Szózat, 1922. szeptember (4. évfolyam, 200-223. szám)
1922-09-01 / 200. szám
1922 SZEPTEMBER 1 PÉNTEK Szózat Elhalasztották a döntést a német ntoratórium ügyében A jóvátételi bizottság határozata ■£ békeszerződés aláírásának napja óta nem telt el hónap, hogy a labilis alapokra fektetett, a gazdasági csőd szélén álló Európa idegzetét ne tették volna súlyos próbára, a Németországtól követen jóvátételek fizetése körüli bonyodalmak. A londoni konferencia előtt úgy látszott, hogy e bonyodalmaknak moratórium megadása, ha rövid időre is, de visszaadja a gazdasági élet újjáteremtéséhez oly szükséges nyugalmat. A londoni konferencia azonban eredménytelenül oszlott szét, a moratórium ügyét a jóvátételi bizottság elé utalták, mely előbb Berlinben iparkodott meggyőződni Németország anyagi helyzetéről, majd Parisban bs tiltakozott a berlini kormány megbízottaival. Schröder államtitkárt tegnapelőtt hallgatta meg a jóvátételi bizottság, aki meggyőzően tárta fel Németország anyagi bajainak valódi okait. A külföld irányadó körei — mondotta a német meghatalmazott — azt a szemrehányást teszik, hogy Németország szándékosan maga idézte elő a márka összeomlását. Az ilyen politika öngyilkosság lenne, merte márka megsemmisítése föltétlenül megölné a német ipart. A nép nagy tömegeinek sora a papírmárka sorsától függ és így elmondható, hogy Németország egész mozgótőkéje megsemmisült. A helyzet közvetlen oka a kölcsöntárgyalások meghiúsulása. Ám a veszedelmet nem lehet kényszerrel, fenyegetésekkel vagy parancsokkal elhárítani, csupán megegyezéssel, az együttimunkálkodáson alapuló bizalom helyreállításával. Kent kielégítő a német javaslat Bradbury, a jóvátételi bizottságnak angol tagja, saját nyilatkozata szerint arról győződött meg, hogy a moratórium megadása elkerülhetetlen. E nyilatokzatból és az utóbbi párisi híradásokból azt a következtetést lehet levonni, hogy a francia kormány végre mégis csak valamelyes engedékenységet fog tanúsítani. A hangulat — úgy látszik — az utolsó 14 órában megváltozott. A hivatalos Havas-ügynökség szerint a német javaslatok nem tartalmaznak semmi új kielégítő motívumot és a küszöbön álló döntésről szóló francia lapjelentésében mélységes pesszimizmus vonul végig. Mivel igen valószínű, hogy az angol és olasz delegátusok a moratórium megadása mellett fognak szót emelni, ismét előtérbe nyomul annak a lehetősége, hogy a jóvátételi bizottság határozatát szótöbbséggel fogja meghozni Midőn ez a lehetőség először került szóba, az angol sajtó figyelmeztetett arra, hogy két szövetségesnek leszavazása súlyos következményeket vonhat maga után. Ezen az alapon írja az Intranzigeant, hogy a mai nap döntő jelentőségű lesz az antantra. Ha a jóvátételi bizottság megadja Németországnak a moratóriumot, akkor Franciaország vonul ki onnan. Ha azonban az angol álláspont ellen döntenek, akkor Anglia válik ki a bizottságból. Mind az egyik, mind a másik esetben elkerülhetetlen a versaillesi szerződés revíziója. Súlyos a helyzet a szövetségesek között Az angol sajtó is komolyan számol a fenyegető szakadás esetén bekövetkező helyzettel. A Westminster Gazette azt írja, hogy Lloyd George azonnal visszatér Londonba, ha Franciaország egyedül cselekednék. A Daily Telegraph szerint ebben a pillanatban igen nagy a feszültség és nem lehet megmondani, mi fog történni. Bradbury a tegnapi tanácskozások után a következő nyilatkozatot tette: H ha egyhangú határozatot tudunk hozni, akkor az eredmény mindenkit kielégít. De ha többségi határozat jön létre, akkor a döntés nem lehet kielégítő. A Westminster Gazette vezércikke szerint Franciaország független akciója, vagy a jóvátételi bizottság döntésének semmibevétele igen súlyos helyzetet teremtene a szövetségesek között. Ha Franciaország külön akcióra határozná el magát, akkor Anglia nem iparkodik abban megakadályozni, de követni fogja a maga útját. Anglia nem fog az esetleges akcióban Franciaország oldalán állani. Csak a Daily Chronicle reménykedik, hogy a tizenkettedik órában megtalálják a kompromisszumot. Franciaország nem adja meg a moratóriumot A döntés tartalmáról szóló párisi ívrek szerint Franciaország nem fogja megadni a moratóriumot, ha Németország ki nem szolgáltatja a Poincaré által Londonban követelt zálogokat. A francia lapok úgy vélekednek, hogy az egyévi moratórium tervét elutasítják ugyan, de hozzájárulnak ahhoz, hogy a Belgiumnak fizetendő legközelebbi részleteket ne készpénzben, hanem kincstári jegyekben folyósítsák. E sovány engedmény fölemlítése mellett nem felejtik hangoztatni, hogy a frahr-vidék megszállására már minden előkészület megtörtént. Németország tehát ismét sorsdöntő óráknak nődéke. A moratórium megtagadása, a produktív zálogok kikényszerítése teljessé tenné a márka katasztrófáját és a német birodalom összeomlását követő zűrzavart csak súlyosbítaná az antantban bekövetkező nyílt szakadás. Európa politikai irányítását a békeszerződések az antantra bízták : ha ez széthull, teljes lesz a politikai, káosz, mely talán még súlyosabb következményekkel járna, mint a franciák esztelen politikája miatt állandóan fenyegető pénzügyi katasztrófa. Franciaország a Ruhr-vidék megszálláséra készüll Bécs, augusztus 31. (A Szózat tudósítójának telefonjelentése.jh A „Frankfurter Zeitungénak jelentik Parisból. Az egyik ottani párisi távirati ügynökség azt a hírt terjesztette jól informált francia körökre való hivatkozással, hogy Poincaré kiadta az utasításokat a hadügyi és pénzügyi minisztériumnak a Ruhr-vidék megszállására irányuló tervek végrehajtására. Az utasítás úgy szól, hogy az öszszes illetékes tényezőknek minden pillanatban készen kell államok az akció megindítására. A francia kormány egyidejűleg megkeresést intézett a belgakormányhoz, hogy megkérdezze a követendő magatartása felől. Az angol kormány, mint hírlik, nem vesz részt a katonai megszállásban és a kényszerrendszabályokhoz való hozzájárulását megtagadja. A pirisi döntés után egybehívják az angol minisztertanácsot Bécs. augusztus 31. (A Szózat tudósítójának telefonjelentése.) Londonisól jelentik: Londoni politikai körök és az egész angol közvélemény a legizgatottabb várakozással tekint Paris felé. Az angol nyilvánosság egyöntetűen azon a véleményen van, hogy a mai párisi döntés már nemcsak a német jóvátételi kérdés és moratórium ügyében lesz rendkívül fontosságú, hanem az angol-francia barátság további alakulásában is. A Downing Streeten kijelentették, hogy Lloyd George, aki jelenleg birtokán tartózkodik, a párisi döntés után azonnal visszatér Londonba és egybehívja a minisztertanácsot. Wirgh kancellár ma tárgyalt a pártok vezetőivel Bécs. augusztus 31. (A Szózat tudósítójának telefonjelentése.) Berlinből jelentik: Dr. Wirth birodalmi kancellár ma délután az egyes pártok vezetőit magához kérette és tájékoztatta őket az általános politikai helyzetről. A megbeszélés simán folyt le s így valószínű, hogy a párisi döntés nem fog belpolitikai változásokat okozni. Megegyezés készül az olasz-belga terv alapján Paris, augusztus 31. A jóvátételi bizottság félhivatalos tanácskozása 5 órakor végt ért. Az elterjedt hírek szerint a többség a belga-olasz közvetítő megoldás mellett foglalt állást, amelynek alapján a bizottság a moratórium kérdésében nem hoz kötelező határozatot, illetve a moratóriumot nem utasítja vissza, hanem Németországnak a fizetésre könnyebbséget engedélyez azzal, hogy Belgiumnak az 1922. évre esedékes tartozás helyett kincstári utalványokat adhat. Hogyan oszlottak meg a szavazatok! Pártv augusztus 31. A jóvátételi bizottság mindenekelőtt elvetette Bradbury javaslatát, amely szerint Németországnak 1922. december 31-ig feltétel nélküli moratórium volna adandó. A szavazás a következőképpen történt: Dubois ellene, Delacroix ellene szavazott, Salvaco Raggi tartózkodott a szavazástól, Bradbury mellette szavazott. A jóvátételi bizottság azután egyhangúlag meghozta határozatát, amelyet nyomban közöltek a német kormánynyal. Elhalasztották a döntést Páriv augusztus 31. A jóvátételi bizottság Németország moratóriumkérelmére vonatkozóan egyhangúan a következő határozatot hozta: A jóvátételi bizottság az 1922. július 12-iki új moratórium kérésről határozva, figyelembe veszi, hogy Németország befelé és kifelé minden hitelt elvesztett és a márka értékének háromezredrészére esett. A jóvátételi bizottság kimondja: 1. A jóvátételi bizottság a Németország részéről előterjesztett kérvényről a határozathozatalt elhalasztja mindaddig, míg el nem készíti Németország pénzügyei gyökeres reformjának tervét.A jóvátételi bizottság az 1922. aug. 15-én és szept. 15-én esedékes készpénzfizetések kiegyelítévéül, továbbá azon esetben, ha a közbenső időben más megállapodás nem jön létre, az azokat követő, 1922. októb X. 15-ike és december 15-ike között esedékeskészpénzfizetések kiegyenlítéséül elfogad ó arányban fizetendő hathónapi lejáratú német kincstári jegyeket, amelyek el vannak látva biztosítékkal, amelyek tekintetében a német kormány és a belga kormány — amely utóbbi számára szagolnak a készpénzfizetések — megegyeznek s ha ilyen megállapodás iram jön létre, vagynak külföldi banknál való letétbehelyezésével garantálnak. E bank megválasztásához Belgium hozzájárulása szükséges. Biztosítani kell a népek megélhetését és szellemi mesnyások Gróf Apponyi Albarit az erkölcsi letfegyveréről Bécs, augusztus 31. Az interparlamentáris unió delegátusainak tiszteletére tegnap Bécs városa bankettet adott, amelyen gróf Apponyi Albert a következő felkészüntőt mondta: — Néhány szót kívánok szentelni a mi tiszteletbe! elnökünkntek, Jókis Weardaleiik, ki az interparlamentáris szellem legkiválóbb megtestesítője. Mi az az interparlamentáris szellem? Az interparlamentáris szellem összekapcsolása annak a hazafiságnak, amelyet mi, nemzeti képviselők magunkkal hozunk, az internacionális szellemmel. Lehetségese ez az összekapcsolás? Igenis lehetséges, ha a hazafiságnak a legmagasabb tartalmat adjuk. A hazaszeretetnek legmagasabb koncepciója azt kívánja, hogy tulajdon hazája magas erkölcsi színvonalon álljon és előljárjon az emberiség nagy eszméinek megvalósításáért folyó munkában. Beszéltek az értekezleten a lefegyverzésről és helyesen említették, hogy a lefegyverzésnek kettősnek kell lenni: anyagénak és erkölcsinek. Ezt az utóbbit vagyunk mi hivatva keresztülvinni. Az elsőre vonatkozólag csak óhajokaat fejezünk ki, de az erkölcsi leszerelés a mi feladatunk. A konferencia haladás a cél felé. Elmondottak olyan dolgokat, amelyeket még egy év előtt nem lehetett volna mondani anélkül, hogy nagy fölindulást ne idéztek volna elő. Meghallgatták és meg is fogják, gondolni a hallottakat. Kell, hogy oly állapotok teremtessenek, amelyek mellett a legyőzött népek anyagilag is megélhetnek, szellemileg pedig megnyugváshoz kell jutnuuk. Ennek létrehozatala a dolog természete szerint lassú processzus, de megindult. Ezt a fejlődést látom magam előtt, erről beszéltem lord Weardale barátommal. Ezért lelkesedett ő, aki típusa az angol gentlemannek, angol minden izében és lelke minden megnyilvánulásában, de egyszersmind átfogó szellem és nagy szív, amely semmit, ami emberi, magától idegennek nem ítél s akinek barátsága átélte a háború krízisét. Arra ürítem poharamat, hogy a mi vezérünknek egészsége mielőbb teljesen helyreálljon, hogy tovább szerezhessen mnnket ama nagy cél felé, amelynek halvány képét óhajtottam önöknek megmutatni. Lord Newton nyilatkozik a Mnhirségek helyzetéről Bécs, augusztus 31. (A Százat tudósítójának telefonjelentése.) Lord Newtonnak az interparlamentáris konferencián a kisebbségi kérdésről mondott beszéde nagy feltűnést keltett s a mai nap folyamán sikerült erre vonatkozólag tőle felvilágosításokat nyerni.. Lord Newton kijelentette, hogy a kisebbségi kérdés ma rosszabbul áll, mint a háború előtt. A kérdés pedg nemcsak fontos, hanem veszedelmes is s a békeszerződések legnagyobb hibája az, hogy a népeket és néprészeket az egyik birodalomból a másikba mint élettelen tárgyakat helyezte ide-oda és sokhelyütt az a helyzet állott elő, hogy sokkal magasabb színvonalon álló népesség alacsonyabb kultúrájú népesség hatalma alá került. A felelősség ezért nemcsak a mai kormányokat terheli, melyek teljesen elhanyagolják a kisebbségek védelmét, hanem azokat a kormányokat is, amelyeknek közreműködésével ezek azállapotok létrejöhettek, annál is inkább, mert ma már nehéz ezeken az állapotokon változtatni. Ha valamelyik kormány a legtöbb tanácshoz fordul orvoslásért, az a kérelmet a népszövetséghez utasítja, amelyben ugyan a jószándék megvan, de nncsen hatalma akaratának véghezvitelére. Ennek következtében oda igyekezett a lord hatni, hogy a konferencián megjelent képviselők gyakoroljanak nyomást kormányaikra az irányban, hogy azok a viszonyok, amelyek a kisebbségek helyzetében a békeszerződésből kifolyólag alakultak ki, föltétlenül megváltoztassanak. " Marius Montet francia szocialista képviselő ezzel szemben úgy nyilatkozott a kisebségek jogainak elvére vonatkozólag, hogy nem szabad egy országban sem áttörni a békeszerződések rendszerét, annyit azonban sikerült elérni, hogy maga Montet is elutazik Csehországba, hogy személyes tapasztalatok alapján alkosson véleményt a kisebbségek ottani helyzetéről.