Szolnok Megyei Néplap, 1984. november (35. évfolyam, 257-280. szám)

1984-11-22 / 274. szám

2 Magyar felszólalások az ENSZ-ben (Folytatás az 1. oldalról.) gyorsított ütemben csökken­tik és reális időn belül meg­szüntetik a külkereskede­lemben velük szemben tá­­mtesztott mesterséges aka­dályokat. * * * Az ENSZ-közgyűlés plená­ris ülésének a dél-afrikai apartheid rendszerről folyó vi­tájában felszólalt Zádor Endre, a magyar küldöttség tagja Rámutatott, hogy a dél-af­rikai úgynevezett al­kotmányreform valójában a faji megkülönböztetés poli­tikájának megerősítését cé­lozta. Utalt azokra az elnyo­mó intézkedésekre, amelye­ket a fajüldöző kormányzat foganatosított az utóbbi idő­kben, és ezzel kapcsolatban kitért a Dél-afrikai Köztár­saság erősödő militarizálió­­dására. Zádor Endre hagsú­­­tyoz­ta, hogy Magyarország, az ENSZ apartheid-ellenes bizottságának alapító tagja, továbbra is megad minden támogatást az apartheid el­leni harchoz és támogatja a harcban résztvevő felszaba­dító mozgalmakat. Ma befejeződik az RKP kongresszusa Nicolae Ceausescu fogadta a magyar és a szovjet küldöttségek vezetőit (Folytatás az 1. oldalról.) Az RKP kongresszusának tegnapi plenáris ülésén el­határozták, hogy a tanács­kozást a tervezettnél fél nappal hamarabb, már ma befejezik. Az ülés kezdetén Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkára kezdeményez­te, hogy tegnap hosszabbít­sák meg a délutáni ülést, ma pedig kezdjék korábban a tanácskozást, hogy a kong­resszust előbb befejezhessék. A küldöttek egyhangúlag, nagy tapssal elfogadták a javaslatot. Ma tehát korán reggel még egy plenáris ülést tartanak, ezután zárt ülésen megválasztják a párt vezető szerveit. A tegnapi plenáris ülésen Emil Bobu, az RKP KB KVB tagja, a KB titkára beszédé­ben a pártmunka és a párt­­szervezetek feladatait össze­gezte. Tegnap szólalt fel Nicu Ceausescu, a román KISZ KB első titkára, aki az ifjúság támogatásáról biz­tosította a kongresszus prog­ramdokumentumait, felaján­lotta többek közt az ifjúság részvételét a földjavítási programban. Emlékeztetett arra, hogy a Duna—Fekete­tenger csatorna öt kilométe­res szakaszát ifjúsági brigá­dok építették, s hogy a fia­talok részt vesznek más fon­­­tos­ építési munkálatokban is. Nicu Ceausescu hangsú­lyozta az egyén szerepét a tervfeladatok megvalósításá­ban, s kiemelte a nevelő­munka fontos szerepét. Nicolae Ceausescu, a Ro­mán Kommunista Párt fő­titkára, államfő tegnap Bu­karestben fogadta az RKP XIII. kongresszusán részt­vevő szovjet küldöttséget, amelyet Vlagyimir Scserbic­­kij, az SZKP KB PB tagja, az Ukrán Kommunista Párt KB első titkára vezet. Vla­gyimir Scserbickij tolmá­csolta Konsztantyin Cser­­nyenkónak, az SZKP KB főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksé­ge elnökének az RKP kong­resszusa alkalmából küldött üdvözletét és jókívánságait. A találkozó során a fe­lek elégedetten szóltak a két párt, a két ország ba­ráti viszonyáról és sokoldalú együttműködéséről. Kifejez­ték közös óhajukat, hogy — a Konsztantyin Csernyenko és Nicolae Ceausescu ez év júniusi moszkvai találkozó­ján született megállapodás szellemében — szélesítsék a gazdasági, tudományos, mű­szaki és kulturális kapcso­latokat. Az RKP XIII. kongres­­­szusán résztvevő magyar küldöttség vezetőjét, Méhes Lajost, az MSZMP Politikai Bizottságának­­ tagját, a SZOT főtitkárát tegnap fo­gadta Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkára. Délután a magyar párt­küldöttség látogatást tett a bukaresti finommechanikai gyárban, ahol csaknem nyolcezren dolgoznak. Az üzem vezetői bemutatták a gyár termékeit megismerte­tő kiállítást­­ és a szerelő­­csarnokokat. Méhes Lajos megköszönve a szívélyes fo­gadtatást méltatta a XIII. kongresszus munkáját és az elmúlt negyven év sikereit. A továbbiakban felidézte az emberi kapcsolatokkal összefüggő kongresszusi meg­állapításokat. Egyetértését hangoztatva külön kiemelte az RKP KB beszámolójának azon gondolatát, hogy „hatá­rozottan vissza kell verni a nacionalizmus, a sovinizmus, az antiszemitizmus bármely megnyilvánulását, az ember megalázásának szocialista forradalmi szemléletünktől idegen, más formáit. Az ilyen megnyilatkozások a múlthoz, a tőkés, az imperialista kor­szakhoz tartoznak, amelyek mindig is igyekeztek meg­osztani a különböző nemze­tiségű embereket”. Méhes Lajos leszögezte: „Mindent meg kell tenni azért, hogy az emberek ott érezzék jól ma­gukat, ahol élnek, büszkén, emelt fővel járhassanak. Le­gyenek büs­zkék nemzetisé­gükre, és legyenek hű állam­polgárai országuknak.’’ Azt akarjuk, hogy mindenki, aki Magyarországon bármilyen nemzetiséghez tartozik, tart­sa meg nemzetiségének kül­ső és belső jegyeit. Ezt kí­vánjuk itteni magyar bará­tainknak is, tegyenek meg mindent Románia felvirágoz­tatásáért, és­ őrizzék hagyo­mányaikat. Remélem, hogy lassan túl leszünk a történe­lem által teremtett nehézsé­geken, e téren a fejlődés ugyanis nem egyenletes, s nem mondhatjuk, hogy hul­lámhegyen lennénk. Szeret­nénk előrelépni, és az élet minden területén erősíteni kapcsolatainkat” — mondotta végül Méhes Lajos. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Kinnock Moszkvában Neil Kinnock, a Brit Mun­káspárt vezére tegnap az SZKP Központi Bizottságá­nak meghívására Moszkvába érkezett. A­­ repülőtéren Bo­risz Ponomarjov, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagja, a Központi Bizott­ság titkára fogadta. A brit politikus, akit párt­jának több vezető funkcio­náriusa is elkísért, a tervek szerint egy hetet tölt a szovjet fővárosban, s meg­beszéléseket folytat a Szov­jetunió több párt- és állam­i vezetőjével. Kohl Bécsben Helmut Kohl nyugatnémet szövetségi kancellár tegnap hivatalos látogatásra Bécs­­be érkezett. A mindössze fél­naposra tervezett látogatá­son Kohl találkozott Rudolf Kirchschläger államfővel, Fred Sinowatz kancellárral és más vezető osztrák poli­tikusokkal. BUDAPEST Apró Antal, az országgyű­lés elnöke, aki parlamenti küldöttség élén hivatalos baráti látogatást tett Algé­riában és Szíriában, tegnap este hazaérkezett Budapest­re. MADRID A spanyolországi Baszk­földön kedden késő este — szélsőséges kilengésektől kí­sért — tüntetések törtek ki. A felháborodást és a tiltako­zási hullámot az váltotta ki, hogy néhány órával koráb­ban bilbaói rendelőjében meggyilkolták a 64 éves San­ti Brouard gyermekorvost, az ETA baszk szeparatista szer­vezethez közelállónak minő­­sített Herri Batasuna párt egyik alapítóját és a volt elnö­két. MOSZKVA A TASZSZ hírügynökség jelentése szerint a Koreai NDK fővárosában tegnap Kim Jong Nam, a Koreai Munkapárt KB PB tagja, a Közigazgatási Tanács elnök­­helyettese, külügyminiszter megbeszélést folytatott Mi­hail Kapica szovjet külügy­miniszter-helyettessel. Ka­­pica vezeti azt a szovjet kor­mányküldöttséget, amely a két ország közötti határát­kelésről szóló megállapod­ás kidolgozásáról tárgyal Phen­­janban. Lengyel külügyi nyilatkozat Elhalasztották Genscher varsói látogatását A lengyel külügyminiszté­rium csalódásának adott hangot amiatt, hogy Hans- Dietrich Genscher nyugatné­met külügyminiszter teg­napra tervezett varsói láto­gatását a nyugatnémet fél váratlanul és nem meggyőző indoklással elhhalasztotta. Wladyslaw Klaczynski, a len­gyel külügyminisztérium szó­vivője jelentette ki ezt teg­nap esti nemzetközi sajtóér­tekezletén, amelyen ismertet­te a külügyminisztérium nyi­latkozatát. A lengyel külügyminisz­térium nyilatkozata — vála­szolva a nyugatnémet kifo­gásokra — rámutat, hogy 48 nyugatnémet újságírónak megadták a vízumot, egyedül Ströhmtől tagadták meg, mert írásaiban gyakran rá­galmazta a lengyel hatósá­gokat, s személyesen is fel­lépett a látogatás ellen. Ami a koszorúzásokat illeti, a lengyel fél súlyos sértésnek vette azt, hogy Lengyelor­szágban amelynek sok millió állampolgára esett áldozatul a hitleri népirtásnak, tiszte­legjenek az agresszió egyik résztvevőjének sírja előtt. Arról viszont, hogy Genscher a megölt varsói pap sírját is meg kívánja koszorúzni, a lengyel fél nem kapott hiva­talos tájékoztatást — emeli ki a nyilatkozat. A lengyel nyilatkozat hangsúlyozza, hogy Lengyel­­ország változatlanul a kétol­dalú kapcsolatok javítása mellett van, és lehetségesnek tartja, hogy a jövőben sor kerüljön az elhalasztott lá­togatásra. 1984. NOVEMBER 22. Ünnepi nagygyűlés Hanoiban (Folytatás az 1. oldalról.) dés elmélyítésére. Véleményt cseréltek a nemzetközi poli­tika néhány időszerű kérdé­séről, különös figyelmet for­dítva a délkelet-ázsiai tér­ségre. A találkozón jelen volt Borbándi János, az MSZMP KB tagja, miniszterelnök­helyettes, és Bényei Béla, hazánk hanoi nagykövete. Vietnami részről jelen volt Tran Phuong miniszterel­nök-helyettes, Vu Quang, a Vietnami Kommunista Párt KB külügyi osztályának ve­zetője, a KB tagjai, vala­mint Nguyen Lung, a VSZK budapesti nagykövete. A látogatás harmadik nap­jának kiemelkedő eseménye a Magyar Népköztársaság és a Vietnami Szocialista Köztár­saság barátsági és együttmű­ködési szerződésének aláírá­sa volt. A dokumentumot ünnepélyes keretek között magyar részről Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, vietnami részről pedig Tru­ong Chinh, az államtanács elnöke írta alá. A magas szintű politikai okmány szervesen illeszke­dik a Magyar Népköztársa­ság eddigi, már három kon­tinensre kiterjedően megkö­tött barátsági és együttmű­ködési szerződéseinek sorába. Tegnap este a hanoi Ba Dinh palota kongresszusi termében ünnepi nagygyűlést rendeztek a magyar párt- és állami küldöttség tiszteleté­re. Az elnökségben helyet foglalt Losonczi Pál és Tru­ong Chinh. A nagygyűlést Chu Huy Man, a Vietnami KP KB PB tagja, az államtanácsi elnök­­helyettese nyitotta meg, majd Tran Vy, a hanoi városi népi bizottság elnöke mondott be­szédet. Forrón üdvözölte Losonczi Pál elvtársat, s a magyar párt- és állami küldöttség tagjait. Méltatta a magyaror­szági építőmunka eredmé­nyeit. A magyar nép jogosan lehet büszke hazájának fej­lődésére — mondotta.­­ A vietnami nép napjaink­ban történelmi fejlődésének legfényesebb szakaszába, az ország egyesítése utáni szo­cialista építés korába lépett — hangsúlyozta ezután a szónok, majd így folytatta: A Vietnami Kommunista Párt ötödik kongresszusa ha­tározatainak fényében a vi­etnami nép minden erejét a haza építésére, a nehézségek leküzdésére fordítja, arra, hogy teljesítse a pártkong­resszus által kijelölt két stra­tégiai feladatot: a szocializ­mus építését és a vietnami szocialista haza szilárd védel­mét, egyben teljesítve in­ternacionalista kötelezettsé­gét a laoszi és a kambodzsai nép iránt. Tran Vy ezután a­ vietnami főváros eredményeiről szólt. A szónok kiemelte: 30 éves kegyetlen háborút kellett el­viselnie a vietnami népnek, s ezért mindenkinél jobban kívánja a békét. A jelenlegi feszült nemzet­közi helyzetben a fegyverke­zési verseny körülményei kö­zött különösen fontos és sür­gető feladat a békéért folyta­tott harc — mondotta ezután Tran­sy. Teljes mértékben támogatjuk a Szovjetunió, Magyarország, a Varsói Szer­ződés elvi álláspontját, és jószándékú konstruktív ja­vaslatait, amelyek a nemzet­közi feszültség csökkentésé­re, a nukleáris fegyverkezési verseny megfékezésére, a le­szerelésre és a béke védelmé­re irányulnak. A kétoldalú kapcsolatokról szólva hangsúlyozta: a viet­nami nép végtelenül nagyra értékelte azt, hogy a testvéri magyar nép mindig mellette állt a legkegyetlenebb hábo­rús években csakúgy, mint a békés építés szakaszában. A szocializmus építéséhez Vietnamban Magyarország Rendkívül értékes segítséget adott. Több tucat üzem, sok más beruházás alkotja a ma­gyar—vietnami barátság konkrét eredményeit, ame­lyek már a termelésben is éreztetik hatásukat néhány más, jelenleg is folyó gyors­ütemű beruházással együtt. Több ezer műszaki—tudomá­nyos szakemberünk szerzett képesítést Magyarországon, s ők ma részt vesznek az ország építésében. A hanoi nép — mondotta — nagy örömmel fogadta a Truong Chinh vezette vietna­mi párt- és állami tárgyaló­­küldöttség és a Losonczi Pál vezette magyar párt- és ál­lami delegáció baráti szel­lemben lefolytatott sikeres tárgyalásainak hírét. Tran Wy rámutatott, hogy a dokumentumnak rendkívü­li jelentősége van a két or­szág barátsága és együttmű­ködése erősítésében és fej­lesztésében, a szocialista kö­zösség egységének, szolidari­tásának erősítésében. Ezután Losonczi Pál emel­kedett s­zólásra. Losonczi Pál hanoi beszéde Mindenekelőtt őszinte kö­­szönetemet szeretném kife­jezni párt- és állami kül­döttségünk és a magam ne­vében a megtisztelő meghí­vásért, a meleg és­ baráti fo­gadtatásért. Köszönöm azo­kat az elismerő szavakat, amelyekkel Troung Chinh elvtárs és Tran Vy elvtárs méltatta országunkat, a Ma­gyar Népköztársaságot, párt­jaink és népeink hagyomá­nyos barátságát, együttmű­ködését. Megtisztelő megbízatásnak teszek eleget, amikor átadom önöknek, a nagygyűlés résztvevőinek, a baráti viet­nami népnek a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Közpon­ti Bizottsága, a Magyar Nép­­köztársaság Elnöki Tanácsa, kormánya, a dolgozó magyar nép szívből jövő üdvözletét és jókívánságait. Ezután Losonczi Pál, a ta­lálkozók, a megbeszélések si­keréről szólt, majd a vietna­mi nép gyarmati elnyomás ellen,, és hazája újraegyesí­téséért folytatott áldozatos harcáról beszélt. Elmondta, a magyar nép őszinte érdeklődéssel és ro­­konszenvvel kíséri napjaink­ban is a vietnami nép erőfe­szítéseit az ország előtt álló feladatok megoldásában. Az Elnöki Tanács elnöke ezután országunk helyzeté­ről szólva elmondta, hogy népünk a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetésével nemzeti egységbe tömörülve, az alkotó munka légkörében folytatja a szocializmus épí­tését. Losonczi Pál ezt követően felszabadulásunk 40. évfor­dulója megünnepléséről, az MSZMP jövőre esedékes XIII. kongresszusának előké­születeiről szólt. Majd így folytatta: A világ békeszerető mil­lióival együtt a magyar dol­gozók is nagy aggodalommal figyelik a feszült nemzetközi helyzet alakulását. Az impe­rializmus és a szélsőséges reakciós erők a kialakuló erő­­egyensúly megbontására, a katonai erőfölény megszerzé­sére törekszenek, fokozódó fegyverkezési versenyt kény­szerítenek a világra. A mili­­tarizmus felerősödése, az új agresszív katonai szövetségek létrehozását célzó törekvések a feszültség tovább éleződé­séhez, a világ békéjének sú­lyos veszélyeztetéséhez ve­zettek. Az amerikai rakéták nyugat-európai telepítése nemcsak Európa népeit, ha­nem az egész emberiséget is nukleáris katasztrófával fe­nyegeti. Az Elnöki Tanács Elnöke hangsúlyozta, hogy a Magyar Népköztársaság támogatja a Szovjetunió és a szocialista ország saját biztonságuk, az erőegyensúly megvédése ér­dekében tett kényszerű vá­laszintézkedéseit. Ugyanak­kor a szocialista közösség or­szágaival a világ haladó erőivel együtt vallja, hogy a jelenlegi körülmények között is lehetséges az áttérés a konfrontációról az enyhülés és az együttműködés politi­kájára. E cél érdekében ter­jesztették elő a szocialista országok javaslataikat a fegyverkezési verseny korlá­tozására, a katonai erőszak kiiktatására és a bizalom helyreállítására. Kezdemé­nyezéseinkre érdemi választ várunk a NATO-országoktól.­­Véleményünk szerint külö­nösen fontos lépést jelente­ne, ha a Szovjetunió javas­latának megfelelően tárgya­lások kezdődnének a világ­­űír katonai célú felhasználá­sának megakadályozásáról. Tárgyalásainkon jelentős szerepet kapott az ázsiai bé­ke és biztonság kérdése, amely elválaszthatatlan a világ sorsának alakulásától — folytatta a szónok. — A Magyar Népköztársaság tá­mogatja az indokínai orszá­gok, köztük a Vietnami Szo­cialista Köztársaság arra irányuló aktív külpolitikai kezdeményezéseit, hogy Délkelet-Ázsia a béke, a biztonság és a stabilitás öve­zetévé váljon. E célok eléréséhez köl­csönös jóindulatra, a tér­ségben kialakult realitások elismerésére, mindenfajta külső beavatkozás elutasítá­sára van szükség. Az Elnöki Tanács elnöke ezután a kétoldalú kapcso­latok alakulásáról szólt. * Népeink baráti kapcsola­tai több évtizedes múltra tekinthetnek vissza. A ma­gyar dolgozók nagy rokon­­szenvvel kísérték Vietnam népének a gyarmati uralom alóli felszabadulásáért ví­vott hősies harcát. Nem fe­ledkezünk meg arról sem, hogy 1957 nyarán Ho Shi Minh elnök magyarországi látogatásakor a vietnami nép szolidaritásáról és anyagi tá­mogatásáról biztosította az ellenforradalom okozta ká­rok helyreállításán munkál­kodó népünket. S amikor Vietnam földjén­ újból fel­lángoltak a harcok függet­lenségének megvédéséért, az ország egységének megte­­­rem­­téséért, a­kkor hazánk­ban is széles körű szolida­ritási mozgalom bontakozott ki e küzdelem támogatásá­ra. Ezzel egyidejűleg dip­lomáciai, politikai és lehe­tőségeinkhez mérten anya­gi segítséget nyújtottunk a vietnami népnek. Kapcsolataink új fejezete kezdődött 1975-ben, amikor az ország újraegyesítését kö­vetően a Le Duan elvtárs­­ vezette párt- és kormány­küldöttség budapesti tár­gyalásain már együttműkö­désünknek az új feltételek közötti kiszélesítése, elmé­lyítése került napirendre. Pártjainkat és népeinket közös harcuk, s korunk nagy eszméje, a marxizmus,len­i­­nizmus, az internacionaliz­mus, és a szocializmus ügye köti össze. Együtt haladunk a szocializmus építésének útján, és együtt harcolunk az imperializmus és más re­akciós erők törekvései ellen, a békéért és a társadalmi haladásért. Kapcsolataink egyik leg­­fontosabb területe a gazda­sági együttműködés. Mos­tani látogatásunk idején ke­rült sor a Magyar—Vietnami Gazdasági és Műszaki-Tu­dományos Együttműködési Bizottság XII. ülésszakára, amely további területeket tárt fel­ együttműködésünk fejlesztésében, konkretizál­ta a már meghatározott cé­lok megvalósításának útját. Közös törekvésünk gaz­dasági kapcsolataink haté­konyságának javítása, a­­ kölcsönös előnyökön nyug­vó együttműködés megvaló­sítása azokon a területeken, ahol erre már ma lehetőség van. Ezzel párhuzamosan igyekszünk megteremteni a kölcsönös érdekeinket szol­gáló j hosszútávú e­gyüttmű­­ködés feltételeit is. A Ma­gyar Népköztársaság lehe­tőségeihez képest az elkö­vetkező években is támoga­tást nyújt a Vietnamban fo­lyó szocialista építőmunká­hoz.

Next