Szolnok Megyei Néplap, 1973. október (24. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-13 / 240. szám

XXIV. évf. 240. sz. 1973. okt. 13., szombat \ VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Családvédelmi intézkedések Emelik a családi pótlékot és a gyermekgondozási segélyt Táppénzkedvezmények — fizetett pótszabadság Dr. Szabó Zoltán miniszter tájékoztatója Tegnap a Parlament Gobelin-termében dr. Szabó Zoltán egészségügyi miniszter sajtótájékoztatón ismer­tette a népesedési helyzettel és a népesedéspolitkai fel­adatokkal kapcsolatos kormányhatározatot. Részt vettek a sajtótájékoztatón az előterjesztést készítő tárcák és más állami szervek képviselői is. A miniszter bevezetőben számokkal illusztrálta, hogy hazánkban különösen az el­­múlt évtizedben a népesedé­si helyzet kedvezőtlenül ala­­kult. Csökkent az 1—15 év közötti korosztály abszolút számban is, és körülbelül ilyen mértékben nőtt a 60 éven felüliek, tehát az idő­sebb korosztálybeliek száma. A hatvanas évek szociálpoli­tikai intézkedéseinek hatásá­ra ugyan a születések száma átmenetileg emelkedett, de néhány év óta ismét stagnál, és jelenleg a népesség mini­mális növekedését sem biz­tosítja. A családokban az át­lagos gyermekszám kettő alá csökkent. Ez még egy generáció életében sem elég ahhoz, hogy a lakosság szá­ma változatlan maradjon. E­zért nemzeti érdek, h­ogy újabb gazdasági, szociális, szociál­politikai intézkedésekkel­­ is ösztönözzük a családo­­­­kat több gyermek fölneve­lésének vállalására. Az ideális az lenne, hogy a háromgyermekes családtípus váljék általánossá. Az állam pénzbeli juttatá­sokat, gyermekintézmények fenntartásával már eddig is igen jelentősen hozzájárult a gyermeknevelés családi költségeihez; — a különféle pénzbeli juttatások — a csa­ládi pótlék és mások — ös­­­szege mintegy 7,5 milliárd forint évente. A gyermekin­tézmények fenntartása évi mintegy 4 milliárd forintjá­ba kerül az államnak. A­z intézményes oktatás és szak­képzés költségei elsősorban az államot terhelik, s ennek összege csaknem 7 milliárd forint kiadást jelent. A jelentős juttatások és támogatás mellett a gyer­meknevelés költségeinek döntő hányadát még így is a családok viselik. Ez alapvetően meghatározza a többgyermekes és a gyer­mektelen családok közötti életszínvonalbeli különbsé­get. Ezért a Minisztertanács határozata alapján az állam a családi pótlék és a gyer­mekgondozási segély emelé­sével, a gyermekápolási táp­pénzjogosultság időtartamá­nak növelésével és egyéb kedvezményekkel ösztönzi a családokat arra, hogy több gyermek nevelését vállalják. 1974. június 1-től 100 fo­rinttal emelik a két gyer­mek után járó családi pót­lékot. A kormányhatározat értelmében felemelik a gyermekgondozási segély jelenlegi összegét is. 1974. január 1-től tehát az első gyermek után az édes­anya 800 forintot, a második gyermek után 900, három és minden további gyermek után pedig havonta 1000 fo­rintot kap. Olyan esetben, ha van már például egy 9 éves és egy 6 éves gyermeke va­lakinek és megszüli harma­dik gyermekét, azt természe­tesen a harmadik gyermek után járó gyermekgondozási segély illeti meg. A termelő­szövetkezeti tagok esetében a segély­összeg a gyermekek számától függően 700, 800, illetve 900 forint. Az új rendelkezés a már gyermekgondozási segély­ben részesülőkre, valamint a segélyt ezután igénybe vevőkre egyaránt vonatko­zik. A kormány határozata értel­mében szintén 1974. január 1-től az egyszeri anyasági segély és a baba-kelengye­­juttatás együttes összegét — gyermekenként az eddigi 1100 forintról 2500 forintra emelik. Ugyancsak 1974. január 1-étől módo­sítják a gyermekápolási táp­pénzjogosultságot is. Ha az­­ anyának gyermeke betegsége miatt kell otthon maradnia, a gyermek egy­éves koráig változatlanul idő­beli megkötöttség nélküli a jogosultság. A gyermek egy — és hároméves kora közötti időszakban — vagyis a böl­­csődéskor végéig évi 60 nap táppénz illetheti meg az anyát; a 3—6 éves korú gye­rekek esetében évi 30 napra vehető igénybe a­ táppénz. Ez a kedvezmény az egyedül­álló apákat is megilleti. Az egyedül­álló szülő viszont a gyermek 3—6 éves korában 60 napra is igénybe veheti az ápolási táppénzkedvez­ményt. A kormányhatározat arról is intézkedik, hogy 1974. ja­nuár 1-i hatállyal az anyák, illetőleg a gyermeküket egyedül nevelő apák számá­ra — a jelenlegi havi egy nap fizetés nélküli szabad­ságon túl . (Folytatás a 3. oldalon.) Az idén 33 000 új la az építőipar helyzetéről Az építőipari vállalatok, intézmények és szövetkeze­tek igazgatói, igazgató-he­lyettesei és társadalmi szer­vezeteinek vezetői tegnap értekezletet tartottak az építők székházában ágaza­tuk időszerű gazdasági és politikai feladatairól. A ta­ Javult a A miniszter rámutatott, hogy az építőiparnak to­vábbra is a lakásépítkezés az egyik legfontosabb fel­adata. Elismerően állapítot­ta meg, hogy javult a laká­sok minősége, meggyorsult a lakótelepek kapcsolódó lé­tesítményeinek építése. A lakásépítési tervek teljesíté­se is kielégítő ütemben ha­lad. Az ÉVM-hez tartozó vállalatok az első háromne­gyed évben 5,6 százalékkal több lakást adtak át, mint tavaly ilyenkor, s az év fo­lyamán összesen mintegy 33 000 családot juttatnak új otthonhoz. A miniszter szor­galmazta a lakásépítkezések korszerű technológiáinak. Az építőanyagipar kezd kilábalni nehézségeiből. Az év első kilenc hónapjában 5,6 százalékkal termelt töb­bet, mint tavaly ilyenkor. Ezen belül számottevően ja­vult a cementipar munkája, jóllehet egy ideig még ce­ment­importra szorulunk. A miniszter munka- és üzemszervezési kérdésekről szólva figyelmeztette a vál­lalatokat, hogy az épíőipar­nácsk­ozáson részt vett dr. Tímár Mátyás, a Miniszter­­tanács elnökhelyettese is. Az építő- és építőanyag­ipar helyzetét, feladatait Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter is­mertette a minőség gyorsabb ütemű elterjeszté­sét. Utalt arra az ismert jelenségre is, hogy a ház­gyárak kapacitása ma még nincs kihasználva. Jelenleg általában már 90—95 száza­lékban ki tudják használni házgyáraink teljesítőképes­ségét. A kiemelt nagyberuházá­sok esedékes építési terveit az első háromnegyed évben néhány százalékkal túltelje­sítették. Ez azonban nem je­lenti egyértelműen azt, hogy a beruházások az eredeti tervek szerint haladnak. Jó­­néhány létesítmény építése elhúzódik, amiben erősen közrejátszik a nem kielégítő előkészítés. bár igen sok az elavult gép, időszerű ezeknek a cseréje. Az idén a géppark 23 szá­zalékát kell kiselejtezni, s a vállalatok helyesen teszik, ha az elavult berendezése­ket a szocialista országok­ból vásárolt gépekkel pótol­ják. A miniszteri beszámolót követő vitában felszólalt dr. Tímár Mátyás is, aki az idő­szerű gazdaságpolitikai kér­désekről beszélt. Mint mon­dotta, a jelek szerint az idén gazdaságilag jó évet zárunk. Mind az ipar, mind a mezőgazdaság fejlődési üteme kielégítő, a nemzeti jövedelem az idén a terve­zettnél valamivel nagyobb mértékben emelkedik. Ked­vező jelenségek tapasztalha­tók egyensúlyi kérdésekben. Külkereskedelmi forgalmunk a tőkés országokból kiegyen­lített, a szocialista országok­kal a külkereskedelmi mér­leg aktív. Mindkét viszony­latban tovább kívánjuk nö­velni exportunkat, s termé­szetesen növekszik impor­tunk is. Mint mondotta, az építőipar számára is mód van arra, hogy mindenek­előtt a szocialista országok­ból az eddiginél több gépi berendezést vásároljon, ily­­módon frissítse fel, korsze­rűsítse gépparkjának elavult részét A beruházási piac Ami a beruházási piac egyensúlyát illeti, helyesek­nek és hatékonyaknak bizo­nyultak az ismert intézke­dések­, amelyek gátat szab­tak a beruházások túl gyors növekedési ütemének. Az intézkedések eredményeként kialakult helyzet­­ az elő­zetes elemzések alapján le­hetővé teszi, hogy jövőre a beruházások az ideinél na­gyobb mértékben emelked­jenek. Ez kedvezően érinti az építőipart, hiszen jobban kihasználhatja kapacitását. Sok az elavult gép ISt­­lEt DÚSÍTÁSOK — HÍREK — TI DOM­­­ÁSOK— HÍRE K Kádár János fogadta az Iraki Kommunista Párt főtitkárát Kádár János az MSZMP Központi Bizottságának első titkára tegnap fogadta Aziz Mohamedet, az Iraki Kom­munista Párt Központi Bi­zottságának főtitkárát. Az elvtársi légkörben, a teljes egyetértés szellemében le­folyt találkozón vélemény­­cserére került sor a nem­zetközi helyzetről és a két párt kapcsolatairól. A talál­kozón részt­ vett Pallai Ár­pád, a Központi Bizottság titkára. Az SZMBT küldöttsége Apró Antalnál J. F. Starpo váltak, OSZSZSZK mini­szterelnök­­helyettesének, az SZMBT al­­elnökének vezetésével ha­zánkban tartózkodó SZMBT delegációt tegnap délelőtt a Parlament épületében fogad­ta Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az MSZBT elnöke. Kállai Gyula látogatása Veszprém megyében Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának elnöke csütörtökön és pénteken Veszprém megyében tett lá­togatást. A vendéget Pap János, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja, a Veszprém megyei pártbizottság első tit­kára, továbbá a megye és a Város több vezetője köszön­tötte. Kállai Gyula többek közt megtekintette Veszprém új központját, továbbá az egykori Jutást Veszprémmel összekötő több mint 3000 la­kásos Felszabadulás úti la­kótelep építkezését. Talál­kozott a Hazafias Népfront Veszprém megyei bizottsága elnökségével is. Kállai Gyu­la tegnap Keszthelyre látoga­tott. Fogadás a szovjet nagykövetségen A Szövetkezetek Nemzet­közi Szövetsége budapesti ülésszaka alkalmából A. T. Klimov, a világszervezet al­­elnöke, a Centroszojuz elnö­ke a szovjet delegáció ve­zetője tegnap a szovjet nagy­­követségen — V. I. Pavlov­­nak, a Szovjetunió nagykö­vetének jelenlétében — fo­gadást adott a magyar szö­vetkezeti vezetők tiszteleté­re. A szívélyes, baráti lég­körben lezajlott fogadáson részt vett Rév Lajos, az Or­szágos Szövetkezeti Tanács és az OKISZ elnöke; dr. Molnár Frigyes, a SZÖVOSZ elnöke, Szabó István, a TOT elnöke és Fehér Lajosné, az OSZT nőbizottságának el­nöke, s ott volt a magyar szövetkezeti élet számos más ismert személyisége. Almásfüzitői program Az Állami Tervbizottság nemrégiben jóváhagyta az almásfüzitői Timföldgyár bő­vítésének a programját. A magyar—szovjet timföld­­alumínium egyezmény és ál­talában a timföld növekvő exportja indokolttá­­ tette, hogy ismét emeljék az al­má­sfüzitői ü­zem teljesítmé­nyét. Nemrég fejezték be ugyanis a gyár nagyarányú bővítését: csaknem másfél milliárd forintos költséggel több mint kétszeresére, évi 280 000 tonnára növelték a kapacitását. A beruházás si­kerét bizonyítja az is, hogy túlszárnyalják az eredeti programot: az év végéig 285 000 tonna timföldet gyár­tanak. Egy mondatban­ ­ Fehér Lajos, a kormány elnökhelyettese tegnap fo­gadta Josef Nagr cseh mező­gazdasági és élelmezésügyi minisztert. A szívélyes ba­ráti hangú megbeszélésen je­len volt dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezés­­ügyi miniszter, valamint Frantisek Dvorsky Csehszlo­vákia budapesti nagykövete.­­ Tegnap a Kereskedelmi Kamara épületében megkez­dődött a Magyar Rehabilitá­ciós Társaság nagygyűlése, amelyen csaknem 150 elő­adás hangzik el a mozgás- és érzékszervi, a belgyógyásza­ti, az onkológiai és pszichiát­riai rehabilitáció időszerű kérdéseiről. Kegyeletes megemléke­zés színhelye volt tegnap a Mező Imre úti temető mun­kásmozgalmi panteonja: megkoszorúzták a 75 eszten­deje született Révai József síremlékét. az / ÁRA: 80 FILLÉR Elő a kapcsolat a lakossággal A népfront megyei elnökségének ülése A megyeszékhelyen végzett tömegpolitikai munka ta­pasztalatairól számolt be teg­nap a megyei elnökség ülé­sén a Hazafias Népfront Szol­nok városi elnöksége. Az ér­tékelés és a vitában felszó­lalók véleménye­­ szerint is szép eredmények, sikeres ak­ciók bizonyítják, hogy Szol­nokon a népfront egyre in­kább betölti szerepét. A másfél éve újjáválasz­tott bizottságának, elnöksé­gének irányítása révén, munkabizottságai és a nö­vekvő számú aktivistáinak segítségével nőtt a mozga­lom tekintélye a városban, élőbb lett a kapcsolata a lakossággal. A szocialista demokrácia fejlesztése, a közéleti aktivi­tás fokozásának érdekében együttműködési megállapo­dást kötött a népfront a vá­rosi tanáccsal. Ennek értel­mében a városi népfront el­nökség több alkalommal közvéle­ménykutatást tartott a ta­nács elé kerülő közérdekű témák tárgyalása előtt és a lakosság körében össze­gyűjtött tapasztalatokat, ja­vaslatokat közvetítette a tanácshoz. Illetve ezek ismeretében egy­­egy probléma napirendre tű­zését is kérte a végrehajtó bizottságtól. Például a veszé­lyeztetett környezetben élő fiatalok helyzetének vizsgá­lata, a rossz szociális körül­mények között élő, gimnázi­umban továbbtanuló diákok anyagi támogatása a nép­front javaslatára került a vb-ülés napirendjei közé. Sok kezdeményezés, ered­mény bizonyítja, hogy a nép­front megtalálta a maga he­lyét és feladatait a megye­­székhely jubileumának elő­készítésében és az „Együtt a 900 éves Szolnokért" jel­szó jegyében közös munkára hívta és mozgósítja a váro­sukat szerető szolnokiakat. A város különböző foglal­kozású rétegeihez is keresi a jó kapcsolatok megteremté­sének módját, részükre fóru­mot biztosítva a vélemény­­cserére, és lehetőséget adva a köz érdekében végzendő munkára. A lakóterületen élő nők és nyugdíjasok a területi klu­bok­ révén kapcsolódnak a mozgalomhoz. E kapcsolat a jövőben, még szorosabbá válik, ugyanis a lakóterületeken népfront­csoportok létrehozását hatá­rozta el az elnökség. A vitában az is elhangzott, hogy a kiskereskedők, kisipa­rosok rétegével is törődjön többet a népfront, vonja be őket tevékenységébe, sem biz­tosítson a jövőben nyilvános fórumokat olyan közérdekű témák vitájának, amelyek sok-sok embert érintenek a városban, ilyen például Szolnok közle­kedése, vagy más, a város fejlesztésével összefüggő kér­dések. A nagy akciókat kiegészíti a sok apró munka, s e kettő együtt az alapja annak, hogy az V. népfrontkongresszus ál­lásfoglalása alapján készült négyéves munkaprogramját a megyei elnökség teljesítse, — a szolnoki városi elnökség beszámolója ezt tükrözte.

Next