Szolnok Megyei Néplap, 1980. március (31. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-22 / 69. szám

XXXI. évf. 69. szám, 1980. március 22., szombat A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA A Tanácsköztársaság 133 dicső napjára emlékeztek Ünnepségek, megemlékezések, koszorúzások Az 1919-es magyar prole­­tárforradalom reményeire, a Tanácsköztársaság 133 di­cső napjára emlékeztek tegnap szerte az országban, városokban és falvakban, ünnepi nagygyűléseken, az első magyar proletárállam létéért, küzdő hősök, mártí­rok emlékműveinél tartott koszorúzási megemlékezése­ken, ifjúsági politikai és kul­turális rendezvényeken. A fővárosban a Tanács­­köztársaság kikiáltásának 61. évfordulóján koszorúzási ün­nepség volt a Dózsa György úton, a Tanácsköztársaság emlékműnél. Felhangzott a Himnusz, majd az emlékmű talapza­tán az MSZMP Központi Bi­zottsága és Budapesti Bizott­sága nevében Lakos Sán­dor, a KB tagja, a Társada­lomtudományi Intézet igaz­gatója és Molnár Endre, a Budapesti Pártbizottság tit­­­kára helyezett el koszorút. A Minisztertanács nevében Pallai Árpád, közlekedés- és postaügyi miniszter, vala­mint Simon Pál, nehézipari miniszter koszorúzott. Koszo­rút helyeztek el a Magyar Népköztársaság fegyveres erői részéről, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa képviseletében, a Szakszer­vezetek Országos Tanácsa részéről, a KISZ Központi Bizottsága nevében, a Ma­gyar-Szovjet Baráti Társa­ság Országos Elnöksége ne­vében, a Fővárosi Tanács nevében. A szobor talapzatánál el­helyezték a hála és a meg­emlékezés virágait a főváros dolgozóinak, ifjúságának képviselői is. Az ünnepség az Internacionálé hangjaival ért véget. A fővárosi ünnepségek so­rából kiemelkedett a Szikra­­távíró emlékmű avatása. A csepeli Kossuth Lajos utca—Korvin Ottó utca ta­lálkozása március 21-től tör­ténelmi emlékhely: itt avat­ták fel tegnap több mint ezer kerületi dolgozó, diák- és munkásfiatal jelenlétében a Szikratávíró emlékművet, amelyet a XXI. kerületi, va­lamint a Csepel Vas- és Fémművek pártbizottsága emelt a nagymúltú munkás­kerület kapujában. A Him­nusz hangjai után Ernszt Antal, az MSZMP Csepel Művek Bizottságának első titkára köszöntötte az ünnep­ség résztvevőit, köztük Bor­bély Sándort, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kárát, Méhes Lajost, az MSZMP KB tagját, a Buda­pesti Pártbizottság első tit­kárát. Véghelyi Andor, a XXI. kerületi pártbizottság első titkára avatta föl az emlékművet, amely a Szik­ratávíró eredeti helyétől mindössze 2 kilométerre szimbolizálja a Magyar Ta­nácsköztársaság és a fiatal szovjet állam kapcsolatát. Délután a Magyar Tanács­­köztársaság kikiáltásának 61. évfordulója alkalmából a Kun­ Béla téren a VIII. ke­rület párt-, állami és társa­dalmi szervezeteinek képvi­selői megkoszorúzták Kun Béla, Szamuely Tibor és Landler Jenő emlékművét. 1919. március 21-re emlékez­tek tegnap a megyében is. Az évforduló napján a hála és a kegyelet virágaival adóztak felnőttek és fiatalok a forradalmi elődök emléké­nek. Szolnok határában, a 4- es főút mentén felállított Tanácsköztársasági emlékkő­nél reggel kisdiákok, a szak­munkásképzők, a szakközép­­iskolák ifjúkommunistái, a környező üzemek, vállalatok dolgozói, a munkásmo­zalom megőszült harcosai — több mint kétszázan gyűltek ös­­­sze, koszorúzási ünnepséget rendeztek a 61. évforduló tiszteletére. Ha­jdú Lá­szló, a Szolnok városi KISZ-bi­­zottság első titkára méltatta az első magyar proletárál­lam 133 napjának történel­mi jelentőségét. Utána ko­szorút helyeztek az emlékkő talapzatára a városi KISZ- bizottság és a munkásmoz­galmi klub képviselői, a Vo­lán 7-es számú Vállalat a Magyar Néphadsereg 4417-es számú alakulatának KISZ- esei és az Abonyi úti Ál­talános Iskola úttörői.­­ A koszorúzás után megszám­lálhatatlan virágcsokor ke­rült az emlékkőre: a mártír­halált halt hősök rokonai­nak, ismerőseinek, ismeret­len tisztelőinek virágai. Egy órával később a Ta­nácsköztársaság harcosainak emléktáblájánál csendült fel a Himnusz. Az egyenruhás ifjúgárdisták díszsorfala kö­rül álló szolnoki diákok, a belvárosi üzemek, vállalatok, intézmények dolgozóinak képviselői meghallgatták Bí­ró Boldizsárnak, a városi tanács elnökhelyettesének ün­nepi beszédét, majd a városi pártbizottság, a városi ta­nács és a Hazafias Népfront városi bizottságának képvi­selői megkoszorúzták az em­léktáblát. Koszorút helyeznek el a Ta­nácsköztársaság szolnoki em­­léktáb­lájánál Ifjúsági nagygyűlés Salgótarjánban Az országos ünnepség színhelye az idén Salgótar­ján. Az MSZMP Nógrád me­gyei székházában a Tanács­­köztársaság szerepe, jelentő­sége a magyar munkásmoz­galomban címmel reggel tu­dományos emlékülés kezdő­dött. Este a város Tanács­­köztársaság terén több ezer if­júkommunista, köztük a fő­város és a megyék küldöttei vettek részt a KISZ Közpon­ti Bizottsága, valamint az MSZMP és a KISZ Nógrád megyei Bizottsága által ren­dezett politikai nagygyűlé­sen. A reflektorokkal megvilá­gított,­­ nappali fényben tündöklő Tanácsköztársaság téren, a hatalmas, színes transzparensek, feliratok és a zászlóerdő karéjában fel­állított díszemelvény elé es­te fél hétkor kezdett áram­lani a daloló fiatalok fák­lyásmenete. A tizenkétezer ifjú- a tizenkétezer fáklya­láng- betöltötte nemcsak a tágas teret, de a környező utcák torkolatait is. A Him­nusz hangjai, majd a tanács­köztársasági emlékmű meg­koszorúzása után harsonák jelezték a tömeggyűlés kez­detét amelynek elnökségében helyet foglalt Maróthy Lász­ló, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a KISZ KB első titkára, Korom Mi­hály, a Központi Bizottság titkára, Marjai József mi­­niszterelnökhelyettesi, Géczi János, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának első titkára, továbbá Nógrád me­gye és Salgótarján politikai, társadalmi életének vezetői, a fegyveres testületek kép­viselői, a munkásmozgalom veteránjai. A nagygyűlés szó­noka Maróthy László volt. Akár jelképesnek is mond­ható — hangoztatta — hogy éppen itt a Karancs alján emlékezünk az egész ország nevében az első magyar szo­cialista forradalomra, a Ma­gyar Tanácsköztársaságra. A salgótarjáni bányászok már 1919 január 3-án elfoglalták a bányákat, eltávolították az igazgatóságot, és a Munkás­­tanács kimondta a hatalom átvételét. A kormány január 5-én statáriumot rendelt el a városra és környékére. A karhatalom véres megtorlá­sának mintegy 100 munkás esett áldozatul. Rájuk is em­lékezünk most. Tisztelettel emlékezünk azokra a salgó­tarjáni bányászokra, munká­sokra, akik kemény harcban védték meg és mindvégig (Folytatás a 2. oldalon) Küldöttek a párt­kongresszusra Bemutatjuk a megye képviselőit 3. oldal Tudomány, technika 4. oldal Élő és megújuló népművészet A fejlődés útja 5. oldal Ülést tartott az Elnöki Tanács A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa tegnap ülést tartott. Megtárgyalta az or­szággyűlési képviselők és a tanácstagok általános vá­lasztásával kapcsolatos, az alkotmányból és a választási törvényből fakadó időszerű teendőit. Az Elnöki Tanács határo­zatot hozott a hazánk fel­­szabadulásának 35. évfordu­lója alkalmából adományo­zandó kitüntetésekről. A gaz­dasági építésben, a kulturális területen és az állami mun­kában szerzett érdemek, to­vábbá a haza fegyveres vé­delmének biztosításában és a közrend fenntartásában tanúsított helytállás elisme­réseként 2162-en részesülnek kitüntetésben. Az Elnöki Tanács bírákat mentett fel, és választott meg, s más folyamatban le­vő ügyeket tárgyalt. Téma: az erdőgazdálkodás Az állami erdőgazdaságok 1980-ban adják fennállásuk óta a legtöbb kitermelt fát. Termelési szerkezetük azon­ban némileg változik: a fe­nyő fűrészáru felhasználásá­nak korlátozása miatt nö­velik a helyettesítőként szá­mításba jövő lombos fűrész­áru termelését, mégpedig az előző évhez képest 70 ezer köbméterrel. A központi ve­zetőség megállapította, hogy az erdőgazdasági gépesítés előrehaladtával csökkent a balesetek száma. A balesetek mindinkább a helytelen em­beri magatartásból, felelőt­lenségből erednek. A gaz­daságokban sikerült beve­zetni az úgynevezett tan­pályás oktatást, és ez is se­gít a balesetek megelőzésé­ben, kedvezőtlen viszont, hogy a munkahelyi vezetők, a művezetők munkavédelmi tevékenysége még mindig nem kielégítő, gyakran eltű­rik a fegyelmezetlenséget és esetenként hiányosak mű­szaki és munkavédelmi is­mereteik is, különösen az új technológiáknál. Az Egyesült Izzó Sajtoló- és Szerszámgyárának üzemé­ben megkezdte munkáját az a két darab svájci gyárt­mányú gyorspréselő berendezés, amely elsősorban az integrált áramkörök fontos alkatrészeit készíti Ez a beruházás is segít abban, hogy az idén az integrált áram­kör gyártást 30 százalékkal növelhessék az elmúlt évhez képest r nem forintban mérik Tervdokumentációk társadalmi munkában Tekintélyes súlyú, dosszi­ékba zárt tervdokumentá­ciók sorakoztak tegnap a Szolnok Megyei Tanács Ter­­vezőirodája egyik termének asztalán. A székeken pedig az általános és középiskolák képviselői, az iroda fehér­köpenyes dolgozói foglaltak helyet. Pár perc ünnep a hétköznapból, amely —• jó értelemben vett — kilomé­terkő egy kollektíva válla­lásának tisztességes teljesí­tésében. Az előzményekről: a ter­vezőiroda — híven eddigi hagyományaihoz — a múlt évben is felajánlotta szak­mai segítségét a városi ta­nácsnak, miszerint az ott dolgozó nyolc szocialista brigád társadalmi munkában tervet készít. Lévén 1979. gyermekév, ezért egy gyer­mekintézmény felújítási ter­vét vállalták. A tanács — rangsorolva a legszükségesebb fejlesztése­ket — a szolnoki Beloiannisz úti általános iskola központi fűtés berendezésének a ter­vét kérte a vállalkozóktól. A Fazekas Károly vezette Vil­lám Szocialista Brigád fel­hívásához csatlakozott a többi kollektíva is, kibővít­ve a felajánlást azzal, hogy a kész munkát pártunk XII. kongresszusának megkezdé­séig elkészítik. Időközben újabb kérés érkezett: a Ti­­szaparti Gimnázium és Egészségügyi Szakközépisko­la villamoshálózata is el­avult, szükséges a felújítás, vállalnák-e a kiviteli terv elkészítését? Vállalták. En­nek a munkának a védnö­ke a Pattantyús Szocialista Brigád lett. A sok száz órás társadal­mi munka mellett még egy kérést teljesített a tervező­­iroda : „megálmodták” a Vá­sárhelyi Pál Közgazdasági és Postaforgalmi Szakközép­­iskola balatonfenyvesi üdü­lője külső felújításának ki­viteli tervét is, amelyben „főszerepet” a Vásárhelyi és az Ybl Miklós Szocialista Brigád vállalt. Bár forintban nem mér­hető a tegnap átadott ter­vek értéke, kíváncsiságból kiszámoltuk a tervezési költ­séget: csaknem 140 ezer fo­rint. A rövid kis ünnepségen az iskolák képviselőin kívül meleg szavakkal köszönte meg a tervezőiroda kollek­tívájának munkáját Bíró Boldizsár, a városi tanács általános elnökhelyettese is. A Villám­brigád vezetője, Fazekas Károly átnyújtja Kiss Istvánnénak, a Beloiannisz úti iskola igazgatójá­nak a létesítmény központi fűtésének teljes tervdoku­mentációját (Fotó: D. G.)

Next