Szocialista Művészetért, 1983 (26. évfolyam, 1-12. szám)
1983-01-01 / 1. szám
XXVI. évfolyam, 1. szám 1983. január A MŰVÉSZETI SZAKSZERVEZETEK LAPJA KÜZDELMEK ÉS EREDMÉNYEK A Rovásra hely at AZ ÉV VÉGÉRE a legtöbb folyamatban levő ügynök befejeződött, néhány kérdésben további tárgyalásokra, egyeztetésekre lesz szükség, továbbá az élet is napról-napra produkálja az új gondokat, helyzeteket, így nem kell attól tartanunk, hogy az 1983-as esztendőben nem lesz miről számot adni. A MUNKAVISZONYBAN NEM ÁLLÓ előadóművészek és művészeti oktatók társadalombiztosítási rendszerének kiterjesztése kapcsán folytatott csatározásainkról hónaprólhónapra hírt adtunk. Ez a téma lezárható immár, hiszen megjelent a Magyar Közlönyben az a rendelkezés, mely az új szabályozást tartalmazza. Eszerint a szolgáltatás jelentős mértékben bővült, a munkaviszonyban nem álló előadóművészek és művészeti oktatók is jogosultak a jövőben — bizonyos feltételek mellett — táppénzre, családi pótlékra, de ennek ellentételezéseként megnövekedett a társadalombiztosítási járulék összege is. Ez az emelkedés önmagában nem pozitívum, de ha arra gondol az ember, hogy milyen mértékű növekedéssel szemben sikerült elérnünk a jelenlegi összegeket, akkor bizony nem kis sikernek könyvelhetjük el ezt a szabályozást. MIUTÁN MEGVÁLTOZOTT a nyugdíj melletti kereseti lehetőségek összeghatára is, tehát több lehetőségük lesz a nyugdíjasoknak — minden külön engedély nélkül — a munkavállalásra, számos bürokratikus, adminisztratív eljárás feleslegessé válik. Eddig ugyanis szakszervezetünk magára vállalta, hogy a harmincezer forint feletti — jogosan igényelt — kereseti lehetőségek érdekében eljár, levelez az illetékes szervekkel. SZÁMUNKRA IGEN JELENTŐS másik új jogszabály, melyről e hasábon is számot kell adnunk, a szerzői jogi törvény végrehajtási rendeletének azon kiegészítése, mely a jövőben bevezeti az úgynevezett kazetta-jogdíjat. Erről, illetve az ezt megelőző tárgyalásainkról is már többször szóltunk. A dolog lényege a következő: miután tény Magyarországon is, mint a nagyvilág bármely pontján, az emberek nagy része már rendelkezik magnetofonnal — és a jövőben a képmagnó, a video elterjedése is várható — valamint az is tény, hogy nagyon sokan már nem, vagy csak kevesebb hanglemezt vesznek, mint ahogy ez a múltban történt, ehelyett inkább otthon készítik el a rádióból, vagy kölcsönlemezről a hang (és kép) felvételeiket, belátható, hogy ez a jelenség a szerzőknek, az előadóművészeknek és a hanglemezgyártóknak is kárt okoz. Kevesebb hanglemezt lehet eladni, kevesebb a szerzők és a közreműködők részesedése, kisebb az üzleti haszon. Ez a jelenség már hosszú évek óta foglalkoztatja az érintetteket és a szerzői jogászokat, így került sor Magyarországon is — a világon harmadiknak — arra a szabályozásra, aminek eredményeként az eladott üres kép- és hanghordozók (kazetták) árára 8 százalékot ráterhel a kereskedelem, a vásárlók, a leendő felhasználók fizetik ki, és ezt az összeget el kell osztani a szerzők, az előadóművészek és a hanglemezkészítők között. Az előadóművészek részére felhasználható összeget (a befolyó járulék 30 százalékát) az érintettek támogatására, jóléti és közösségi célra kell fordítani — a művészeti szövetségek javaslatait is figyelembe véve. (A művelődési miniszter 15/1982. (XII. 29.) számú rendelete alapján ez összeg felhasználásáról a Művészeti Szakszervezetek Szövetsége dönt.) Az ELMÚLT HÓNAPBAN VÉLEMÉNYEZTÜK a képző-, ipar- és fotóművészet egyes kérdéseire vonatkozó új jogszabályok tervezetét, Írásbeli véleményünkben még számos vitapont akadt, ezek nagy részét a későbbi szóbeli egyeztetések során sikerült kiküszöbölni, majd az újabb, végső, úgynevezett „államigazgatási” körözéskor szinte minden kérdésben azonos volt a jogszabályalkotók és szakszervezeti szövetségünk álláspontja. Sikerült úgy módosíttatnunk a tervezetet, hogy a jövőben „tervezői listán” minden Művészeti Alap tag szerepeljen, valamint megoldódott a művészeti alkotások létesítésével, sokszorosításával, forgalmazásával foglalkozó gazdasági munkaközösségek helyzete is. KIALAKULT A MAFILM-KAPACITÁSSAL készülő televíziós műsorok új premizálási rendje. A létrejött megállapodás alapján kialakított konstrukció szerint — melynek kiadását szóban és írásban támogattuk, sürgettük — a korábbiaknál magasabb összegű kifizetésekre van lehetőség, mégpedig oly módon, hogy az mind a Mafilm, mind pedig a Televízió dolgozói számára elfogadható. A premizálás mértéke a jövőben egyértelműen a feladatokhoz, illetve azok végrehajtásához kapcsolódik, a korábbi éveknek a televíziós produkciókra méltánytalanul hátrányos gyakorlatával szemben. Egyúttal sikerült azt is elérni, hogy 1983. január 1-től — a dolgozók régi kérésének eleget téve — lehetőség nyílik a Mafilmhez produkciós munkára kirendelt televíziós munkatársak prémiumának az átlagkeresetbe történő beszámítására. Ezzel régi sérelmet, igazságtalanságot sikerült megszüntetni, és ez minden bizonnyal hozzájárul a dolgozók közérzetének javításához, melyre manapság egyre inkább szükség van. A MEGEMELKEDETT UTAZÁSI költségekről, illetve várható következményeiről utoljára novemberi számunkban szóltunk. Az elmúlt hetekben igyekeztünk összegezni a rendelkezésünkre álló tényeket, adatokat, számításokat, és ezeket átküldtük a Művelődési Minisztériumnak azzal, hogy közös fellépéssel minden bizonnyal több eredményt tudunk elérni, mintha külön-külön próbálkoznánk. Ez — mint ismeretes — alapvetően intézményeinket, a színházakat, a színészeket, az előadóművészeket, a zenetanárokat érinti, és a megoldás az intézmények költségvetésébe juttatandó, illetve engedélyezendő póthitel lénye. Információink szerint a tárca — szakszervezeti szövetségünk jelzéseit is felhasználva — ebben az ügyben megkereste a Pénzügyminisztériumot. SOK SZÓ ESETT az elmúlt hónapokban a kulturális tevékenységekkel és szolgáltatásokkal kapcsolatos szabályozórendszer módosításáról, avagy a művészeti terület gazdasági mechanizmusának korszerűsítéséről. Ebben az előkészületi stádiumában is jelentős volumenű munkában az első pillanattól kezdve részt vettünk és ezekben a napokban, hetekben is részt veszünk. Már a korszerűsítési törekvések jegyében jelentek meg a cikkünk elején is jelzett képzőművész jogszabályok, és sorra alakulnak az úgynevezett szakmai albizottságok, így például megkezdte működését — divatos kifejezéssel élve — az a team, mely a színházakra, a színházi területre vonatkozó új jogszabályokat készíti elő. Ezen a fórumon hangzott el az a jelzés, mely egyébként ezzel párhuzamosan több helyről is befutott központi vezetőségünkhöz, hogy amíg például a színházi gazdálkodás korszerűsítéséről beszélünk, s a tétel- és rovatgazdálkodás merev szabályait fel akarjuk oldani, addig 1983 januárjától — még ha átmenetileg is — a színházaknak és általában az intézményeknek olyan új költségvetési rendszert kell alkalmazniuk, mely a jelenleginél is nehézkesebb... Ez a jelenség viszont nagymértékben akadályozza a nehéz gazdasági körülmények között végezhető munkát. Békés Imre KODÁLY ZDITÁN ZENEI RÉSZLEG TAPOLCA A Magyar Rádió szocialista brigádjai a rádió Márvány-termében jól sikerült baráti összejövetelt rendeztek. A brigádtagok egy része el sem fért az asztalok mellett (Malcsiner Ferenc (elv.) A Szegedi Nemzeti Színház és a Magyar Televízió szegedi körzeti stúdiója közös produkcióban vitte színre Pinsuti „Mátyás király” című operájának keresztmetszetét Horváth Zoltán rendezésében (MTI) Az Odry Árpád Színészotthonban (Lendvay utca) megbeszélést tartanak a színészlakók. (Moldvay József felv.) Cikkünk a 4. oldalon! Fery Antal fametszete ÁRA 2 FORINT