Színes Vasárnap, 1996. szeptember (3. évfolyam, 35-39. szám)
1996-09-08 / 36. szám
1996. szeptember 8. Az amerikaiak turisztikai hírszerzőket alkalmaznak + Divatos a szecesszió A végletek fővárosa Folytatás az első oldalról Az ilyen irányú igényeket ki tudja elégíteni a város, de vajon mi az, amiért érdemes még idelátogatni. Az amerikai Time magazin május 20-i számában, a Terra Incognita (Felfedezetlen Területek) mellékletben a cikkíró Budapestet mint a fürdők városát jellemezte, külön kihangsúlyozva a török korból származó Rác, Király, Rudas és a Császár különös, sajátos atmoszféráját és gyógyhatású vizeit. Persze nem ez volt az egyetlen lap, amely az ország nevezetességeivel foglalkozott az elmúlt időben, az azonban mindenképpen érdekes, hogy ha a tengeren túl is ekkora kincsnek tartják a budapesti fürdőket, mi vajon miért nem szentelünk nagyobb figyelmet nekik. A hazai szolgáltatások színvonala ugyanis még mindig nem üti meg a mércét, így aztán hiába kerekedik fel a kedvcsináló cikk után az amerikai turista, ha a valóság lesújtó képet mutat. Hazánk a legészakabbra fekvő európai ország, ahol török és római kori emlékek még egyaránt fennmaradtak. E kultúrtörténeti sajátosság nem kap kellő hangsúlyt a nemzeti propagandában - mondta lapunknak Padányi Ágnes, a Magyar Turisztikai Szolgálat Rt. Sütő utcai Tourinform-irodájának vezetője. Igaz, nem is lenne okunk büszkélkedni az olyan elhanyagolt műemlékekkel, mint például az Óbudán található római katonai fürdő. Márpedig a két korszak építészeti remekművei sok, kultúrtörténetre fogékony turistát idecsábíthatnának. A Budapestre érkező külföldiek közt egyre több a magánútra vállalkozó, aki nem utazási irodák útjaira fizet be. Padányi Ágnes szerint ez a világon mindenütt tapasztalható, most az egyéni utazások kultuszát éljük. Ezért sok az úgynevezett hátizsákos turista, akik a legolcsóbb szállás- és étkezési lehetőségeket keresik. Ők többnyire fiatalok, és a tapasztalatok szerint a kultúrára szívesen áldoznak - ha van miből. Nekik szerencséjük van, mivel a városban Youth Hostelek, azaz - a nyáron üresen álló kollégiumokban berendezett - olcsó ifjúsági szállók fogadják a fáradt vándort. Az idősebbek már bajban vannak, ha a Belvárosban szeretnének olcsóbb vagy középkategóriás panziókban, motelekben megszállni. Ezek ugyanis hiányoznak. A város belső részeit egyébként is végletesség jellemzi: a legolcsóbb szállások és a négy-, ötcsillagos szállodák között nemigen találhatunk középkategóriás szállókat. Persze azért akadnak szép - és elérhető árú - panziók, ezek azonban inkább a zöldövezetekben vannak, távol mindenféle nevezetességtől. Ugyanez a végletesség érvényes az éttermekre is. A külföldiek gyakran hiányolják a jó minőségű, hangulatos, belsőépítészetében magyaros elemeket ötvöző helyeket. A Belvárost jelenleg ugyanis a gyorsbüféhálózatok és a drága exkluzív éttermek uralják. Az elmúlt öt évben változott az idelátogató turisták nemzeti összetétele. Észak-Európa után a mediterrán országok kezdik felfedezni fővárosunkat, azaz míg korábban egyértelmű volt a német hegemónia, mára az olaszok és spanyolok közül is rengetegen választják úti célul Budapestet. A németek a változások óta egyre kevesebben jönnek, de a legnagyobb visszaesés a volt keleti blokk országainak állampolgárainál tapasztalható. Ha érkeznek is orosz és - most már - ukrán látogatók, azok is többnyire magánúton járnak itt. A jelek szerint ez a helyzet megváltozhat a közeljövőben, mivel újabban orosz és ukrán utazási irodáik keresik a kapcsolatokat a hazai cégekkel. Az Egyesült Államokból és Japánból szintén sokan érkeznek. Az előbbiekkel nem árt jóban lenni, mivel a nevesebb amerikai útikönyvkiadók fiatalokat bíznak meg egy-egy ország feltérképezésével, cserébe pedig fizetik a költségeiket. A Tourinform-irodában is felbukkantak már ezek a „beépített emberek". Az idén az is megfigyelhető volt, hogy a turisták nem kizárólag Budapestre voltak kíváncsiak, hanem onnan kiindulva, majd visszatérve csillagtúraszerűen bejárták az ország más részeit is. A prospektusok ezt külön javasolják is, hisz nálunk kicsik a távolságok. Egyre népszerűbb a Bécs-Budapest-Prága útvonal. A turisták három-négy napot töltenek egy-egy helyen, így majd két hét alatt Közép-Európa legszebb városait meg lehet látogatni. Turisztikai szakemberek nagy jövőt jósolnak a „Monarchia-túrának", ezért a jelenleginél jóval több szervezett út indítását tartanák érdemesnek. Nem számít újdonságnak, hogy a várost, minden szépségével együtt, koszosnak, piszkosnak tartják a külföldiek. A Tourinform Nemzeti Turisztikai Információs Központ és Adatbankot sokan keresik meg olyan kéréssel, hogy a városban található „fotózható” épületekről kérjenek útmutatást. A rengeteg elhanyagolt, elszürkült ház között kutatnak jó állapotban lévő - különösen a magyar szecesszió jegyeit viselő - épületek után. Bár az utóbbi időben mind több helyen végeznek felújítási munkálatokat a város épületein, a jelek szerint ez még mindig kevés. B. Z. A Tourinform tapasztalatait felhasználva egységes turisztikai táblarendszert épít ki jövő év tavaszára a Fővárosi Önkormányzat megbízásából a Budapesti Turisztikai Hivatal, amelynek első vázlatos jegyzéke már elkészült A tervek szerint a város közel száz csomópontján, ahol a turisták is megfordulnak, irányjelzőket helyeznének el, amelyek a környéken található nevezetességekhez adnának útmutatást. Szakemberek szerint ezzel kapcsolatban a Belváros közlekedésének koncepcióját is át kívánják dolgozni. MAGYARORSZÁG SZÍNES VASÁRNAP 5 Siófoki tűzijáték Tavaly július elsejétől a kormány rendelete értelmében a települési önkormányzatok a fenntartói a helyi tűzoltó-parancsnokságoknak. Hogy a váltás nem zajlott zökkenőmentesen, azt mi sem jelzi jobban, mint hogy Siófok és Hódmezővásárhely vezetősége a mai napig nem vette át a tűzoltókat. Sőt a siófokiak azt a bírósági végzést is megtámadták a napokban, amely az intézményalakításra szólította fel a testületet. Miután a bíróság - elsőfokú döntésével - az önkormányzatnak az átvételt elutasító határozatát hatályon kívül helyezte és az ügy újratárgyalására szólította fel a testületet, az önkormányzat fellebbezést nyújtott be augusztusban. Az ügy érdekessége, hogy bár az önkormányzat fellebbezett, az október eleji ülésükön várhatóan mégis olyan döntést hoznak Márkus Ildikó jegyző asszony előterjesztésére, hogy Siófok 1997. január elsejével átveszi a jelenleg még Somogy megyéhez tartozó tűzoltó-parancsnokságot. Kérdés, van-e értelme akkor a bírósági hercehurcának. Márkus Ildikó szerint van értelme, bár - mint lapunknak elmondta - nem számít arra, hogy a fellebbezésnek a bíróság helyt ad. Azt inkább jelzésértékűnek szánják, abban bízva, hogy a döntéshozók ennek hatására (is) átgondolják: nem lehet megalapozatlanul és előkészítetlenül olyan kormánydöntéseket hozni, amelyek az önkormányzatok munkáját érintik. A tavaly július elsejével életbe lépett kormányrendelet ugyanis mindössze egy hónapos felkészülési időt hagyott a településeknek, ráadásul a hatályos törvények értelmében csak törvény kötelezhetné az önkormányzatokat intézményalapításra - nyilatkozta a Színes Vasárnapnak a jegyző asszony. A rendezetlen jogi háttérhez tartozik Márkus Ildikó szerint, hogy a tűzvédelmi, valamint a tűzoltók szolgálati jogviszonyát is rendező szolgálati törvények csak idén nyáron születtek meg, ezek hiányában pedig az önkormányzat nem vehette volna át nyugodt szívvel a tűzoltóparancsnokságot . Az önkormányzat tehát január elsejével valószínűleg átveszi a tűzoltó-parancsnokságot, azt viszont még nem tudják, hogy ez mekkora kiadást jelent jövőre Siófoknak. Az előzetes számításokhoz már megkapták az év végéig még a parancsnokság munkáltatójának számító megye kimutatásait. Az viszont már előrelátható, hogy a működési költségek felett a felszerelésre és a géppark felújítására is komoly összegeket kel majd áldoznia az önkormányzatnak. A Újabb utcai demonstrációt szervez jövő hét keddre a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete, miután a kormány nem teljesítette az egy évvel korábban megfogalmazott követeléseiket. Aggasztónak tartják, hogy további 1,2 milliárddal akarják karcsúsítani a Belügyminisztérium jövő évi költségvetését. Az ország 113 hivatásos önkormányzati tűzoltó-parancsnoksága 1996- ban összesen 7,2 milliárd forint központi normatív támogatásban részesült. (Ez egy-egy tűzoltóra számítva 823 ezer forintot jelent.) Az 1997-es költségvetés tárgyalásakor a belügyi tárca azt szeretné elérni, hogy a támogatás mértékét több mint egymilliárd forinttal növeljék, legfiatalabb jármű is húsz év feletti, és elavultnak számít a tűzoltók védőfelszerelése is. Az önkormányzat már be is nyújtotta pályázatát a Belügyminisztérium 5 milliárdos, a tűzoltóság fejlesztésére szánt programjára. A pályázat segítségével egy 110 millió forint értékű kosaras emelőszerkezethez szeretnének hozzájutni a Balaton-partiak. A pályázati feltételek szerint a központi 70 százalékos támogatás mellé az önkormányzatoknak 30 százalékot kell előteremteniük. Nem megy könnyen a helyi tűzoltó-parancsnokság épületének tulajdonjogáról szóló megállapodás sem. A megyei és a városi tűzoltóságok egészen a legutóbbi időkig többnyire egy épületben kaptak helyet, de most, hogy a helyi parancsnokságok a városokhoz kerültek, a közösen használt, de még mindig a megye tulajdonában lévő ingatlanok megosztása komoly fejtörést okoz az érintetteknek. A megyék tulajdonáról rendelkező törvények megváltoztatásához parlamenti döntések kellenek. Ezért az ingatlanokat a megyék használati joggal, díjmentesen bocsátják a helyi önkormányzatok rendelkezésére. Baka Zoltán POLITIKAI KULISSZATITKOK • POLITIKAI KULISSZATITKOK EU-tagság kérdőjelekkel Feltűnést keltő tanulmányt publikált a Társadalmi Szemle legutóbbi számában Köves András, a Konjunktúra és Piackutató Intézet vezérigazgató-helyettese. Úgy tudni, hogy a tanulmánynak EU-tagságunkra vonatkozó részei belső feljegyzés formájában már korábban is eljutottak a döntéshozókhoz. Köves így látja: .A szűkébb értelemben vett alkalmazkodásnak - tehát az ottani politikák, szabályok, szokások átvételének, az EU:konformitásnak, mint a jogalkotás, a különböző intézmények létrehozása vagy megszüntetése alapvető kritériumának az értéke csupán a teljes jogú tagság összefüggésében ítélhető meg. Annak elérésekor derülhet ki, mennyiben sikerült a belépés költségeit és kockázatait csökkenteni, hasznát rövid távon is növelni. Egyébként ez az alkalmazkodás nem egyértelmű. Részben a gazdasági fejlődés szempontjából fontos, a tervezett belépéstől függetlenül is szükséges lépéseket igényel. Részben azonban költséges és sokszor a magyar gazdaság struktúráját, adottságait tekintve ésszerűtlen dolgokról van szó, amelyek akár ellentétesek is lehetnek a növekedés, a versenyképesség vagy az egyensúlyjavítás szempontjaival. Figyelembe kell venni, hogy önmagában helyes lépéseknek is lehet makrogazdaságilag negatív összhatásuk, ha időzítésük, sorrendiségük, egymáshoz való kapcsolódásuk nem megfelelő, ha az adott időpontban megvalósításuk túl sokba kerül, s ezért - vagy bármely más okból - más fontos célok megvalósítását akadályozzák. Ezért problematikus, hogy az effajta alkalmazkodás folyamata anélkül indul meg teljes gőzzel, hogy az Unió teljes jogú tagságunkra vonatkozóan végleges és visszavonhatatlan álláspontra jutott volna...” Köves utal rá, hogy még számtalan olyan feltétel támasztható, amely független a magyar gazdaság helyzetétől és az EU-konformitástól, ám amelyre hivatkozva a hőn várt pozitív döntés tetszőleges ideig elhalasztható. Szerinte a halasztás oka lehet az, hogy 1989 után az EU (akkor még Európai Közösség) ellenszolgáltatás nélkül is jóformán mindent megkapott az érintett országoktól, amit azok adni tudtak, mindenekelőtt liberalizált piacokat a nyugat-európai áruk és tőke számára. Lökhajtású kacsa Az Új Magyarország címoldalán adott hírt arról, ami állítólag megtörtént: „Rendhagyó és csaknem nehezen méltányolható eset történt az 1996. július 20-tól egy héten át tartó NATO-gyakorlat során Szolnok városának térségében. Román repülő, vagy repülőgépek - noha engedéllyel nem rendelkeztek - légi felvételeket akartak készíteni a NATO-gyakorlatról. Mint a HM ügyeletesétől megtudtuk, a hír igaz. A gyakorlat vezetője, Báli József vezérőrnagy emberei, vagy ha nem ők, akkor a részt vevő tagországok katonái szerencsére felfedezték a román gép, vagy gépek alján, esetleg szárnyain elhelyezett fémkonténereket. Ezek a dobozok szolgálnak a fotóberendezések elhelyezésére. Értesüléseink szerint az eddig agyonhallgatott ügy végére a belga légierő tett pontot. Állítólag földre kényszerítették a légtérből a románokat, de más verziók szerint az sem elképzelhetetlen, hogy kitessékelték őket a magyar légtérből” - állapította meg az Új Magyarország. Talán nem volt csupán a véletlen műve, hogy aznap került ki az első oldalra a szenzációsnak feltupírozott hír - amely egyébként egy másik újságban már korábban megjelent -, amikor a parlament vitanapot rendezett az alapszerződésről. Mint ahogy vélhetően az is tudatos volt, hogy az újság azt, ami valóban megesett, úgy egészítette ki a szabadon szárnyaló fantázia termékeivel, hogy még azt is elfelejtette közölni olvasóival: a román gép maga is az adott hadgyakorlat részese volt, továbbá sem közel, sem távol nem volt semmilyen olyan tereptárgy vagy objektum, ami a katonai felderítés szempontjából fotózásra érdemes lett volna. Az esetről egyébként a HM illetékese elmondotta: a békepartnerségi gyakorlaton az egyik román repülő olyan feladatot kapott, hogy végezzen felderítő repülést. A gépen az ilyen hadgyakorlatokon kialakult szokásoknak megfelelően egy magyar tiszt is jelen volt. A román repülő - az irányító NATO-törzs engedélyével - egy perccel túlrepülte a kiszabott időt, és miután a gép leszállt, a pilóta átadta a negatívokat: szabálysértés nem történt. Mese a leértékelésről Úgy tűnik, mintha némelyek a politikai életben semmitől nem riadnának vissza, csak hogy a közvélemény figyelmét magukra irányítsák. A Független Kisgazdapárt legutóbbi, e heti sajtótájékoztatóján Szabadi Béla, Torgyán József első számú gazdasági tanácsadója azt jelentette be, hogy kormánykörökből származó hírek szerint e körökben nagyarányú egyszeri forintleértékelést szorgalmaznak. Surányi György MNB-elnök válaszából kiderül, hogy színtiszta kitalálásról van szó. Mint Surányi megállapította, a fennálló árfolyam-politika megváltoztatása a kormány és a jegybank együttes döntése lehet. Ilyen elképzelést egyik oldal sem fontolgat, a feltételezés minden alapot nélkülöz. Év végéig tehát továbbra is a havi 1,2 százalékos folyamatos csúszóleértékelés marad érvényben. Jövőre szintén ilyen vagy valamivel kisebb mértékű lesz a forint leértékelése. Természetesen a cáfolatokat mindig kevesebben olvassák, mint az állításokat, és a légből kapott híreszteléseknek is meglehet a maguk inflációgerjesztő hatása. Hej, Balaton... A magyar lakosság több mint fele járt az elmúlt két évben a Balatonnál. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a közvélemény minden szempontból vonzónak tartaná a legkedveltebb hazai üdülőhelyet. Legjobban a vízminőségről vélekednek a Balatonnal kapcsolatban a GfK Hungária Piackutató Intézet múlt heti országos vizsgálatának megkérdezettjei. Közülük csaknem minden második vonzónak vagy nagyon vonzónak tartja a vízminőséget. Ami a balatoni szálláshelyek árát illeti, e tekintetben a közvélemény meglehetősen egyöntetű. Kevésbé vonzó a válaszadók 48, taszító pedig 43 százalékuk szerint. Az ár pozitív megítélése mindössze 9 százalékos. A közvélemény szerint tehát a jelenlegi balatoni árak túlontúl magasak. ..