Szolnok Megyei Néplap, 1981. július (32. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-02 / 153. szám

Ára: 1,40 forintSZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! XXXII. évf. 153. szám, 1981. július 2., csütörtök A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Kádár János Borsodban Találkozó a megye párt- és állami vezetőivel • Üzemlátogatás a Lenin Kohászati Művekben­­ Pártaktíva a Vasas Művelődési Központban Miskolcon, a megyei párt­­bizottságon kezdődött Ká­dár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága borsodi látogatáson tartózkodó első titkárának tegnapi munka­napja. A kora délelőtti órák­ban érkezett a pártbizottság­ra, amelynek épülete előtt miskolciak sokasága gyűlt össze fogadtatására. KISZ- fiatalok köszöntötték a gép­kocsiból kilépő Kádár Já­nost, aki találkozott a me­gye párt- és állami vezetői­vel, a­ megyei párt-végrehaj­tó bizottság tagjaival, a pártbizottság osztályvezetői­vel. Kádár János vendéglátói társaságában felkereste a Lenin Kohászati Műveket. Az út mentén, amerre elha­ladt a vendég gépkocsisora, ezer és ezer ember — a la­kosság apraja, nagyja — várta, üdvözölte mosollyal, integetéssel a KB első titká­rát, aki a kohászati művek főépülete előtt az egész vá­rosnak szólóan köszönte meg a kedves fogadtatást. Szere­tettel, szíves szóval vette át azokat a virágokat is, ame­­yeket ifjúgárdista munkás­­lányoktól kapott. A „Művek” társadalmi és gazdasági ve­zetői, a gyáróriás nagy­­ ta­nácstermébe kalauzolták a Központi Bizottság első tit­kárát, aki meghallgatta Szep­­pelfeld Sándor vezérigazgató és Rábai István nagyüzemi pártbizottsági titkár tájékoz­tatóját a Lenin Kohászati Művekről. Tizennyolcezer dolgozó munkasikereiről, életkörülményeiről adott át­fogó képet. A párt politikája iránti bi­zalom, a jó munkahelyi lég­kör számos példáját emlí­tette az LKM párttitkára. Kiemelte a XII. kongres­­­szusra készülődés során ki­alakult nagy fokú politikai aktivitást, az ott hozott ha­tározatokkal való cselekvő egyetértést. A merésznek mondott ter­veik valóra váltásához szük­séges tettrekészségről, a ve­zetők és a dolgozók egyet­­akarásáról Kádár János igen jó benyomásokat szerzett a különböző gyáregységek meg­tekintése közben. Előbb a kombinált acélműhöz veze­tett az útja. Ott a gyáregy­ség vezetője, Jung János mu­tatta be a szó igazi értelmé­ben embertpróbáló munka korszerű technológiával meg­szervezett, látványnak is le­nyűgöző folyamatát. Az acél­műben Kádár János érdek­lődésére elmondták a dolgo­zók, hogy 1980. november 6-án csapoltak itt először, s éppen a látogatás napjára esett a másfélezredik csa­polás. A legigényesebb mű­szaki követelményeknek is megfelel az itt készülő hét­száz féle acél! Kádár János szívből gra­tulált a körséta közben Haj­nal Jánosnak, a háromszor kitüntetett November 7. Szo­cialista Brigád vezetőjének, aki büszkén számolt be jól összeszokott kis kollektívá­juk munkasikereiről, s meg­kérte a Központi Bizottság első titkárát: a látogatást emléksorokkal is örökítse meg a brigádnaplóban. Ká­dár János készséggel tett eleget s a jó munkát öröm el­ismerni, szívből kívánok mindnyájuknak jó egészséget és további sikereket — mondotta. Az acélmű gyárrészlegének további, épülő hatalmas csarnokait is bemutatták a vendégeknek. A „megálmo­dott” tervekről Joósz Gábor, az Észak-magyarországi Ál­lami Építőipari Vállalat ve­zérigazgatója és Tóth Lajos, a Lenin Kohászati Művek fejlesztési főmérnöke mon­dott el technikai részleteket, kivitelezési „kulisszatitko­kat” Kádár Jánosnak Az acélműben dolgozóktól csak azután köszönt el a tiszte­lettel fogadott vendég, hogy — engedve a szíves invitá­lásnak, nem sajnálva néhány perces várakozást — megte­kintette az éppen soron kö­vetkező csapolást, amelynek a magasból alázuhanó „tűz­­folyama” mindig mindenkit lenyűgöz. A gyárlátogatás követke­ző állomása a nemesacél hengermű volt, ahol Hegedűs Lóránt gyáregységvezető vál­lalta a házigazda szerepét. Elmondta, hogy ezt az 1974- től üzembe helyezett termelő részleget országszerte is­mertté tették eredményei: ez év január elsejéig összesen kétmillió-százezer tonna hen­gereltáru került le a szala­gokról, csaknem húszmilliárd forint értékben. A program — a gyárláto­gatás után alig ebédnyi pi­henőt engedve — a Vasas Művelődési Központban foly­tatódott: pártaktívát tartot­tak itt a megye gyárainak és üzemeinek, intézményei­nek, állami gazdaságainak és termelőszövetkezeteinek kép­viselői. Drótos László, a mis­kolci városi pártbizottság első titkára köszöntötte a megye és a város párt-, állami, tö­megszervezeti vezetőit, akti­vistáit, a termelőmunkában élen járó dolgozókat, szocia­lista brigádvezetőket, majd Grósz Károly vonta meg az országrésznyi megye társa­dalmi, gazdasági fejlődésé­nek mérlegét, foglalta össze azokat az új, nagy felada­tokat, amelyek Borsod-Aba­­új-Zemplén megye dolgozó népe előtt állnak. — A XII. kongresszus nyílt, őszinte légköre, a ten­nivalók világos kijelölése — mondotta — mindnyájunkra lelkesítőleg hatott, vala­mennyiünket munkára ösz­tönzött. A kongresszus után első számú feladatunkat ab­ban látjuk, hogy ezt a jó társadalmi légkört megőriz­zük, a politikai aktivitást, a cselekvő­készséget kiszéle­sítsük. Jelenthetem a párt­aktívának, a Központi Bi­zottság első titkárának: e célt sikerült elérni, megyénk­ben kiegyensúlyozott, nyu­godt a politikai légkör. — Megyénk kommunistái nevében ígérhetem: hűek leszünk szilárd marxista— leninista elveinkhez, s tő­lünk telhetően mindent meg­teszünk, hogy megvalósulja­nak a XII. kongresszus ha­tározatai. Pártunk Központi Bizottsága minden körülmé­nyek között — a nehézségek, a gondok időszakában is — számíthat megyénk kommu­nistáira, az itt élő becsüle­tes munkásokra, parasztokra, értelmiségiekre — mondot­ta Grósz Károly. Az elnöklő Drótos László ezt követően Begyik János­nak, a Diósgyőri Gépgyár pártbizottsági titkárának adott szót, aki arról számolt . (Folytatás a 3. oldalon.) Kádár János a Lenin Kohászati Művekben un Sorrend a tarlón: Kombájn, liba, Rába Steiger Jászdózsai recept a „pénzcsináláshoz” 3. oldal Nincs is olyan, ahol minden rendben lenne KÖJÁL-ellenőrrel üzemi konyhákon 5. oldal Ma nyílik a KGST XXXV. ülésszaka Lázár György vezeti e magyar küldöttséget Ma Szófiában a Nem­zeti Kultúrpalotában Grisa Filipov bolgár kormányfő ün­nepélyes keretek között nyit­ja meg a Kölcsönös Gazda­sági Segítség Tanácsának XXXV. ülésszakát. Az ülés­szakon a KGST tagállamai kormányfőikkel képviseltetik magukat A KGST és Jugo­szlávia megállapodása alap­ján jugoszláv küldöttség vesz részt Zvone Dragan, a Szö­vetségi Végrehajtó Tanács alelnöke vezetésével, s meg­figyelővel képviselteti magát az ülésszakon Afganisztán, Angola, Etiópia, a Jemeni Népi Demokratikus Köztár­saság, Laosz és Mozambik. Az ülésszak háromnapos lesz, a befejező ülést szom­baton tartják, s aznap írnak alá több megállapodást is. A megnyitó és a záró ülés ki­vételével a tanácskozás nem lesz nyilvános, az elhangzott beszédeket a napirendi be­számolókat azonban közzé­teszik. Az ülésszak napirendjét véglegesen a tanácskozás megnyitását követően fogad­ják el. A napirenden szere­ttei a szocialista gazdasági integráció komplex prog­ramja végrehajtásának első évtizedét áttekintő beszámo­ló, a tudományos-műszaki együttműködés alakulásának, fejlődésének elemzése, a tag­államok 1981—1985. évekre szóló népgazdasági terveinek egyeztetése, a Végrehajtó Bi­zottság beszámolója a leg­utóbbi ülésszak óta végzett munkájáról. Tegnap magyar küldöttség utazott Szófiába a Kölcsö­nös Gazdasági Segítség Ta­nácsának XXXV. ülésszaká­ra. A delegációt Lázár György, a Minisztertanács elnöke vezeti. Tagjai: Hava­si Ferenc, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának titkára, Faluvégi Lajos, az Országos Tervhivatal elnöke, Marjai Jó­zsef, hazánk állandó KGST- képviselője, miniszterelnök­helyettesek, Méhes Lajos ipari miniszter, Nagy János kül­ügyi államtitkár, Bartha Fe­renc, a Nemzetközi Gazdasá­gi Kapcsolatok Titkárságá­nak vezetője, valamint Mei­­sei Sándor, hazánk állandó KGST-képviselőjének helyet­tese. A delegációt a Ferihegyi repülőtéren Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyet­tese és több más állami ve­zető búcsúztatta. Jelen volt Boncso Pencsev Mitev, a Bolgár N­épkö­ztárs­as­ág bu­dapesti nagykövete is. Tegnap a kora esti órák­ban megérkezett Szófiába a magyar küldöttség. aláírták az alapokmányt Védnökséget vállalt a KISZ a papírgyári rekonstrukció felett Kommunista műszakokat szerveznek Tegnap a Szolnoki Papír­gyár tanácskozótermében ír­ták alá a 6,1 milliárd forin­tos rekonstrukciós beruházás fölött vállalt KISZ-védnök­­séget tanúsító alapokmányt. Az eseményen a beruházási munkálatokból részt vállaló cégek gazdasági és társadal­mi vezetőin kívül részt vett Lux János, a Nyomda-, Pa­píripar és Sajtó Dolgozói Szakszervezetének főtitkára, Bereczki Lajos, a Szolnok megyei Tanács általános el­nökhelyettese és Árvai Ist­ván, az SZMT vezető tit­kára. A beruházás szükségességé­ről, jelentőségéről, hasznáról Szilágyi Ottó, a gyár igaz­gatója tájékoztatta a részt­vevőket. Többek között el­mondta, hogy az igényes, nyomdai papírok importjá­nak kiváltása révén a re­konstrukcióra költött 62 millió dollár másfél év alatt megtérül, hozzájárul a fej­lesztés gazdaságosságához az is, hogy az igényes export­ra alkalmas magyar nyom­daipar a jövőben már hazai papírra készült termékeit ad­hatja el külföldön. A műszaki-gazdasági jel­lemzés után Bánóczy Lajos, a Szolnok megyei KISZ-bi­­zottság első titkára a beru­házási munkálatokban köz­vetlenül és közvetve részt­vevő ifjúsági szervezeteknek a feladatairól beszélt. A legfontosabb — mondotta —, hogy az építési és szerelési munkálatok határidőre, az előirányzott költségek árán valósuljanak meg. Ehhez a munkához — a pártszerveze­tekkel, szakszervezeti bizott­ságokkal és a gazdasági ve­zetéssel együttműködve — a KISZ sajátos mozgalmi esz­közeivel hasznosan járulhat hozzá. A kommunista mű­szakok megszervezésével, az ifjúsági szervezet haszno­san segítheti a munkálatok meggyorsítását. A KISZ-védnökség alap­okmányának aláírása nagy jelentőségű állomás — han­goztatta a KISZ megyei el­ső titkára — a legfontosabb feladatok meghatározása azonban csak ezután követ­kezik. Az érdekelt vállalatok KISZ-bizottságainak fel kell kutatni azokat a módszere­ket, amelyekkel leginkább segíthetik a beruházás je­lentőségének felismerését, az üzemeltetésre legalkalma­sabb emberek kiválasztását, és az is igen lényeges, hogy az építkezésen dolgozó sok­sok fiatalnak megteremtsék szabad idejük hasznos, gya­rapodásukat szolgáló eltölté­­­­sének feltételeit. Ezután következett a véd­­nökségi alapokmány aláírása. A szerződést a Nyomda-, Pa­píripar és Sajtó Dolgozói Szakszervezetének, a Szak­­szervezetek Megyei Tanácsá­nak, a megyei KISZ-bizott­­ságnak és a beruházásban részt vevő vállalatoknak tár­sadalmi és gazdasági vezetői látták el kézjegyükkel. Az ünnepélyes aktus után Bálint Ferenc, az MSZMP megyei bizottsága gazdaság­­politikai osztályának vezető­je kért szót. A megyei párt­­bizottság és a megyei tanács nevében köszöntötte a részt­vevőket. Méltatta a beruhá­zásnak az ország és a me­gye életében betöltött je­lentőségét. Kiemelte, hogy a fejlesztési feladat időben tör­ténő megvalósításának egyik igen komoly biztosítéka a KISZ-védnökség. Tegnap dr. Szabó Imre, az Ipari Minisztérium és Szilá­gyi Lajos, az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztéri­um miniszterhelyettesei el­lenőrizték a papírgyári be­ruházási munkálatokat. A szemle után minisztériumaik nevében ők is kézjegyükkel látták el a KISZ-védnöksé­­get tanúsító alapokmányt. Ünnepség Semmelweis születésének évfordulóján Egészségügyi dolgozókat tüntettek ki Semmelweis Ignác szüle­tésének évfordulóján, a ma­gyar egészségügyi dolgozók napján, a gyermekágyi láz okának felfedezőjére emlé­kezve rendeztek ünnepséget tegnap, a Semmelweis Or­vostudományi Egyetem Nagyvárad téri épületének dísztermében. Ez alkalom­mal — hagyományosan — kitüntetésekkel ismerték el az egészségügyi dolgozók ki­emelkedő teljesítményét, a gyógyító-megelőző munka legjobbjainak fáradozását. Az ünnepségen részt vett Aczél György, a Miniszter­­tanács­­ elnökhelyettese, és Óvári Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára, a Politikai Bizottság tagjai. Dr. Pesta László, az or­szággyűlés szociális és egész­ségügyi bizottságának elnöke üdvözölte a megjelenteket, majd dr. Fűzi István, az Egészségügyi Dolgozók Szak­­szervezetének főtitkára mon­dott beszédet. Az orvostudo­mány kimagasló egyéniségé­nek emléke előtt tisztelegve hangsúlyozta: — Semmelweis küzdel­mekben és szenvedésekben oly gazdag életpályája példát mutat az orvosi hivatás mai művelőinek is, hiszen mun­kásságával az igazságért va­ló harcot, az etikus maga­tartást és a legtisztább orvo­si hitvallást is örökül hagy­ta, amelynek érvényesítése időszerűbb ma, mint bármi­kor. — Feladatainkat csak társadalmunk és a szocialis­ta egészségügy eszméit ma­gukénak valló dolgozók vé­gezhetik el sikeresen olya­nok, akikben mélyen gyöke­rezik a hivatástudat, ismere­teik és gyakorlatuk a korszerű orvostudomány szintjének megfelel, s tudásukat rend­szeresen gazdagítják. Ezt követően dr. Schu­l­­theisz Emil egészségügyi miniszter köszöntő szavak kíséretében kitüntetéseket nyújtott át. A „Kiváló or­vos” kitüntetést 37-en vették át, köztük dr. Surányi Lajos, a csépai Nagyközségi Tanács körzeti főorvosa, a „Kiváló gyógyszerész” kitüntetést nyolcan kapták meg, s ötven egészségügyi szakdolgozó ve­hette át a „Kiváló munká­ért” miniszteri elismerést.

Next