Szocializmus, 1913-1915 (8. évfolyam, 1-12. szám)

1914-07-01 / 9. szám

A magyar társadalom válsága az újkor elején* írta Pogány József. Magyarország­ igazi történelmét eddig nem írták meg. Nemcsak a valóságos viszonyokról nem ad az eddig való történelemírás képet, nemcsak az anyaggyűjtés munkája van a kezdet kezdetén, hanem a magyar történelem fejlődésének legfőbb és legmélyebb rugóit se ismerték eddig föl. A régi történetírók vagy az isteni gondviselésnek vagy a hatalmasok önkényének vagy a vak vélet­lennek vagy eszmék harcának látják a magyar történelmet. Gonosz főurak marakodása, nagy hadvezérek gondviselésszerű megjelenése, gyönge vagy erős királyok trónra kerülése, pogányság és keresz­ténység küzdelme, majd katolicizmus és protestantizmus harca, c­íme ezek a régi történelemírásban a magyar történelem hajtóerői. Leg­tovább még az a történetírás jutott el, amely valamely osztály szolgála­tában pártelfogultsággal rajzolja a magyar múltat. Ezek a történetírók eljutnak legalább az osztályharcok valamelyes fölismeréséig. Aulikus történetírók meglátják az oligarchia garázdálkodásait, nemesi tör­ténetírók meglátják a király abszolutizmusát meg a főnemesség és köznemesség marakodását. De ennél tovább nem jutnak. A törté­nelem felszínén mozgó uralkodó osztályok története eltakarja előlük az elnyomott osztályok történetét. De nem jutnak ennél sokkal tovább ennek a nemesi történetírásnak a radikális bírálói sem. Kritikájuk nem abban áll, hogy a királyok, főpapok és nemesek történelmét kiszélesítik az egész magyar nép történelmévé, hanem megmaradnak annak az anyagnak a keretében, amelyet a nemesi történelemírás elébük adott. A modern radikális és liberális törté­nelemírás már meglátja a királyságon, főpapságon és nemességen túllévő többi osztályokat is, a jobbágyságot, a polgárságot, a nem­zetiségeket, de ezeknek az osztályoknak a sorsából nem lát meg egyebet, csak az elnyomást és csakúgy, mint a nemesi történetírás, nem hallja meg külön érvelésük lüktetését, nem érzi ki semmi ön­álló történelmi életüket. Csak embrióknak látja őket, melyekben 1913—14

Next