értékelték a borokat. (Folyatás a 5. oldalon) Sebestyén Csaba átadja a nagy aranyérmet Weiszenbacher Lászlónak, a Fort Silvan pincészet főborászának Oktatás Kitűnő eredményeket értek el a szilágysági tanulók a Kárpát-medencei versenyen. A diákok egy első díjjal, egy második díjjal és egy dicsérettel tértek haza. _____________4. Vidékeink ___ Horváth József történelemtanár két diákja részt vehetett a már második alkalommal megszervezett Magyarságtörténelem Tantárgyverseny országos szakaszán. _________________________6. Közérdekű______ Normatív finanszírozásban részesülhetnek a Romániában működő állami és magánbölcsődék, amennyiben megszavazzák az RMDSZ által kidolgozott törvénytervezetet. _______________________8.