Szövetkezeti Élet, 1987 (26. évfolyam, 1-12. szám)
1987-01-01 / 1. szám
Közös gazdaságaink januárja Mezőgazdasági üzemeinkben sem szünetel télen a munka. Mint január közepi érdeklődésünk alkalmával megtudtuk: a nagyrédei tsz gépműhelyében is javában tart az ilyenkor szokásos javítás. Az erőgépekkel, szállítóeszközökkel, egyszóval a legelőször ,,bevetésre” kerülő kerekesekkel kezdték a munkát, s a továbbiakban a soron következőkkel folytatják, ütemterv szerint. Alkatrészgond eddig szerencsére nem nehezítette az előrehaladást, s remélik a szövetkezetben, hogy később sem kell ellátási gondoktól tartaniuk. Ahogyan Nagy András elnökhelyettes elmondta: még az alanyvesszők darabolása és a csapvesszők tisztítása után, január 20-tól végzik magát az oltványkészítést is, amiből az őszön majd belföldi szállításokra és exportra is sor kerül. Miként máskor, serényen dolgoznak most is az állattenyésztők. Nincs gond a takarmányozással, az állomány szépen fejlődik. A melléktevékenységet jelentő pincészetben tíznapos nagy karbantartás után, január 12-től dolgozik újra a palackozóüzem, ahol a nagyrédeiek előbb a még mindig újdonságnak nevezhető vermutjukat töltötték üvegbe, aztán pedig a hazai piacra szánt borokat, az olaszrizlinget, leánykát, hárslevelűt, zweigeltet s mást. Még a hónap közepétől hozzáláttak a szocialista exportfeladatok teljesítéséhez is: az NDK megrendelésére palackozták a rizlingszilvánit, hárslevelűt. A hűtőházban pedig előkészítették az exportot a várva várt kamionokhoz. Mindezek mellett a tsz természetesen a rendkívüli téli időjárás által okozott váratlan teendők végzésében is a község jó gazdájának bizonyult, zokszó nélkül vállalta magára a település útjainak járhatóvá tételét. Ütemesen haladnak januárban a téli gépjavítással a tarnaleleszi tsz dolgozói is, igyekezetüket ugyanis szerencsére szintén nem zavarta eddig alkatrészhiány. Kovács Gyula, a közös gazdaság elnöke ugyanakkor azt is elmondotta érdeklődésünkre, hogy az állattartás körül sincsenek gondjaik. Az 1100 szarvasmarha jól bírja a telet, az edzettebbek — a szabadtartású állatok — csupán a nagy hidegek beálltával húzódtak fedél alá. Szerencsére bőségesen van szálas takarmány és siló, nem hiányzik az alomszalma sem, s az elektromos vezetékek fagy okozta hibái miatt is csak kisebb probléma jelentkezett az itatásnál. Ha a zord tél okozott is kellemetlen „kényszerpihenőt” a melléktevékenység végzésében — a faiparban, a harisnya- és a lakatosüzemben — a kiesés nem volt kritikus. Bosszantóbb viszont, hogy a harisnyagyári beruházás kivitelezési munkáit a nagy hideg miatt teljesen le kellett állítani , ami minden bizonnyal érződik majd a megvalósításban, „megcsúztatja” a programot. A cudar időjárás sajnos felborította a tejprogramot is. A közös gazdaság megyénk összesen 23 községében folytatott tejtermelésében-felvásárlásában rendkívüli intézkedést kellett tenni, így — átmenetileg, amíg a tejipari vállalat képtelen volt a szállításra — a termelt tejet helyben értékesítették, hogy a mindennapi igényeket a leggyorsabban kielégíthessék. Ugyanekkor az „Egyetértés’’ Mezőgazdasági Termelőszövetkezet is vállalta a települési utak hótól való megtisztítását, járhatóvá tételét, ami Tarnaleleszt, Szentdomonkost, Bükkszenterzsébetet és Fedémest tekintve, egyáltalán nem volt könnyű munka a számára. Tóth Lajos párttitkár tájékoztatása szerint tervszerű a gépjavítás a viszneki tsz üzemében is, de sajnos némileg visszaveti az igyekezetet az, hogy például az MTZ-alkatrészekből hiányzanak a szükségesek. Némi zavart okozott az is, hogy az állattenyésztő telepet a napokban csak nagy teljesítményű erőgéppel és tolólappal tudták kiszabadítani a hó fogságából, a nagy hidegben pedig nem csupán a fagy, hanem csőtörés is nehezítette a vízellátást. Meglehetős nehézségek árán sikerül a melléktevékenység folytatása is, a bélüzemben rövid időre le kellett állítani a munkát. A viszneki Béke Mezőgazdasági Termelőszövetkezet tagjait, dolgozóit mindezeken túl az idei tél szintén más módon is próbára tette. A tsz dolga lett a község fő- és mellékútjainak hótól való megtisztítása, ugyanakkor, hogy postajáratoknak, árokba csúszott személygépkocsiknak kellett sürgős segítséget adnia, ráadásul pedig a szövetkezet szállította a hízósertéseket is a gyöngyösi vágóhíd számára. S nem csupán alkalmi volt ez a segítség! A tsz megígérte, hogy a továbbiakban is mindent megtesz a község és környéke ellátásának biztosításáért. Egyidejűleg megyénk valamennyi közös gazdaságában a közeli zárszámadásokra készültek úgyszólván gőzerővel az irodák dolgozói. S mire e sorok megjelennek, el is kezdődtek már az évzáró események. Az ellenőrök is tanulnak HEVES ÉS NÓGRÁD MEGYÉK ellenőreire jó néhány megoldatlan, eddig ismeretlen probléma vár. A hibák, a gondok, a gondatlanságok felfedezésének megkönnyítésére a Mészöv ellenőrzési iroda szervezésében nemrég is megrendezésre került az áfészek ellenőrzési osztályvezetőinek és belső ellenőreinek továbbképzése. A tanfolyamra az Avar Hotelben került sor Mátrafüreden. Az előadások sorát dr. Petrusz János, a Mészöv ellenőrzési iroda vezetője megnyitó szavai után Tarjányi Géza, a Heves Megyei NEB elnökhelyettese kezdte. Témája: A NEB és a belső ellenőrzés együttműködésének lehetőségei. Tőle hallottuk, hogy az eredményes munkavégzéshez feltétlenül ismernünk kell egymás gondjait, bajait. Közös munkáink során mindig tudnunk kell, hogy közös cél a hiányosságok pótlása, a hibák kiküszöbölése. Mindnyájan fokozott érdeklődéssel figyeltük az előadó azon gondolatait, amely közvetlenül a mi problémánk is. Nevezetesen, hogy a belső ellenőrzés sajnos, nem mindig a vezetés önkontrollját adja. A munkavégzést gyakran befolyásolja a vezetőtől való függés, nagy a konfliktus lehetősége mind önmagunkkal, mind az ellenőrzött kollégákkal, vezetőkkel, szakcsoportokkal. Röviden: nem vagyunk népszerűek. Az ellenőrzési munkát végzők anyagi és erkölcsi megbecsülése pedig messze nem kielégítő. Juhász István, a Mészöv közgazdasági főmunkatársa mondandójában néhány jellegzetes hibáról és feltárásainak módszereiről tájékoztatott bennünket. Saját munkájából hozott példákkal tette szemléletesebbé elsősorban a mezőgazdasági és ipari szakcsoportok legjellemzőbb, leggyakoribb szabálytalanságait. AZ ELŐADÁSOK SZÜNETEIBEN nagy érdeklődéssel hallgattam a kollégák vitáit, véleményét az elhangzottakról. Az ilyen beszélgetések is hasznosnak bizonyultak, hiszen általában szintén konkrét példából, szituációkból fakadtak. A második napot dr. Bereczkei Ottó, a Mészöv közgazdasági tanácsosa nyitottá, mindnyájunkat nagyon érdeklő és kiváncsivá tevő előadásával. Várható szabályozóváltozások és ennek hatásai a szövetkezet gazdálkodására. Hallhattunk a jövedelemszabályozásról, a jóléti alap képzésének és felhasználásának lehetőségeiről, a különböző hozzájárulásokról, az adókról, az érdekeltségi alapról, a bérszabályozásról. A téma kimeríthetetlenségét bizonyítja, hogy Ficzere Sándor áfész-titkár — A szövetkezetek központi irányításának korszerűsítése és az ebből eredő ellenőrzési feladatok című — előadása után is visszatértünk rá. A következő napot a Mátrádja Körzeti Áfész vendégségében töltöttük Domoszlón, Vécsen és Abasáron. A találkozó Tóth Lajos áfész-elnök rövid tájékoztatójával kezdődött. Majd megnéztünk néhány jelentősebb kereskedelmi, illetve vendéglátóipari egységet és a vacsorát követően megízleltük a híres abasári borokat is. A társaság vidám hangulatban és tiszta szívből jövő köszönőszavakkal búcsúzott a kis áfész szép eredményeket segítő vezetőségétől. A továbbiakban dr. Ruttkay Vilmosnak, a Mészöv jogtanácsosának mondanivalója tette érdekessé a programot az áfészek szerződéses kapcsolatairól és ezek előkészítéséről tartott színvonalas előadásával. NEM MARADHATOTT KI a modern eszközök, számítógépek alkalmazása sem. Herczog Tamás, a LAKISZ elnöke egy sereg technikai csodát sorakoztatott fel, bizonyítva, hogy a szövetkezeteknél is van helye és életfeltétele számítógépek alkalmazásának. Az ipari és szolgáltató szakcsoportok ellenőrzési módszereivel Túrás József, a Kiszöv ellenőrzési irodájának vezetője ismertetett meg bennünket. Utolsó napunkat dr. Petrusz János előadásának meghallgatásával kezdtük. A számviteli rend és a bizonylati fegyelem gyakorlati megvalósulása 1985-ben című előadásából megtudhattuk: a szabálytalanságok előidéző okai elsősorban a közgazdasági szabályzók állandó változása, bonyolultsága, a pontatlan belső adatszolgáltatás, a munkafolyamatok közötti összehangolatlanság, a belső ellenőrzési rendszer még nem kielégítő színvonalú működése, esetenként pedig a vezetők igénytelensége. Hallhattunk persze egy kis vigasztalót is: számszerű adatokkal bizonyította, hogy nem a kereskedelemben a legrosszabb a helyzet. A tanfolyam záró előadásaként Zachar Gábor, a Mészöv elnöke tartott beszámolót a fogyasztási szövetkezetek idei kongresszusáról. Elhangzott, hogy soha ilyen nyílt hangú, őszinte kongresszusa nem volt meg a mozgalomnak. Nemcsak az eredményekről volt szó, hanem felmerültek a gondok, problémák is. A már jól dolgozó szövetkezetek szekcióüléseken adták át hatékony gazdálkodásuknak követhető módszereit, hasznosítható ötleteit. Nem érzékenykedni kell, hanem igazodni a kialakult helyzethez. Az érdekes, de fárasztó előadások után ki-ki maga tölthette ki a rendelkezésére álló szabad időt. Ismerkedhetett Mátrafüred szépségeivel, igénybe vehette a szálló szaunáját, szoláriumát, kondíciótermét, esetleg felfrissíthette magát a természetben. Bár a sok tapasztalatot, újat adó nappalok nem üres estékkel fejeződtek be. REMÉLJÜK, hogy a Mészöv ellenőrzési iroda a hagyományokhoz igazodna a jövőben is időt szentel az ilyen továbbképzéseknek, s évről évre újra találkozhatnak a kollégák. Angyalosi Erzsébet Áfész, Eger 2. szövetkezeti élet Mint decemberi lapszámunkban hírül adtuk már, az év végére elkészült a hevesi takarékszövetkezet új erdőtelki kirendeltségi épülete. A mintegy másfél millió forintos költséggel kialakított létesítményt —, amelyben az ügyfélfogadó mellett irattár, tárgyaló és szociális helyiségek is vannak — január 16-án avatták, Zachar Gábor Mészöv-elnök jelenlétében. (Sz. Gy. felv.fc Tsz-termelésirámyítók továbbképzése A tsz-vezetők téli továbbképzése során a közeljövőben a termelésirányítók tanfolyamát is megtartják Budapesten, a Mezőgazdasági Szövetkezetek Házában. Az ötnapos oktatáson a résztvevők a tervek szerint Sramkó Lászlótól, a Teszöv titkárától, dr. Asztalos Miklóstól, a megyei pártbizottság titkárától, dr. Poden Gyulától, a MОM főtitkárhelyettesétől, Almár Károlytól, a Müszi helyettes igazgatójától, Kostyál Rezsőtől, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetőjétől, dr. Dombóczki Istvántól, a MÉM miniszterhelyettesétől, dr. Sándor Gábortól, a Heves Megyei Növényvédő Állomás igazgatójától, dr. Kőházi Istvántól, a Heves Megyei Állatkórház igazgatójától, dr. Jakab Sándortól, Jurányi Jánostól, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetőjétől hallgatnak előadásokat. Szó lesz tsz-eink tavalyi gazdálkodásának tapasztalatairól, idei feladatairól, megyei gazdaságpolitikánkról, a TOT-kongresszus határozatairól, a számítástechnikáról, az új szabályozókról, az exportról, a növényvédelem, az állattenyésztés aktuális kérdéseiről, az időszerű nemzetközi és belpolitikai témákról, a felügyeleti ellenőrzésről. A hallgatók a tanfolyam idején tapasztalatcserére felkeresik a nemesvámosi tsz-t, végül pedig fórumon találkoznak a társvállalatok képviselőivel. Hamuból arany A domoszlói körzeti áfész alaptevékenységét jól kiegészíti és munkája szerves részévé vált már az ipar, a szolgáltatás is. Az utóbbi években az alaptevékenységen kívül végzett munkák jelentősen és jó irányba befolyásolják a szövetkezet gazdálkodását. Miután már a kereskedelem nem tudta biztosítani még azt a jövedelmet sem, amellyel a tevékenységükhöz szükséges legfontosabb felújításokat, beruházásokat el tudták volna végezni, jó lehetőség jelentkezett a Gagarin Hőerőműnél, ahol évek óta gondot okozott a pernye eltakarítása. A szövetkezet 1984 márciusában 7 főből álló brigádot alakított, s megfelelő rakodó, szállító eszközöket adott rendelkezésre, majd a tagjai megkezdték az üzem területén lerakodott hamu összegyűjtését. Az indulás után derült ki, hogy munkájukra nagy szükség van, ezért az alkalmazottak számát később növelni kellett. Rövidesen megháromszorozódott a brigád létszáma, és a jó munkát az üzem vezetősége is többszöri dicsérettel elismerte. Minden évben nagyobb az elvárás, több feladatot kapnak. Jelenleg 30 személy végzi a pernye eltakarítását, és éves munkájuk értéke több mint 10 millió forint. Az eredményesség alapján is ez a leghatékonyabb ipari tevékenységük. Érthető hát, hogy a vezetés 1987. évre további fejlesztést tervez, kibővíti az üzemnek nyújtott szolgáltató munkáját. A hamu összegyűjtéséből származó nyereséget jól hasznosítják a kereskedelmi egységek fejlesztésénél, a korszerűsítéseknél. A domoszlói áfész ennélfogva, mondhatni, hogy a hamuból is „arányát” csinál, amelynek a tagság, körzet lakossága látja hasznát. —za— Korszerű tanműhelyben készülnek már leendő hivatásukra a Hevesi Népművészeti és Háziipari Szövetkezet fiataljai is a mostani oktatási évtől. A 4,7 millió forintos költséggel született, kellemes létesítményben jelenleg 44 fiatallal foglalkozik a különböző évfolyamokról Grabecz Istvánná szakoktató. Kívánjuk, hogy eredménye legyen az áldozatnak, az igyekezetnek! (Fotó: Szucsik György) 1987. JANUÁR