Szövetkezeti Élet, 1970 (9. évfolyam, 1-12. szám)

1970-01-01 / 1. szám

si szövetkezetek népművelési munkája az Országos Népművelési Tanács előtt Szövetkezetpolitikai vita és annak tanulságai Az elmúlt év végén tár­gyalta az Országos Népmű­velési Tanács a SZÖVOSZ, az OKISZ és az Országos Termelőszövetkezeti Tanács előterjesztésében a szövetke­zetek népművelési munkáját. Ez az előterjesztés természe­tes következménye a Társa­dalmi Szemle hasábjain nemrég lezajlott szövetkezet­­politikai vitának. Erdei Ferenc az OSZT fő­titkára a folyóiratban közölt 23 hozászólást összefoglalva, fő következtetése, hogy a szo­cialista társadalomban vitat­hatatlanul szükség van a szö­vetkezeti mozgalomra. A vi­ta megerősítette a kiinduló cikket, hogy a szövetkezetek fontos intézményei a szocia­lizmusnak. Nyers Rezső hasonlókép­pen vélekedve a következő­ket írta cikkében: „Nem túl­zás azt mondani, hogy a szö­vetkezeti szektor gazdasági okokból szükségszerű, leg­alább­is a mi társadalmunk­ban az, és a hozzánk hason­lókban. A szövetkezeti népművelés fontosságát húzza alá az a tény is, hogy a fogyasztási szövetkezetek nagyon aktív kulturális munkát végeztek Magyarországon és Heves megyében is már 1945 előtt. A komlói Hangya szövet­kezet pl. 1923-ban külön kul­túrteremmel rendelkezett. Az apci hitelszövetkezet 1902- ben külön alakított könyv­táregyletet. A gyöngyösi han­gya gazdasági tevékenysége során könyvnyomdát tartott fenn. Maga a hangya köz­pont sportkörrel rendelke­zett, rendszeresen adott ki ismeretterjesztő füzeteket, amelyek segítettek bizonyos szövetkezeti tevékenység megismerésében. 1922-ben pl. szorgalmazták, hogy minden hangya szövetkezet vásárol­jon vetítőgépet, kölcsönözzön filmet és rendszeresen szer­vezzenek ismeretterjesztő mozi előadásokat. A tanácsköztársasági szö­vetkezeti mozgalom pedig egyik legfontosabb feladatá­nak tekintette a termelési kultúra terjesztését, a szak­tudás növelését. Ennek érde­kében nemcsak elméletben de a rövid 133 nap alatt a gyakorlatban is igen sokat tettek. De lehetne még tovább is so­rolni a példákat, amelyek mind azt bizonyítják, hogy a feudálkapitalizmusban is — bár a kulturális munka akkor is ráfizetéses volt —, mégis sokat áldoztak rá, né­ha sokkal többet egyes szö­vetkezetek ma. A szocializmus viszonyai között minden típusú szö­vetkezet kulturális tevékeny­sége fontos, nemcsak azért, mert ez a szövetkezeti alap­szabályban benne szerepel, mivel a bécsi 1966-os Szö­vetkezeti Világkongresszus is a szövetkezetek fakultatív feladataként jelölte meg a nevelési feladatokat, de azért is mivel a szövetke­zetek egyik legfontosabb tár­sadalmi, mozgalmi feladata ma és hozzá lehet tenni, hogy a legeredményesebb is a szövetkezeti népművelés. Amellett, hogy segíti a szö­vetkezeti gondolat elterjesz­tését, híveket toboroz a tag­ság táborába, népszerűsíti az egyes célkitűzéseket, de na­gyon komoly kulturális le­hetőségeket biztosít a falusi fiatalságnak, de általában az egész lakosságnak. Ugyanakkor számos olyan népművelési feladatot tud megoldani, amelyeket a tö­megszervezetek, a művelő­dési házak, sokkal nagyobb erőforrással, anyagi ráfor­dítással tudnának csak vég­hezvinni. A hosszú elméleti vita gyakorlati lecsapódása volt, hogy a szövetkezeti népmű­velés szükségességét e mun­ka központi úton való segí­tését a magyar forradalmi munkás—paraszt kormány 1003/1969. sz. rendelete is el­ismerte. A szövetkezeti népművelés erősítését jelentette országo­san, hogy 1969-ben nem csökkent, ugyanakkor a me­gyei szövetségek — MÉ­SZÖV, KISZÖV — az igé­nyeknek megfelelően telje­sítették koordináló, szakmai tanácsadó, érdekképviseleti feladatukat. Megyénk terüle­tén működő két TESZÖV is egyre jobban kapcsolódott bele e tevékenységbe. A hozott határozatok meg­szabták a népművelési mun­ka helyét, a fogyasztási, me­zőgazdasági és kisipari szö­vetkezetek körében. Az Or­szágos Népművelési Ta­nács ülése kibővítve tárgyal­ta és nagyon fontosnak ítélte meg a szövetkezetek ilyen­irányú tevékenységét a jö­vőben. Megszülettek tehát az alapvető rendelkezések, me­lyek biztosítják, hogy a há­rom szövetkezet népművelői tovább tudják folytatni szé­les körű munkájukat. Szüle­tőben vannak a részletes irányelvek és ami örvende­tes, kialakulóban van az egy­re erősödő szövetkezeti ös­­­szefogás is. Ez a fejlődés pe­dig már nemhogy a szövet­kezeti népművelés felszámo­lását jelzi, hanem egy szé­les körű vitakorszak végét és egy szövetkezeti népmű­velés új korszakát vetíti elénk. Varga László Kertszövetkezet Nagyüzemi művelésre nem alkalmas területek hasznosí­tására újabb kertszövetkezet alakult Egerben. A szövetke­zetnek 32 tagja van, főként pedagógusok és orvosok, akik hét végi pihenő idejükben kertészettel, gyümölcster­mesztéssel foglalkoznak. Az alakult Egerben alakuló gyűlésen elhatároz­ták a területek gyümölcste­lepítéshez való előkészítését és körülkerítését. A kertszö­vetkezeti tagok a kerecsendi országút mellett kaptak te­rületet, amelyen már a ta­vaszon megkezdik a gyü­­mölcstelepítéseket. Kishatármenti forgalom Január 19-én, a MESZÖV- székházban találkoztak a me­gye öt fogyasztási szövetke­zetének — Eger, Gyöngyös, Hatvan, Füzesabony, Parád — és a rimaszombati szövet­kezetek képviselői. Részt vet­tek a tanácskozáson a H­UN­­GAROCOOP, a VOSZK és a FŰSZÉRT Vállalat megbí­zottai is. A tanácskozáson megvitatták azokat a lehe­tőségeket, amelyek elősegítik a megye szövetkezeti mozgal­mának és a szomszédos ri­maszombati szövetkezet kö­zötti barátságot és a kisha­­tármenti forgalom keretein belül árukapcsolatot teremt. A részvevők feltárták azo­kat a lehetőségeket, ame­lyek a két ország szövetke­zetei között elősegíti az áru­­kapcsolatok hosszabb időre való létrehozását. A megál­lapodás alapján Rimaszom­batból sört, kerámia dísztár­gyakat, üveg és porcelán árut és más, árukészletet bő­vítő cikkeket szállítanak. A megye fogyasztási szövetke­zetei zöldség-gyümölcsöt, bort, pálinkaféléket, beton­árut adnak a kapott cikkek­ért. A megállapodást a rima­­szombati szövetkezetek ré­széről Pável Slovák, vala­mint a megye öt szövetkeze­tének képviselői írták alá. Klubszobák, könyvtárak, j­a­víta műhelyek a lakásszövetkezetekben Egerben, Gyöngyösön és Hatvanban 13 lakásszöveteke­­zet dolgozik, amelyben 922 szövetkezeti lakást tartanak nyilván. A MÉSZÖV mint érdekképviseleti szerv nagy gon­dot fordít és segítséget nyújt a tagok életkörülményeihez. Az elmúlt évben már 8 lakásszövetkezetben létesítettek ja­vítóműhelyeket, hogy a „csináld magad” mozgalom alapján a kisebb hibákat maguk a lakók végezhetik el. Ezennkívül kilenc szövetvezetne.I­rodahelyiséget és két könyvtárat adott a megyei szövetség. Négy szövetkezetben klubhelyi­séget létesítettek, ahol esténként szórakoznak a lakók. Mindezek megvalósítására 118 ezer forintot adott a MÉSZÖV a laká­szöve­tezeteknek. Képünkön Anderkó Fe­renc a hatvani Mező Imre lakásszövetkezet nyugdíjas la­kója a szövetkezet műhelyében végzi a javításokat. Felelevenedett a műlt: Alapító tagok találkozója Kápolnán keret főkönyvelője köszöntöt­te, majd visszaemlékezett a földművesszövetkezetek, ter­melőszövetkezetek megala­kítására, szervezésére. Méltatta az alapító tagok áldozatkész tevékenységét, akik fáradhatatlanul, be­csülettel helytálltak a meg­alakításnál és a párt politi­kájának valóra váltásában. A jelenlevők egymás után emelkedtek szólásra és fel­elevenítették a több mint két évtizeddel ezelőtti na­pokat. A 14 felszólaló alapí­tó tag a jelenlegi munkáról is véleményt mondott. Néhány órára a teremben felelevenedett a múlt; az éj­szakába nyúló ülések, a vi­ták, harcok a rendszer el­lenségei ellen, akik csírájá­ban akarták elfojtani az ala­kuló szövetkezeti mozgal­mat. Többen arról beszéltek, miként teremtettek úgyszól­ván semmiből boltokat, ke­reskedelmi egységeket. Kijutott a munkából szin­te minden tagnak, de hosszú hetekig, hónapokig dolgoz­tak ingyen azért, hogy meg­teremtsék a maguk szövet­kezetét. Nem a pénz, az anyagi elismerés hajtotta őket, hanem a cél, hogy újat építenek és az senki má­sé, csak az övék. Köszönetet mondtak a szö­vetkezet igazgatóságának, hogy nem feledkeznek el az alapító tagokról és kérték, hogy a jövőben minél több­ször találkozhassanak. Meg­emlékeztek az időközben meghalt harcostársakról, akiknek egyperces, néma fel­állással adóztak. A beszélgetés végén az igazgatóság elismerő okleve­leit adták az alapító szövet­kezeti tagoknak, majd Varga József, a szövetkezet párttit­kára mondott záróbeszédet. Kérte a tagságot, hogy ere­jükhöz mérten továbbra i­s segítsék a szövetkezet mun­ká­ját, jó tanácsok, tapaszta­latok átadásával járuljanak hozzá a munka eredményes­ségéhez. A kápolnai Általános Fo­gyasztási és Értékesítő Szö­vetkezet igazgatósága kedves ünnepségre hívta meg a szö­vetkezethez tartozó Nagyút, Kai, Kápolna, Kompolt, Tó­falu, Aldebrő és Feldebrő községek szövetkezeteinek alapító tagjait. A megjelen­teket Földi Péter, a szövet- ■SSSSS/S/SSSSSSS'SSS.fSSSS*J*Wr*Srf*JØ»*» / ' 1 . I­n [UNK]а: 1.50 Ft | IX. évfolyam 1. szám $ $ s $ 1­1­1070. ^ 1­1 « > s január hó § ' 5 Tapasztalatok a küldöttgyűlésekről Az alapszabályt tárgyaló és jóváhagyó részközgyűlések után valamennyi fogyasztá­si szövetkezetben december végéig megtartották a kül­döttgyűléseket. Ezeken meg­vitatták a résziközgyűlések tapasztalatait és az elhang­zott javaslatokat, észrevéte­leket.­­Mindezeken túl napirend­re tűzték az első háromne­gyed év eredményeinek, ta­pasztalatainak megvitatását, melyről a beszámolóban kü­lön számot adtak a szövet­kezetek elnökei. A tapasztalat alapján igen jó eredmény­ek­ről számoltak be, amelyet a szövetkezeti tagok megelége­déssel vettek tudomásul. Az eredmények mellett na­pirendre kerültek az 1979. évi tervek, elképzelések meg­vitatásai is, amelyről már most megállapítható, hogy reálisak, a szövetkezet fej­lődését és a tagság ellátá­sának megjavítását szolgál­ják. Napirenden szerepelt ezen kívül még a megyei szövetség alapszabályának megtárgyalása, elfogadása és a megyei küldöttgyűlés­­ kül­döttének megválasztása. A megyei szövetség alap­szabályának tárgyalásakor felszólaló tagok egyetértésü­ket fejezték ki és szükséges­nek tartották a megyei szö­vetséget és ehhez való csat­lakozásukat egyhangú sza­vazatukkal fejezték ki. A küldöttgyűlések előké­szítése során ismét jelentős munkát fejtettek ki a szö­vetkezetek vezetői, dolgozói. Jó módszerként alkalmazták, hogy a meghívó mellé rövi­dített, írásos beszámolót is mellékeltek, amely a legfon­tosabb számadatokat is tar­talmazta. Igen jó módszer­nek bizonyult már a részköz­gyűléseken is a személyes meghívás, amelyben részt vettek a dolgozók és a vá­lasztott vezetőségek is. Ez nemcsak azért járható út, mert így a tagok, küldöttek időben és biztosan megkap­ják a meghívást, hanem jó lehetőség nyílik arra, hogy a tagokkal elbeszélgetve, sze­mélyes tapasztalatokat sze­rezzenek egyes problémákról. Ugyanis sok olyan szövetke­zeti tag van, aki a szemé­lyes elbeszélgetéseken kifej­­ti véleményét, de a gyűlés nagy nyilvánosság­ előtt már nem szívesen szerepel. A jó előkészítő mun­ka eredményeként megállapít­ható a tagok aktivitása is. A 26 AFÉSZ-küldöttgyűlésen 2000 küldött jelent meg, ami a­­ küldöttek 75,6 százalékát teszi ki. A tagok vélemé­nyüket, javaslatukat is nyíl­tan elmondták a gyűléseken, melyen 247 hozzászólás hang­zott el. Most a mérleg jóváhagyó és eredményfelosztó küldött­gyűlések következnek. Ezek­nek sem lesz kisebb a fela­datuk, hiszen egy egész év munkájét kell értékelni és az elért eredményeket a jog­­szabályok figyelembe vételé­vel kell felosztani. Ezenkívül ismét lehetős­ég nyílik arra, hogy ismét megtárgyaljuk a küldöttekkel az éves műkö­dést, a jövő elképzeléseit. Képünk a verpeléti küldöttgyűlésen készült, amelyen részt vett Haveliant Ferenc, a MÉSZÖV elnöke is.

Next