Szolnok Megyei Néplap, 1967. október (18. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-18 / 246. szám

Világ­ proletárjai, egyesül­jetek! SZOLNOK MEGYEI S A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS ■ *Piá XVIII. évfolyam, 246. szám. Ara­z 50 fillér 1967. október 18., szerda. Százezernél több energia­fogyasztó A lakásokban is dolgozhat szakember Fö­dvezeték: 150 kilométeren Sokféle árut el lehet adni egy kis rábeszéléssel. Egyet, a villamosenergiát biztos, hogy nem. Ezért a TITÁSZ dolgozói meg sem kísérlik az efféle „kíná­lást”. Annál inkább törek­szenek viszont arra, hogy minden új fogyasztójuk be­kapcsolási kérelmét minél előbb teljesítsék. Néhány éve még három hónapig kellett türelemmel lennie annak, aki fogyasztó készü­lék bekapcsolását, villany­­tűzhely, villanybojler stb. üzembe helyezését kérte. Most két hét alatt az áramszolgáltató vállalat dolgozói a kérés reájuk tar­tozó részét teljesítik. Erre utal az a szám,­­ amely szerint 1966-ban ti­zenkettő és fél ezerrel volt több fogyasztója a Tiszán­túli Áramszolgáltató Vál­lalat szolnoki üzletigazga­tóságának, mint előtte egy évvel. A fogyasztói létszá­­­muk 100 ezer fölé emelke­dett. A hálózat hossza pe­dig meghaladja a 4500 ki­lométert. Az óráig és tovább Nagyon sok kisfogyasz­tónak az örömére szolgál az az elgondolás, amely szerint a jövő évtől meg­szűnik az az eddigi kötött­ség, hogy az áramszolgál­tató vállalat szakemberei csak az árammérőig javít­hatták a berendezéseket. Amint Bíró Ferenc, a szol­noki üzletigazgatóság igaz­gatója munkatársunknak adott tájékoztatójában el­mondta, ezzel a lakosság­nak egy régen meghallga­tásra váró kérését teljesí­tik. Jelenleg ugyanis kevés városban és községben van olyan vállalat vagy kis­iparos, aki a belső beren­dezéseket javítja vagy sze­reli a fogyasztóknál. Jövőre a TITÁSZ — el­sősorban a készenlétesek gondos beosztásával — vállalhat ilyen szakmun­kát is. Így kevesebb lesz a balesetveszély, a lakosság nem feltétlenül lesz a kon­tárokra utalva. Különösen fontos lesz ez Szolnokon, ahol a közel húszezer fo­gyasztó belső szerelési vagy javíttatási munkáit a magán kisiparosok nem szí­vesen vállalják. 1968-tól tehát lehetőség nyílik ar­ra, hogy a TITÁSZ szak­emberei a belső szerelési munkákat, sőt villanyva­saló és egyéb felszerelések javítását is elvégezhessék. Bemutatótermet nyitnak­ ­ Egyik legfontosabb fel­adatuknak azonban azt tartják a vállalat szak­emberei, hogy a lakosság tájékoztatását segítsék a takarékos és biztonságos energiafogyasztásra vonat­kozóan. Ezért terveik sze­rint 1968-ban bemutatóter­met rendeznek be. Különö­sen hasznos lehet ez majd Szolnokon, ahol átlag 65— 70 ezer kilo­Watt között van a napi energiafogyasz­tás. Október 16-án, hétfőn például kereken 70 ezer kilo­wattóra áramot fo­gyasztott a város. Az üzletigazgatóság te­rületének fogyasztói előre­láthatólag az idén csaknem 250 millió forint értékű energiát fogyasztanak ös­­­szesen. Ez több mint amennyit év elején tervez­tek. Egyetlen­ bevételi té­nyező van „veszély­ben” a vállalatnál. Ez a fogyasztói szolgáltatás. De ez azt je­lenti, hogy­ kevesebb hi­bát kell javítaniuk a ter­vezettnél. A vezetékek az elképzeltnél is jobban bír­ják a terhelést. A villámcsapás a legnagyobb kártevő A magasabb fogyasztási arányban közrejátszik,­­ hogy egyre kevesebb alka­lommal van áramszünet. A kihagyást főleg külső okok idézik elő. A legnagyobb kártevő a villámcsapás,­­ amely a kieséseknek kö­rülbelül 50 százalékát idé­zi elő. A vállalat dolgo­zóinak pontos, figyelmes munkájára vall viszont, hogy több mint tíz éve nem volt halálos baleset. Eb­ben a cseppet sem veszély­telen munkakörben min­denki óvatos. A vállalatnál jelenleg a hálózati rekonstrukció je­lenti a legfontosabb fel­adatot. Idén mintegy 46 millió forint értékű mun­kát végeznek el. Ennek ke­retében befejezték Szolno­kon a legmegterheltebb légvezetékek földkábelek­kel való helyettesítését. — Eddig az igazgatóság te­rületén 150 kilométer lég­vezetéket földeltek el. —* Karcagon, Kisújszálláson, Mezőtúron, Szarvason és Törökszentmiklóson. Ezt a munkát tovább folytatják. Jászberénybe honnan ? A közelmúltban többen kérték és javasolták, hogy a vállalat működési terü­leteit a közigazgatási ha­tároknak megfelelően ala­kítsák ki. A szakvezetők ezt az igényt jogosnak tart­ják. Az igazgatósághoz je­lenleg több megyén kívüli község is tartozik. Nem tartozik viszont hozzájuk olyan nagy egység, mint Jászberény. A város ener­giaellátását jelenleg Salgó­tarjánból, Szolnoknál sok­kal távolabbról irányítják. Ez áramszünet esetén je­lentős veszteségeket okoz­hat. Szakemberek jelenleg számításokon dolgoznak,­­ amellyel eldöntik, hogy Jászberény Szolnokról tör­ténő táplálása milyen ki­adásokkal, illetve milyen előnyökkel járhatna, így a kezdeményezés sorsát a számítási eredmények dön­tik majd el. B. E. Rekordtermést hozott a jugoszláv kukorica Az idén megyénk több közös gazdaságában először termeltek Jugoszláviából s­ármazó hibrid kukori­cát. Annyit előre is tud­tak róla: rendkívül bőven termő. Az előzetes hírek igazolták a fajta kiválósá­gát. A tiszaderzsi Kossuth Tsz-ben 70 holdon vetettek jugoszláv kukoricát. A ha­talmas szárakon általában két nagy cső termett A holdankénti hozam (májusi morzsok­ban) 35 mázsa. Tízzel több, mint a ma­gyar fajtáé. Pedig nem a legjobb viszonyok közé ke­rült. A mélyfekvésű talajt csak a tavasszal tudták fel­szántani a szövetkezetben. Tegnap délben: hét fokkal az átlag felett 1 negy­ven év óta a legmelegebb október 17-e Kedden szinte az egész országban ragyogóan szép, napos, meleg volt az idő, s a Budapesten délben mért 22 fokos hőmérséklet 7 fok­kal haladta meg a sokévi átlagot. A Meteorológiai Intézet statisztikája szerint október 17-én 40 év óta nem volt ilyen meleg.­­ Utoljára 1927-ben volt ilyen szép az október 17-i idő­járás, akkor a fővárosban 22.9 fokot mutatott a hő­mérő. A tapasztalat szerint az októberi időjárás az utóbbi években nagyot javult. Ta­valy például október 12-én 25 fokos rekordmeleget mértek. A múlt évben több mint 6, az idén 2,5 fokkal volt magasabb október első felének középhőmér­séklete a sokévi átlagnál. A mostani -október 17-i majdnem nyárias meleg, száraz, napos idő különö­sen figyelemre méltó, mert a sokévi statisztika szerint erre a napra 30 százalékos valószínűséggel eső várható. Az esőt hozó légáramla­tok fő erői néhány napig még valószínűleg elkerülik hazánkat. Szerdán legfel­jebb nyugaton lesznek szór­ványos futó esők, az idő enyhe marad. Irodalmi sza­badegyetem Szolnokon A Szolnok megyei Ver­seghy Könyvtár és a TIT Szolnok megyei szervezete október 23-án 18 órakor irodalmi szabadegyetemet indít Szolnokon. Irodalom­történészek, műfordítók­, költők havonta egy alka­lommal hat hónapon át élménybeszámolókkal egy­bekötött előadásokat tarta­nak a mai szovjet iroda­lomról, az irodalmi életről, s a magyar—szovjet iro­dalmi kapcsolatokról. Az előadásokat mindig a­­ megyei könyvtár olvasóter­mében, este 6 órakor kez­dik. Október 23-án, az elsői előadást Irodalmi élménye­im a Szovjetunióban cím­mel Fodor András József Attila-díjas költő tartja. Jászberény-Kunszentmá­rton -Jászapáti Rádiós vetélkedő Ez év áprilisában hat város, illetve járás között honismereti vetélkedő zaj­lott le, amelynek három győztese november 3-án mérkőzik ismét, hogy el­döntsék a helyezéseket. A rádió szolnoki stúdiója már az elődöntőt is közvetítette, így lehetővé vált, hogy az egész megye, sőt a megyén kívüliek is figyelemmel kí­sérhessék a versenyt és szurkoljanak egyik vagy másik résztvevőnek. A döntő közvetítése 18 órakor kezdődik, s a majd kétórás adásban még az előzőnél is gazda­gabb, értékesebb műsort hallhatunk. A honismereti jelleg újból érvényesülni fog, ugyanakkor némileg kötöttebb is lesz. 1917—1919 és a felszabadulás utáni időszak helyi történetét, vonatkozásait dolgozzák fel a versenyzők. A verseny két részből fog állni, az elsőben, amelynek időtartama egy óra, a há­rom helység versenyzői ál­tal összeállított 20—20 per­ces műsort mutatják be, a hátralévő időben pedig a csapatok vetélkedője zajlik le. A végső eredményt a két részben kapott pontok összege adja. A győztesek (és valójában már mindhárom csapat győztes, csak a sorrend kér­dése dől el) értékes tárgy­­jutalmakat nyernek. A zsűriben egykori inter­nacionalisták, a Tanácsköz­társaság veteránjai mellett helyet foglalnak a megyei tanács és a pártbizottság képviselői, valamint a fel­idézett korszakok kutatói, szakemberei is. Szobo­ravatás Kisújszálláson Október 22-én, vasár­nap avatják fel Kisújszál­láson a város egykori prae­­ceptorának, Arany János­nak szobrát. Ispánky Jó­zsef alkotását a Művelő­désügyi Minisztérium ne­vében dr. Újhelyi Szilárd leplezi le. Aznap este 6 órakor a művelődési otthonban Arany János emlékestet tartanak. Keresztúry De­zső irodalomtörténész Arany János és a magyar történelem címmel tart előadást, majd a Színmű­vészeti Főiskola hallgatói adnak műsort. Könyvek a papírboltban Szolnok megyében a SZÖVKÖNYV kilenc köny­vesboltot tart fenn. A for­galom évről-évre emelke­dik, 1966-ban 10 millió 200 ezer forint volt. Az idén az első félévben a tavalyi azonos időszakhoz képest húsz százalékkal emelke­dett. A falusi könyvterjesztés jellemző vonása, hogy az eladásnak csak körülbelül a fele származik a boltok­ból, a többi a bizományos hálózat munkájának az eredménye. Minden bolt­hoz ellátási körzet tartozik, ezeken belül az egyes szö­vetkezeti könyvüzletek kö­zött nincs konkurrencia Verseny természetesen így is van, hiszen a Művelt Nép és az Állami Könyv­­terjesztő dolgozik ezeken a területeken is. A megyében 480 bizományos tevékenykedik, és bár a könyveknek mintegy öt­ven százalékát ők adják el, munkájukban óriási kü­lönbségek vannak. Ezért újabban nem a hálózat bő­vítése, hanem minőségi ja­vítása az elsőrendű cél. Van néhány olyan köz­ség, amelyben könyvesből­ nyitása még nem lenne gazdaságos, de a jelenlegi bizományos rendszer már nem elegendő. Ezekben az általában 5—8 ezer lakosú helységekben most kísér­letképpen a papír és kul­­túrcikkboltokban fogják árusítani a könyveket. Jászladányban már beve­zették az árusításnak ezt a formáját és ha beválik, több község is követni fog­ja a példát. Jászárokszállá­­son új áruház épül és így várható néhány korábbi üzlethelyiség felszabadulá­sa. Az egyikben könyv- és papírboltot nyitnak, de a könyvárusítás lesz a fő cél Máris felvettek egy tanu­lót, aki jelenleg a jász­apáti könyvesboltban ta­nul, így azonnal szakember veheti át az új boltot Jász­­árokszálláson. Régebben gyakoribb volt, de néhol még ma is ren­deznek úgynevezett könyv­­bálakat. A könyvterjesztés­­nek ez a módja azonban, tisztelet a kivételnek, leg­alábbis Szolnok megyében megbukott. A belépőjegy­hez kapott három-négy fo­rintos könyvet nem becsül­ték meg kellőképpen, kü­lönösen, ha választásra nem is volt lehetőség. Ez a mód­szer a látszólagos, számok­ban kifejezhető eredmé­nyek mellett csak kárt okoz és éppenséggel nem a könyv megbecsülésére és szeretetére nevel. Az új gazdasági mecha­nizmus a könyvterjesztés­ben is változást hoz. Min­den üzlet onnan szerezheti majd be az árut, ahon­nan akarja, ez a terjesztő vállalatok közötti verseny fokozódásához fog vezetni és különböző engedmények, kedvezmények forrása le­het. Erre máris van példa: ha egy üzlet csak a SZÖV­­KÖNYV-től vásárol, a vál­lalat megkönnyíti az el­fekvő készletek visszavéte­lét, ez meggyorsítja a könyvek áramlását és lehe­tővé teszi, hogy állandóan új, friss kiadványok és nagyobb választék álljon a vásárlók rendelkezésére. A könyvesboltok vezetői­nek és a bizományosoknak régi panasza, hogy a faluk­ba túl sok ismeretterjesztő művet küldenek és úgyne­vezett bestseller nem érke­zik kellő mennyiségben. & A

Next