Szolnok Megyei Néplap, 1971. július (22. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-31 / 179. szám

----------------------- 1 XXII. évf. 179. sz. 1971. július 31., szombat. Mindenki tudna példát -!­e­ltűnt hat üveg, robbanásveszélyes vegyszer”. — „Te­herautónak rohant előzés közben egy motorkerékpá­ros”. — „Forgalmas helyen fosztogatták a telefon­automatákat”. — Szinte találomra, válogatás nélkül idéztünk hármat az utóbbi napok újsághíreiből. Látszatra semmi azo­nos nincs bennük, hiszen az egyik vegyszerekről, a másik közlekedési balesetről, a harmadik bűnügyről szól. Ami azonban mégis közös: mindhárom esetben volt valaki, aki­nek oda kellett volna figyelnie és ezt elmulasztotta. A hat üveg vegyszer esetében az derült ki, hogy valaki rosszul számolt, s így másnap már meg is került az elveszettnek hitt hat üveg. A telefonautomaták fosztogatói maguk ismer­ték be elfogatásuk után, hogy gondolni sem mertek volna ilyesmire — kiváltképpen forgalmas helyen! — ha nem számítottak volna az arrajárók közömbösségére. Ami a mo­torkerékpárost illeti, ő már nem tud tanúságot tenni saját figyelmetlenségéről, a teherautó kerekei alatt lelte halálát. A példákat azonban sorolhatnánk tovább, nagy és kis — vagy inkább kicsinek látszó — ügyekben, szinte a végtelen­ségig: az új lakóház kazánházában — puszta figyelmet­lenségből — nem húztak meg eléggé egy csavart. Eredmény: amint megkezdődött a fűtés, elöntötte a víz a kazánházat, sőt a szomszédos épület alagsorát is. Levélszekrénybe dobta a sürgős táviratot a postás. Következmény: a címzett késve értesült a családi eseményről, nem utazhatott idejében. Konyhaszéken hagytak a szülők egy doboz gyufát. Mire hazatértek, két gyermekük füstmérgezést szenvedett. Saját tapasztalatából, környezetéből bárki tudna leg­alább ugyanennyi példát felsorolni — s éppen ez a baj. A mai időkről sokszor elmondták, leírták már, hogy „rohanó világban élünk”, s a felgyorsult élettempó — sokszor azt hisszük — felmentést adhat a körültekintés kötelessége alól. Pedig a figyelmetlenségből keletkezett károknak, bal­eseteknek csak egy része adódik a gyorsabb élettempóból. Kétségtelen, hogy napjainkban már nemcsak a fővárosban és a nagyobb városokban, de már-már faluhelyen is meg­szokott kép a reggelenként munkába siető embersereg. Vo­nathoz, autóbuszhoz rohannak az utolsó percekben érkezők, vállalai buszok és vontatók torlódnak, csúcsforgalmat okoz­va a néhány évtizede még alig-alig járt utakon. Nem szük­ségszerű, de megtörténik, hogy az ilyen zsúfoltság és siet­ség baleseteket okoz. Az viszont már éppenséggel nem a rohanó élettempó következménye, hogy — sokszor és sokan nem figyelnek oda, amikor valamit mások — sőt nemegyszer önmaguk — érdekében kell tenniük. Megesik, hogy valahol csak egy figyelmeztető táblát, vagy éjjel is messziről feltűnő lámpát kellene felállítani, s már kizárnák a balesetek lehetőségét — de az arra illetékes hivatalnok megvárja a „fentről jövő” utasítást, s eközben történik meg a baj. Más­hol csak a kötelező és százszor-ezerszer megismételt rendel­kezést kellene szigorúan megtartani. Például a vendéglátó­­helyeken, ahová be-betérnek fiatalkorúak is. Ha volna, alá odafigyel — egy korty szeszesitalt sem kapnának azok az ifjak, akik így később, mint ittasan garázdálkodók kerülnek rendőrkézre. Máskor csupán egy pecsétet vagy egy aláírást kellene a megfelelő helyre tenni,­­ s máris megtakarítanánk má­soknak egy sor bosszúságot, újabb és újabb hivataljárásokat. Vay csak fel kellene hívni az „ügyfél” figyelmét, még nem intézte el az ügyét, máshol is kell engedélyt, hozzájárulást vagy pecsétet szereznie. Legalább ilyen gyakori, hogy „nem az én dolgom” váll­rándítással megyünk tovább, amikor­­ csak egy kicsit oda kellene figyelni. Nemrég Budapest egyik új lakótelepén tör­tént meg, hogy garázda ifjak csak úgy, szórakozásból egy sor gépkocsi gumiját kilyukasztották. A lakótelepen sokan látták az autó körül ólálkodó legénykéket, s azt is sejtet­ték, hogy mi járatban vannak. Mégsem akadt egyetlen fel­nőtt sem, aki — akár csak az ablakból, minden veszély nélkül — rájuk szólt volna, vagy rendőrért kiáltott, telefo­nált volna. S a közömbösség gyakran éppen azon bosszulja meg magát, aki elkövette. Ha a közvilágítás rongálását tét­lenül szemléli valaki, megtörténhet, hogy legközelebb éppen ő csúszik el, lép árokba a sötét utcán. Aki nem törődik az­zal, hogy a telefonfülkében garázdálkodnak,­­ legközelebb talán orvost akarna hívni, de a készülék nem működik. A közömbös „oda nem figyelés” tehát könnyen válhatok bu­meránggá. A­z utóbbi idők hírei különösen felhívják a figyelmet arra, hogy sok baleset, emberhalál is származik gon­­datlanságból figyelmetlenségből. Ez pedig jóvátehe­tetlen kár, s mindenki felelős érte, aki csak egy kiáltással, egy mozdulattal , egy kis odafigyeléssel meg tudta volna akadályozni a bajt V. E. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Mit vizsgál a NEB? Napirenden az építőanyagipar, az egészségügyi beruházások, a mezőgazdasági üzemek vagyonvédelme A Szolnok megyei Népi Ellenőrzési Bizottság elké­szítette idei második félévre szóló munkatervét, mely­nek összeállításakor elsősorban a KNEB irányelveit vet­ték alapul. Az egységes feladatok meghatározásánál arra törekedtek, hogy vizsgálataik kapcsolódjanak gazdasági és társadalmi életünk időszerű kérdéseihez. Központi feladatként — a KNEB munkatervéhez kap­csolódóan — vizsgálják, hogy milyen az építőipart kiszol­gáló anyag-, szerkezet-, fel­szerelést (berendezést) gyár­tó iparágak fejlesztésének előkészítése a negyedik öt­éves terv időszakára. Vagyis a vizsgálattal az a céljuk, hogy megállapítsák: a beru­házási fejlesztési munka, a termelési kapacitások növe­lésének meggyorsítására tett vállalati intézkedések bizto­sítják-e a tervezett termelé­si volumen növekedést; az egyes hiánycikkeknek számí­tó építőanyagok, épületszer­kezetek és épületgépészeti szerelvények, berendezések gyártását időben fejlesztik-e, bő­ví­tik-e? Másik központi téma az egészségügyi beruházások megvalósulása és minősége. Más szóval a vizsgálat célja, hogy ki­derítsék a rendelkezésre álló beruházási eszközöket a jelentkező szükségletnek megfelelően a távlati cé­lokkal összehangoltan, a betegellátás hatékony ja­vítására használják-e fel? Kiterjed a vizsgálat arra is, hogy milyen az egészségügyi beruházások előkészítése, a műszaki tervezés és a meg­valósítás mennyire szolgálja a lakosság egészségügyi ellá­tásának korszerű kielégí­tését? Megyei feladatként három nagyobb vizsgálatot tervez a megyei NEB az év máso­dik felében. Október és no­vember hónapban a va­gyonvédelem helyzetét vizs­gálják a mezőgazdasági nagyüzemekben. Megnézik, milyen a termelőszövetkeze­tekben, az állami gazdasá­gokban a társadalmi tulaj­don védelme, milyen a bi­zonylati rend- és okmányfe­gyelem, a belső ellenőrzés? Hogyan gazdálkodnak a vállalatok fejlesztési alap­jukkal? a döntéseknél, a fej­lesztések előkészítésénél ér­vényesülnek-e a koncentrált­ság és a hatékonyság elvei? Kellő körültekintéssel, meg­alapozottsággal használják-e fel a vállalati pénzeszközö­ket? E kérdésekre akar töb­bek között választ adni az a vizsgálatuk, amelynek cí­méül a következőt adták: „A fejlesztési alapok felhaszná­lásának helyzete, az ipar, a mezőgazdaság és az élelmi­szeripar területén”. Az előbbieknél nem kisebb jelentőségű a közutak kar­bantartásának és felújítá­sának helyzetére vonatko­zó vizsgálatuk. Céljuk, hogy megállapítsák: a helyi tanácsok és a KPM milyen intézkedéseket tettek a megrongálódott (két szám­jegyű) közutak karbantartá­sára, javítására, gazdaságo­san használják-e fel az e célra biztosított pénzt? E vizsgálatot különösen indo­kolja az a körülmény, hogy az elmúlt néhány évben az utak nagy mértékben meg­rongálódtak, s mivel javítá­sukat elhanyagolták, helyre­­állításuk jelentős összeget igényelne.­­ Ugyanakkor a közlekedés fejlődése az utak még nagyobb leterhelését vonja maga után. Sikeres Holdra érkezés Cenzúra Szudánban—SALT tárgyalás Hazaárulás! per az EAK-ban Gyárfoglalás Angliában—Burgosi ítélet (KÜLPOLITIKAI TUDOSLTASAINK A 2. OLDALON) Ára: 80 fillér MA: Napirenden a megye ifjúmunkásainak helyzete Hazautazott a dán kulturális miniszter H. Helveg Petersen, dán kulturális- és leszerelésügyi miniszter, aki Ilku Pál mű­velődésügyi miniszter meg­hívására négynapos hivata­los látogatást tett hazánk­ban, pénteken délben felesé­ge társaságában hazautazott. Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Ilku Pál művelődésügyi miniszter, Esztergályos Ferenc nagykö­vet, a külügyminisztérium főosztályvezetője, valamint a Művelődésügyi Minisztérium és a Kulturális Kapcsolatok Intézetének több vezető be­osztású munkatársa. Ott volt Sven Kuchler Poulsen, a Dán Királyság budapesti nagykö­vetségének ideiglenes ügyvi­vője. Szaktechnikus helyett üzemmérnök képzés a mezőgazdaságban Mezőtúr egyelőre felsőfokú technikum marad A Minisztertanács legutób­bi ülésén folálkozott a felső­fokú mezőgazdasági szakok­tatás szervezetének korsze­rűsítésével. Ezzel kapcsolat­ban a MÉM-ben tájékoztat­ták az MTI munkatársát. Tíz esztendeje létesültek az első mezőgazdasági felső­fokú szaktechnikumok, ame­lyek beváltak. Ma már 7600 ott képzett szaktechnikus dolgozik a mezőgazdaságban. A felsőfokú technikumok­ból kikerült szakemberek képzettsége megfelelt a me­zőgazdaság általános köve­telményeinek. A mezőgazda­­sági termelés, a technológia gyors ütemű fejlődése nyomán azonban a régi képesítés ke­vés, ma már üzemmérnököt kívánnak olyan munkahe­lyek is, ahol korábban a szaktechnikusi képzettség is elegendő volt. Ezért indult meg már korábban az üzem­mérnök képzés a budapesti kertészeti egyetemen, továb­bá Szegeden és Sopronban, tavaly pedig a keszthelyi, a mosonmagyaróvári és a deb­receni agrártudományi főis­kolát egyetemmé nyilvání­tották. A mostani intézkedés­­ gyorsabb előrelépést jelent az agrároktatás korszerűsíté­sében. Az Elnöki Tanács elé terjesztették két önálló me­zőgazdasági főiskola létesí­tését. Keszthelyen és Nyír­egyházán, Keszthelyen ker­tészeket és mezőgazdasági gépészeket, valamint mező­­gazdasági repülőgépvezetőket, Kaposvárott állattenyésztő üzemmérnököket képeznek. A felsőfokú mezőgazdasági oktatási intézmények közül a gyöngyösi, a mezőtúri, a nagykanizsai, a hódmezővá­sárhelyi és a székesfehérvári továbbra is felsőfokú techni­kumként működik, főiskolá­vá nyilvánításukra a követ­kező években kerülhet sor. HÍREK —TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK - HÍREK Elutazott a koreai kulturális küldöttség Pénteken elutazott hazánk­ból az az öttagú koreai kul­turális küldöttség, amely Dzsang Csol-nak, a kultu­rális ügyek miniszterhelyet­tesének vezetésével két hetes baráti látogatást tett Ma­gyarországon. A küldöttsé­get itt-tartózkodása során fogadta Ilku Pál művelődés­ügyi miniszter. A koreai küldöttség Feri­hegyi búcsúztatásán megje­lent Garamvölgyi József mű­velődésügyi miniszterhelyet­tes, továbbá a művelődés­ügyi minisztérium számos vezető munkatársa. Ott volt Li Dong Szon, a Koreai Né­pi Demokratikus Köztársa­ság magyarországi nagykö­vete is. Terítéken az asszonyi gondok Tegnap Szolnokon tanács­koztak a MÉSZÖV küldött­gyűlés nőbizottságának tag­jai. A megbeszélés egyetlen férfi résztvevője Boda Mi­hály, a MÉSZÖV elnöke volt. Griff Józsefné nőbizottsági elnök beszámolójában őszin­te értékelést hallhattunk a megye ÁFÉSZ, takarék- és lakásszövetkezetek nőbizott­ságainak eddigi munkájáról. Pontosabban félévi munká­járól. Hiszen mindössze hat hónapja annak, hogy a szö­vetkezetek küldöttgyűlései megválasztották a nőbizott­ságokat. Negyven nőbizott­ság alakult meg akkor feb­ruárban. Az elnökasszony félév távlatából még csak az első szárnypróbálgatásokról, egy-két ötletes, asszonyi le­leményre valló kezdeménye­zésről számolhatott be.­­ Csak céltudatos tevé­kenységgel érhetjük el, hogy szövetkezeteink ellátási és szolgáltatási egységek létre­hozásával megkönnyítik a nők háztartásban és a ház körüli gazdaságban végzett munkáját. A nők jogos ké­réseit a bölcsődei nap meg­hosszabbítását, az üzletek nyitvatartásának módosítá­sát, Patyolat létrehozását.­., figyelembe vegyék és ha le­het teljesítsék is az illetéke­sek. Jó és követendő példa­ként említhetjük meg a ti­szafüredi, a jászladányi, a kunmadarasi szövetkezeti nőtanács munkáját — mon­dotta Griff Józsefné. Majd beszámolója végén aktuális feladatokról beszélt. Szeptemberre hatvan vietna­mi takaró elkészítését aján­lották fel a szövetkezetek asszonyai, jelentette be a ta­nácskozáson. Griff Józsefné beszámoló­ja után került sor az Álta­lános Fogyasztási Szövetke­zetek Országos Tanácsa ál­tal, a VII. kongresszusra ki­adott irányelvek megvitatá­sára. Nehézipari miniszteri értekezlet Pénteken a nehézipari mi­nisztériumban miniszteri ér­tekezletet tartottak dr. Sze­kér Gyula elnökletével. Meg­vitatták a nehézipar export­jának és importjának alaku­lását, valamint a barnasze­nek komplex hasznosításá­nak lehetőségeit. Megállapították, hogy a szocialista országok felé irá­nyuló export növekedésének üteme alacsonyabb a terve­zettnél, a nehézipari ágazat tőkés elszámolású exportjá­nak növekedése azonban meghaladja az 1971. évi nép­­gazdasági tervben előirány­zottat. Az idén a vegyipar előreláthatóan nem tudja teljesíteni exportterveit, s a 73,1 millió dollár bevétel he­lyett csak 68,5 millió dollár­ra lehet számítani. Az ipar­ágak közül legszembetűnőb­ben nő az alumíniumipar exportja, amely az idén elő­reláthatóan 28,4 százalékkal lesz magasabb, mint az el­múlt esztendőben. Ez a mennyiség azonban az alu­míniumkohászat várható dol­lár bevételét az árcsökkené­sek miatt csak 13 százalék­kal emeli. A vasas szakszervezet elnökségi ülése A vasas szakszervezet el­nöksége pénteki ülésén dön­tött arról, hogy a vas-, fém- és villamosenergia-ipari szo­cialista brigádvezetői tanács­kozást 1972. február első fe­lében tartják. A vállalatoknál szeptember elseje és november 30-a kö­zött tanácskoznak a brigád­vezetők: elemzik a mozga­lom fejlődését az irányítás és a szervezés tapasztalatait, a brigádok munkáját aka­dályozó különféle tényező­ket, s javaslatokat terjeszte­nek elő a szocialista brigád­mozgalom színvonalának to­vábbi emelésére. A kohó- és gépipari miniszter és a va­sas szakszervezet főtitkára közös levélben kéri majd fel a vállalati igazgatókat és szakszervezeti titkárokat, hogy a szocialista brigádve­zetők tanácskozásán szintén értékeljék az adott munka­­­helyet érintő helyzetet.

Next