Színház, 2012 (45. évfolyam, 1-12. szám)
2012-02-01 / 2. szám
SZÍNHÁZTÖRTÉNET ek vonatkozásában. Bár azt várnánk, hogy a Nemzeti Színház a nyelv által jelentkező nemzetmegtartó funkcióját csak hagyományként vitte tovább, a helyzet inkább az, hogy a századfordulóhoz közeledve a magyarosítás, a magyarok által kezdeményezett asszimiláció egyik alapvető eszközeként jelent meg. A magyar nyelvet az iskolákon, kulturális intézményeken és gyakorlatokon keresztül terjesztették az első világháború időszakához közeledve mind erőszakosabb formában. Következésképp a nyelvben (is) jelentkező nemzetfenntartás és nemzetmegtartás elve alapvetően a Habsburgok, de még inkább a Magyarország területén élő nemzetiségek s a XIX. század második felében önállóságukat kivívott (Szerbia, Románia) vagy éppen önállóságukért harcot folytató (Csehország, Szlovákia, Horvátország, Szlovénia) új nemzetállamok felé irányult. Mindezzel párhuzamosan az itt élő nemzetiségek önállósodási törekvései is egyre erőteljesebben jelentkeztek. A magyar szupremácia elvéhez igazodva a századfordulóra a Nemzeti Színház repertoárjának profiltisztításával és magas művészeti elvárásaival elit kulturális intézménnyé vált, hogy a Kárpát-medencében a magyarság vezető szerepét megfelelő módon színpadra tudja állítani a jelenben, s az 1896-os millenniumi ünnepségek alkalmával is dicsőített, ezeréves magyar múltba is vissza tudja vetíteni. A XIX. század mind Európában, mind Magyarországon a történettudomány, a művészettörténet, a régészet jóvoltából már sokat tudott a múltról, s „felülmúlhatatlan volt abban, ahogy azonosulni tudott a történelmi múlttal, mely múltba szinte beleálmodta magát”.60 Pontosan azért, mert az egyre erősödő nemzeti ébredés és nacionalizmus korában a múlt szolgált legitimációként és a vágyott jövő megszervezőjeként mind a magyarság, mind az itt és a környező országokban élő nemzetiségek számára. 60 GYÁN 2008,162. HIVATKOZÁSOK ANDOR 2008 - ANDOR Csaba: Az ember tragédiája ősbemutatója (Reflexiók). Palócföld, 2008/3. 44.5°BOOTH 1999 - Michael R. BOOTH: A tizenkilencedik századi színház. In Képes színháztörténet. Szerk. John Russell BROWN. Budapest, Magyar Könyvklub, 1999. 299-340. CZÉKMÁNY 2008 - CZÉKMÁNY Anna: Életszínház - Molnár György látványosságai. In Alternatív színháztörténetek: alternatívok és alternatívák. Szerk. Imre Zoltán. Budapest, Balassi, 2008, 90-104. CSATÓ 1960 - CSATÓ Kálmán: A Nemzeti Színház és Paulay Ede. In uő.: Ilyennek láttam őket. Budapest, Magvető, 13-28. ENYEDI 1997 - ENYEDI Sándor: Az ember tragédiájának vidéki előadásai 1884-1918. Színháztudományi Szemle, 1997/32. 132-140. F. DÓZSA 1983 - F. DÓZSA Katalin: Az ember tragédiája színpadtervei 1883-1915 között. Színháztudományi Szemle, 1983/12. 95-146. F. DÓZSA 1997 - F. DÓZSA Katalin: A kulisszáktól a stilizált színpadig. Még egyszer a Tragédia 1883-1915 közötti díszletterveiről. Színháztudományi Szemle, 1997/32. 33-48. F. DÓZSA 2011 - F. DÓZSA Katalin: A szcenikai művészet. In Magyar színháztörténet 1873-1920. Szerk. Gajdó Tamás. Budapest, Magyar Könyvklub - OSZMI, 2001, 373-386. FÖLDES 1983 - FÖLDES Anna: Jászai Mari és a magyar színház. Budapest, Magvető, 1983. FRIED 2005 - FRIED István: A Madách-kutatás hétköznapi ünnepei (Kerényi Ferenc Madách-köteteiről). Forrás, 2005/2. http://www.forrasfolyoirat.hu/ogo2/fired.pdf Letöltve: 2010. május 15. GARAJ 2005 - GARAI Lajos: Az ember tragédiája a cseh és a szlovák színpadon. Fórum, 2005/4.111—125. GERGELY 2005 - Magyarország története a 19. században. Szerk. GERGELY András. Budapest, Osiris, 2005. GYÁNI 1995 - GYÁNI Gábor: Hétköznapi Budapest: nagyvárosi élet a századfordulón. Budapest, Fővárosi Önkormányzat, 1995. GYENES 1923 - GYENES László: Interjú a premier szereplőivel. Színházi Élet, 1923/4.13-15. HUBER 2008 - HUBER Beáta: Játék határok nélkül. Az 1904-es János vitéz politikai szerepvállalása és műfaji határai. In Alternatív színháztörténetek: alternatívok és alternatívák. Szerk. Imre Zoltán. Budapest, Balassi, 2008.123-140. KAIZINGER 1997 - KAIZINGER Rita: Erkel Gyula kísérőzenéje a Tragédia ősbemutatóján. Színháztudományi Szemle, 1997/32. 42-45. KÉKESI KUN 2007 - KÉKESI KUN Árpád: A rendezés színháza. Budapest, Osiris, 2007. KELÉNYI 1983 - KELÉNYI István: Paulay Tragédia-szcenáriuma (vagy: hány sorból áll Az ember tragédiája?). Színháztudományi Szemle, 1983/12. 31-53-KERÉNYI 1983 - KERÉNYI Ferenc: Az ember tragédiájának vidéki előadásai (1884-1886). Színháztudományi Szemle, 1983/12. 55-69. KERÉNYI 2005 - Madách Imre: Az ember tragédiája. Szinoptikus kritikai kiadás, sajtó alá rendezte és a jegyzeteire írta: KERÉNYI Ferenc. Budapest, Argumentum, 2005. KERÉNYI 2008 - KERÉNYI Ferenc: Színpadi Madách-tanulságok (Az ember tragédiája ősbemutatójának 125. évfordulójára). Palócföld, 2008/3. 51-56. KOLLER 1984 - Ann Marie KOLLER: The Theater Duke. Georg II of Saxe- Meiningen and the German Stage. Stanford, California, Stanford University Press, 1984. KOLTA 1986 - KOLTA Magdolna: A Népszínház iratai. Budapest, Magyar Színházi Intézet, 1986. MÁLYUSZNÉ 1956 - MÁLYUSZNÉ CSÁSZÁR Edit: Egy színészházaspár élete: Szerdahelyi Kálmán és Prielle Kornélia. Budapest, Művelt Nép, 1956. MÁLYUSZNÉ 1963 - MÁLYUSZNÉ CSÁSZÁR Edit: Adatok a magyar rendezés történetéhez a XIX. század második felében. Budapest, Színháztudományi Intézet, 1963. MÁLYUSZNÉ 1964 - MÁLYUSZNÉ CSÁSZÁR Edit: Molnár György, a rendező. Budapest, Színháztudományi Intézet, 1964. MÁLYUSZNÉ 1983 - MÁLYUSZNÉ CSÁSZÁR Edit: Egy polgár, magasba ívelő pályán (Paulay Ede, 1852-78 között).. Színháztudományi Szemle, 1983/12. 5-29. MÁTÉ 2009 - MÁTÉ Zsuzsanna: Hermeneutikai dilemmák Madách Az ember tragédiájának Paulay Ede rendezte ősbemutatóján. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények, 2009/1. 3-16. MOLNÁR GÁL 2001 - MOLNÁR GÁL Péter: A pesti mulatók. Előszó egy színháztörténethez. Budapest, Helikon, 2001. NÉMETH 1933 - NÉMETH Antal: Az ember tragédiája a színpadon. Budapest, Budapest Székesfőváros, 1933. PAULAY [1872] 1988 - PAULAY Ede: Paulay Ede Jelentése külföldi útjáról. In Paulay Ede írásaiból. Szerk. SZÉKELY György. Budapest, Magyar Színházi Intézet, 1988,125-181. PAULAY [1883a] 1988 - PAULAY Ede: Az ember tragédiája színpadon. In Paulay Ede írásaiból. Szerk. SZÉKELY György. Budapest, OSZMI, 1988, 206-232. PAULAY [1883b] - MADÁCH Imre: Az ember tragédiája, színre alkalmazta és öt szakaszra osztotta PAULAY Ede, Nemzeti Színház, 1883, OSZK Színháztöréneti Tár, E. 162. [rendezői példány] PODMANICZKY 1888 - PODMANICZKY Frigyes: Naplótöredékek 1824-1887. Budapest, Grill Károly Könyvkereskedése, 1888. PRAZNOVSZKY 1998 - PRAZNOVSZKY Mihály: „A szellemdiadal ünnepei”. A magyar irodalom kultikus szokásrendje a XIX. század közepén. Budapest, Új Mandátum, 1998. PUKÁNSZKYNÉ 1940 - PUKÁNSZKYNÉ KÁDÁR Jolán: A Nemzeti Színház százéves története I-II. Budapest, Magyar Történelmi Társulat, 1940. RABKIN 2004 - Gerald RABKIN: A félreolvasás játéka. Szöveg/Színház /Dekonstrukció. Theatron, 2004/2. 31-44. RÁKOSI 1907 - RÁKOSI Jenő: Emlékezések. II. kötet. Budapest, Franklin, 1907. SZÉKELY 1988 - Paulay Ede írásaiból. Szerk. Székely György. Budapest, Magyar Színházi Intézet, 1988. SZÉKELY 1988 - SZÉKELY György: Paulay Ede életműve. In Paulay Ede írásaiból. Szerk. Székely György. Budapest, Magyar Színházi Intézet, 1988. 525-582. SZÉKELY 1997 - SZÉKELY György: A Tragédia ősbemutatójának problémái. Színháztudományi Szemle, 1997/32. 6-22. TÓTH 1926 - TÓTH Imre: Egy színházigazgató emlékei. Képes Krónika, 1926. augusztus 1.19-21. VASÁRNAPI ÚJSÁG 1883 - Vasárnapi Újság, 1883. szeptember 30. 609. 2012. február 4. www.szinhaz.net