Szolnoki Grátisz, 2016 (20. évfolyam, 1-46. szám)

2016-01-08 / 1. szám

2 AKTUÁLIS Saját élete árán mentett másokat a hős katona főhadnagy, Hanzély Pál HŐSIESSÉG Jövőre lesz 90 éve, hogy Hanzély Pált elnyelte a fagyos vizű kubikgödör Szolnokon. A város minden évben megemlékezést tart a hősi halált halt főhadnagy tiszteletére. Idén január 8-án (pénteken) 10 órára, a József Attila út és a Százados utca kereszteződésében elhelyezett emléktáblához várják a megemlékezőket. Szolnokon, a József Attila úti egy­kori laktanya kerítésének sarkán emléktábla hirdeti egy régen élt fiatal katonatiszt önfeláldozó hős­tettének emlékét. Szövege sokáig olvashatatlan volt, vakolat fedte, mivel az egykori 68-as Gyalogezred, majd a 10. Bethlen Gábor Honvéd Gyalogezred 1894- ben épült otthonát 1945 és 1989 között szovjet katonák lakták, kik­nek parancsnokai nem nézték jó szemmel egy hős magyar honvéd­tiszt méltatását. Kósa Károly helytörténész össze­foglalása szerint mint korábban, 1927. január 8-án is sokan korcso­lyáztak a laktanya mögötti, a téli hidegtől befagyott kubikgödrök jegén. Közöttük volt Oreskó Sára, Oreskó Dezső ipariskolai tanító 19 éves leánya és Herbst Jenő cukor­gyári vegyész, a leány vőlegénye is, akik alatt váratlanul beszakadt a vékony jég, s mindketten a vízbe estek. Először a közelben korcso­lyázó Kozák Gyula MÁV-tisztviselő próbálta őket kihúzni a vízből, de miután ő is belezuhant a kubikgö­­dörbe, a távolabb tartózkodó Hanzély Pál és Lemberkovits Antal honvéd főhadnagyok siettek a baj­bajutottak segítségére. Fuldoklásuk láttán Hanzély főhad­nagy a vízbe ugorva igyekezett Oreskó Sárit szárazra segíteni, miközben a kimerült Kozák Gyulának nagy nehezen sikerült partra úsznia. Hanzély főhadnagy félórai küszködés után tudta a köz­ben elájult lányt kiemelni a jégre, de ő maga a következő pillanatban elmerült a vízben. A segítségére siető Dankó Antal őrvezető is kis híján vízbe fulladt, csupán a dere­kára hurkolt kötél mentette meg az életét. Herbst Jenőt végül Mészáros Ferenc szertárnok mentette ki nagy nehézségek árán a vízből. A leány megmentéséért életét áldozó katona holttestét este hét óra táján találták meg a fáklyafény mellett kereső katonák. Mint kide­rült, a mentés közben a lábain összeakadt korcsolyái okozták a tragédiáját. A halottkémi vizsgála­tot végző orvos szerint szívgörcs végzett a kisportolt fiatalemberrel. Napokkal később, 1927. január 12-én Hanzély Pált hatalmas tömeg, közte több száz katona és díszzászlóalj kísérte végső nyughe­lyére, a budapesti Farkasréti teme­tőben, ahol ma is látható Ditrói Siklódy Lőrinc által 1929-ben alko­tott sírszobra. A végtisztességen olyan jeles személyiségek búcsúz­tak, mint Horthy Miklós kormány­zó, József főherceg tábornagy, az ország legmagasabb rangú kato­nája, illetve Szolnok város nevében jelen volt Tóth Tamás polgármester két tanácsos kíséretében. A sírt elborító koszorúk között ott volt azoké is, akiknek sajátja feláldozá­sával mentette meg az életét. Jánky Kocsárd honvéd főparancs­nok e szavakkal helyezte el kopor­sóján posztumusz kitüntetését, az ezüst vitézségi érmet: „Példás, lovagias, önfeláldozó magatartáso­dért a kormányzó úr Őfőméltóságának legmagasabb elismerése kísérjen utadon". Az édesanyja a férje után a máso­dik fiát veszítette el vele... Mint minden évben, idén is január 8-án 10 órator, katonai tiszteletadás mellett tartunk emlékünnepséget mmmmm ■HMHHHI 2016. január 8. EMLÉKÉT A VÁROS ÉS A KATONASÁG IS ŐRZI HANZÉLY Pálról még 1927-ben utcát neveztek el Szolnokon, a­­mit 1972-ben szüntettek meg. Ma azonban újra utca őrzi nevét a városban. A főhadnagynak a megyeszékhelyen 1932-ben fel­avatott emléktábláján ez áll: „Két embertársának a vízbeful­­ladástól való megmentése köz­ben, 1927. évi január 8-án hősi halált halt nemes Hanzély Pál m. kir. honvéd főhadnagy emlé­két kegyelettel őrzi a város kö­zönsége”. A hős katona síremlé­két 2011-ben újraavatták Budapesten, a Farkasréti teme­tőben. Az akkori katonai tiszte­letadással megrendezett ünnep­ségen részt vett és beszédet mondott Orosz Zoltán altábor­nagy, a Honvéd Vezérkar főnöké­nek helyettese is. KÉPES HÍREK A VÁROS ÉLETÉBŐL Pogány Gábor Benő szolnoki szobrászművész a közelmúltban elkészítette a tápió- Huszonhárom magyar művészmozi nyert el jelentős hazai támogatást, köztük a Az ünnepnapok elmúltával a városban elhelyezett díszeket és világítórendszere­szelei Blaskovich Kúriamúzeum parkjában felállítandó Aranyszarvas ivókút szó- szolnoki TISZApArt Mozi is ebből fejleszthette E-termét. Az artmozik digitalizáció­­két is lebontják. A városi karácsonyfaként tündöklő, ünnepi öltözékétől meg­borkompozíció modelljét. Immáron magán a szobron dolgozik a neves szobrász. jára azért van szükség, mert a forgalmazók már csak digitálisan terjesztenek, fosztott fenyőfákat feldarabolják, és a rászorulóknak adományozzák tűzifaként. SZOLNOK MÚLTJÁRÓL SZOLNOK MÚLTJÁRÓL HhÍIMÍ 1­­ TÖRTÉNELEM A szolnoki Szigligeti Színház melletti villa­sor Tiszára néző oldalának harmadik tagja az evangéli­kus egyház épülete és az egykori Szele-villa, ma katoli­kus óvoda között álló lakóház. SZOLNOK MÚLTJÁRÓL • SZOLNOK MÚLTJÁRÓL • SZOLNOK MÚLTJÁRÓL • SZOLNOK MÚLTJÁRÓL A DOHÁNYTŐZSDEI HAZA: NIEHOLD-VILLA A TISZA-PARTON Építtetője Niehold Jenő és felesége, Tóth Gréte (Szolnok, Park u. 3. sz. alatti lakosok) voltak, terveit Frank Jenő és Soltész József budapesti tervezők készítették. Az épület első, majd kicsit később módosított tervét 1927. augusztus 12-én nyújtották be a város­hoz, a lakhatási engedélyt 1928. április 21-én adták ki rá. Az épülethez nyitott, kőoszlopos vaskorláttal kerített nyitott terasz is tartozik. Az eredeti terv szerint részben alápincézett ház alá a módosí­tást követően teljes alapterületű szute­­rén került, amit egy mosókonyha és raktárhelyiség foglalt el. Az utóbbi létét valószínűleg a tulajdonos foglalkozása OT indokolta, ugyanis Niebold Jenő a m.­­ kir. Dohányjövedék szolnoki nagytőzs­­­­déjének engedményese volt. A megyei­­ levéltárban található adat szerint lőpor-­ árusításra is kapott engedélyt, de ^a­ °­níthatóan ezt az áruféleséget nem ott­hon tartotta a pincében. Egy, az 1940- es évekből származó, Szolnokot ábrá­zoló képeslap felirata arról tanúskodik, hogy üzletében saját képeslapot is for­galmazott Ezen túlmenően nem sok adatot lehet tudni Niebold Jenőről. Elég messziről érkezett 1921-ben Szolnokra. 1890-ben az ausztriai Burgenlandban, magyarul Őrvidéken, Városszalonakon született, középisko­láját Szegeden végezte. A nagy hábo­rúban a 38. sz. közös gyalogezred katonájaként harcolt. 1914. október 31-én súlyosan megsebesült a szerb harctéren. Megkapta a Katonai Érdemkeresztet a Kisezüst Vitézségi Érmet, a Sebesülési Érmet és a Vöröskereszt Emlékérmet. Tartalékos főhadnagyként szerelt le. Abban, hogy dohánynagyárudája volt Szolnokon, minden bizonnyal háborús érdemei­nek is szerepe lehetett, mivel ezeket az állami monopóliumokat elsősorban a háborúban érdemeket szerzett, vagy sebesült egykori katonáknak, illetve hadiözvegyeknek tartották fenn. Tagja volt a Szolnok elitjét tömörítő Városi Kaszinónak és a­­ Kereskedelmi Társulatnak is. További életéről nem sikerült adatokat találni, csupán a villa építési iratait őrző dossziéban találha­tó, némileg szokatlan lap ad róla tám­pontot Ez egy, az 1950-es évekből származó elutasított lakáskiutalási kérelem, mely alapján gyanítható, hogy Niehold Jenő villája ekkor már az államosított ingatlanok listáján szere­pelt. Hogy egykori tulajdonosa ezt megérhettee, jelenleg nem tudni. SZATHMÁRY ISTVÁN Az egykori Niehold-villa mai képe a megyeszékhelyen Niehold Jenő <5 o

Next