Színházi Élet, 1922. április 2–8. (11. évfolyam, 14. szám)
1922-04-02 / 14. szám
SZÍNHÁZI ÉLET 43 .Patkányok" és ,Mikor a rózsa beszél" A nagy német filmgyártás, mely a történelem, a mai modern élet legkülönbözőbb és legérdekesebb megnyilvánulásait derűs és grandiózus vagy mélységesen megrázó epizódjait tárja a világ elé, a Patkányok-ban olyan tisztán művészi, verista alkotást produkált, amely most télen lázba hozta az egész kontinens közönségét. A legkomolyabb folyóiratok és napilapok kritikusai hasábokat írtak erről az egyedülálló képről, amely Hauptmann verhadtnak, a világhírű írónak művéből készült és ugy rendezésben és összjátékban, mint a külvárosi miliő realista részleteiben is tökéletesen méltó a nagy mesterhez. Meséje a következő: Hassenreuter színigazgató kelléktárát, amelyet egy hatalmas Dérkaszárnya harmadik emeletén és padlásán helyezett el, Johnné, egy kőműves felesége őrzi és tartja rendben. Johnnénak is sok baja volt már az élettel. Egyetlen kisfia meghalt és férje, Paul, elhagyta őt. Nincs, ami egybekapcsolná őket. Johnné azonban most ugy érzi, mintha megmozdulna a szive alatt újra az élet és boldogan értesiti erről a férjét, aki Hamburgban dolgozik és onnan írja neki, hogy a szenvedés nehéz órájában ugyan nem lehet mellette, mert az épület még nincsen készen, de vissza fog térni újra a családi otthonba. Mire azonban a levél megérkezik, Johnné szomorúan veszi észre, hogy csalódott és kétségbeesetten várja a férjét. Nehéz helyzetét súlyosbítja az is, hogy fivére Bruno, egy elzüllött csavargó, mint már annyiszor, ismét bujkálni kénytelen és hozzájön segítségért. Johnné pedig a padláson rejti el. Ebben a helyzetben mintha az élet sietne segítségére Johnnénak, felkeresi őt Pauline Piperkarcka, egy lengyel cselédleány, aki Berlinben szolgálván régóta ismeri Johnnét és elpanaszolja neki, hogy vőlegénye elcsábította őt, aztán nyomtalanul eltűnt és most ő itt maradt a szégyenével. Johnné megvigasztalja a szerencsétlen leányt és elvállalja, hogy a gyermeket magához veszi. Mire Paul Hamburgból megérkezik, ott találja lakásán a kis gyermeket, Pauline csecsemőjét, amelyet azonban Johnne mindenki előtt magáénak vall, hiszen családi boldogsága függ ettől. Paulineban azonban felébred az anyai érzés és visszaköveteli Johnnétól a csecsemőt. A szerencsétlen asszony először csellel igyekszik kibújni a kötelezettség alól, midőn pedig ez nem sikerül, Brunot kéri fel, hogy térítse el Paulinet követelésétől. Bruno mulatni viszi a leányt és borgőzős állapotban igyekszik reá itatni, azonban szóváltás támad közöttük és Bruno megfojtja a lányt. A rendőrség megindítja a nyomozást,kinyomozza, hogy Bruno a gyilkos és ugyanakkor megállapítja a gyilkosság előzményeit is, a gyerekcserét és ezzel rombadönti Johnnének boldogságát is és a szegény asszony leveti magát a harmadik emeletről. Ezt a rohanó cselekményt, minden felesleges cifraságtól mentes, az élet tragédiájából merített szüzsét olyan színészek keltik valóságra, mint Emil Janiungs, a 111. Henrik, a Madame Dubarry és a többfői diadalmas Lubitsch-film világstárja, valamint Lucie Höflich, a németek ünnepelt Márkus Emmája. Jannings az elzüllött Bruno alakjába annyi megdöbbentő valóságot visz be, a gyilkosságot és az ezt követő lelkitusát olyan mimikával és gesztusokkal érzékelteti, hogy az első pillanatban el sem tudjuk hinni, hogy ezt a sunyi szwetteres fickót, a mai kor hajótöröttjei,és a történelem ragyogó kosztümös, milliók sorsa fölött döntő hőseit ugyanaz az ember játszotta meg. Jannings itteni teljesítménye páratlanul és egyedülállóan dokumentálja a művészi képesség sokoldalúságát. A Star büszke lehet e legújabb monopoljára. A másik kép, az amerikai filmgyártás gyöngye. Mikor a rózsa beszél... finom, leheletszerű, derűs történet, amely csodálatosan szerves egésszé kerekíti a Kantara programmját. A newyorki Metro-gyár bűbájos starját, Alice Lake-t ismerjük meg a főszerepben, az első felvonás éjszakai hajótörése, a viharzó tenger hullámaival küzdő emberek, a bátor halászok mentőakciója fáklyafénynél felejthetetlen technikai bravúr, majd a csöndes, poétikus parti idillek és a newyorki társadalmi élet színes forgataga igaz gyönyörűségére szolgálhatnak a közönségnek.