Színházi Élet, 1922. július 2–8. (11. évfolyam, 27. szám)
1922-07-02 / 27. szám
ÍZI ELET Baccarat és As ésszénkedveskedik közönségének a Kamara. A legnagyszerűbb eredeti bemutatók után a legnagyszerűbb reprizeket hozza úgy, hogy állandóan a legközkedveltebb darabok vannak műsoron. Legközelebbi műsorán, amit szombaton mutat be, színre kerül a Star filmje, a »Baccarat«, ami nemrégen szédületes sikert aratott. A »Baccarat« régi ismerősünk. Még mielőtt filmre írták volna, már a Vígszínházban játszották Henry Bernstein nagyszabású, izgalmas társadalmi drámáját. Az emberi élet egyik halálos mérge a játékszenvedély, a baccarat. Idegölő, izgalmas játék. Az arany csöngése megszédít, lenyűgöz. Oda köti az embert a bakhoz. Karriereket és életeket tesz tönkre, az arany sárga fénye megsápaszitja az arcot, lenyúzza a bőrt a testről, elsorvaszt, letör. És aki belekezdett, az nem tudja többé otthagyni, nem lehet, az aranynak lehet megszabadulni. Nincs -nincs emberi törvény. Az a bakk .otíng az arany. Az idegek megbomlanak a muzsikától és a szivek megdermednek a rémült remegéstől. örökös vad, őrült hajsza az újkor bálványa, a Pénz után. Aki nyer, abban megszólal egy halraj, a halántékán kalapál az idegesség: még, még, még! Aki vészít, abban tartlékzik a düh: tovább, tovább, csak azért is, hátha.. És nincs megállás. Az életnek van egy sokkal nagyobb betegsége is, ami köznapibb ugyan, de tragikusabb: a szerelem. A szerelmes ember vadul átgázol minden akadályon, ami útjába kerül, nem gondolkodik csak megy vakon előre, amerre a szíve hajtja, a nyugtalan, fellázadás vére űzi. A »Baccarat«faan egy szerelmes asszonyról van szó, aki szerelméért mindent feláldoz: családot, becsületet, vagyont, tisztességet, hogy megmenthesse a férfit. Nem figyel a világ szavára, az emberekkel nem törődik, mert szeret és csak szeret. A »Baccarat«-ban egymásra talál a férfi, akinek a bakk a szenvedélye és a nő, aki végtelenül szeret. Ezeknek a tragédiája a Bernstein-dráma, amely mozin még nagyobb sikert aratott már eddig is, mint színpadon. Mert a mozi olyan helyzeteket is ki tud hozni, amit a színpadon lehetetlen megjelenteni. És külön szenzációja a filmnek Fanny Ward főszereplése, aki a legjobb drámai filmszínésznők egyike. Finom játéka, szu Jtus egyénisége, komoly művészi elgondolása a szerep minden nehézségét könnyen legyőzi és olyan alakítást nyújt, amilyenre nem igen emlékezünk. A film rendezése pedig valóban nagyszerű. Nem közönséges hatásokat ér el, hanem olyanokat, amilyent ez a kiváló dráma megérdemel, amin el kell gondolkodni A »Baccarat« reprize mellett »Az dicserést fiú« című film is bemutatásra kerül a Kamara új műsorában. A színlap így határozza meg a darabot: »Amerikai történet az anyai szeretetről és a szerelem javító hatásáról, hat felvonásban.« A Kormanaez az újdonsága vérbeli amerikai darab. Megvan benne a drámai feszültség, de át van szőve a legbájosabb romanticával, a legfinomabb humorral. Szerepe van benne az elmaradhatatlan intrikusnak, ami az egész drámai bonyodalmat szövi, aki a jók és becsületesek nyugalmas élete ellen tör, aki pénzének erejével, ami az »üzlet« hazájában a legnagyobb erő, minden gonosz tervét keresztül viszi. Az igazságot elnyomják, de az igazság a végén mégis csak győz. Az ember alapjában véve jó és tiszta és a félrevezetettek szívesen kikorrigálják ballépteiket. Ráeszmélnek az aljas intrikára és azonnal megteszik a szükséges intézkedéseket: lehetetlenné teszik azt, aki jóhiszeműségükkel, becsületességükkel vissza akart élni. Jack Pickford „Az elcserélt fiú" főszerepében Kamara-színház Korona-film