Szózat, 1924. június (6. évfolyam, 140-166. szám)

1924-07-01 / 140. szám

ISSI JCXICS­­ KED­D Lelkes nagy tömeg ünnepelte a fajvédő képviselőket Nyíregyházán Az Ébredő Magyarok gyűlésének rendkívüli sikere Zsilnszky, Utam, Lendvai és Zsírkay beszéde 'As mtr&ringen» kereszted­y magyar társa­dalom egyik leghatalmasabb szervezete, az­­ ébredő Magyarok Egyesülete kiépítésére irá­­­­nyuló akció vasárnap ismét jelentős lépéssel ju­tott előre az ÉME Nyíregyházán tartott hatal­mas­, impozáns népgyűlésén. A zsidókkal erősen szaturált Nyíregyházán alig lehetett remélni, hogy tettre kész tömegek merjenek hitvallást tenni a keresztény ihtrancsigemd­a és annak képviselői mellett. És mégis, amikor a meg nem alkuvó keresztény nemzeti gondolat vezérhar­­cosai megjelentek Nyíregyháza városában, több mint négyezer ember ünnepelte őket fana­tikus lelkesedéssel. Péter Pál napját az ünnepi Nyíregyházán az ébredő gondolat diadalmas ünnepévé avatta a hatalmas lelkesedésnek ez az impo­záns megnyilatkozása. Annak ellenére, hogy a kormány nyíregyházai exponensei min­dent elkövettek a gyűlés lehetetlenné tételére, Nyíregyháza város egész harcos keresztény magyarsága szinte tüntetőleg vonult fel a gyű­lésre, vallás- és osztálykü­lönbség nélkül. D­e el­jött a népgyűlésre az egész zsidó háromba haj­tott Szabolcs vármegye keresztény magyarsá­gainak képviselete is és a legtávolabbi vidékek­ről jövő küldöttségek elhozták Nyíregyházára­­ azt az üzenetet, hogy Szabolcs megye keresz­tény lakossága mind nagyobb tömegekben és­­ törhetetlen elszántsággal sorakozik az ÉME ki­bontott lobogója alá. A vendégek üdvözlése A nagygyűlésre szombaton délután Buda­pestről leutaztak Nyíregyházára Zsilinszky Endre, Lendvai István, Diám­ Ferenc és Zsirkay János nemzetgyűlési képviselők és Szuhovszky Lajos evangélikus lelkész, Eckhardt Tibor nem­zetgyűlési képviselő, az ÉME országos elnöke Pak­sba utazott és nem vehetett részt a gyűlé­sen. A vendégeket az ÉME nyíregyházai cso­portjának vezetősége, élén Sztreszka Miklós­­s­al,­ a­ helyi csoport elnökével fogadta. A nagygyűlés vasárnap délelőtt volt a Zöldség-téren, ahova már jóval, a gyűlés meg­kezdése előtt seregestől tódult a résztvevők so­kasága. A társadalom minden rétegének kép­viselői,, tisztviselőik, gazdák, iparosok, munká­sok, szorongtak egymás mellett, eggyéforrva a­ keresztény nemzeti gondolatban és a lelke­sedés tüzében. A gyűlés megkezdésekor már mintegy négy-ötezer ember hallgatta figyelem­mel és nagy áhítattal a szónokokat. A gyűlésre Rákóczi Béla tanár vezetése mellett gyönyörű zászló alatt vonult fel az ÉME nyírbátori cso­portjának ötventagú küldöttsége. Azonkívül megjelent Baksai Zoltán vezetése alatt Nyír­­bogárd, Gergelyffy­­Dezső vezetése alatt Mária­­pócs és Lepcsényi István vezetésével Nagy­­kálló ébredő csoportjának küldöttsége. Meg­ható jelenet volt, amikor a pódiumon két ol­dalról támogatva megjelent a nyolcvanneszten­­dős galambos­ fejű Mireecz József földbirtokos, a­ legöregebb ébredő magyar, aki már Istóczi Győző és Verhovay Gyula antiszemita harcai idején tagja volt a független antiszemita, párt­nak és mint képviselőjelölt ezzel a programmal fel is lépett annak idején Gye­­tván és Nyíregy­házán. Az ülés megnyitása előtt a nyáregyházai és szabolcsi magyar nők nevében Buzinkai Margit lelkes meleg szavak kíséreteiben gyö­nyörű fehér rózsacsokrot nyújtott át a vendé­geknek. A­­megható üdvözlés után Zsilinszky Endre keresetlen meleg szavakkal válaszolt. A gyűlés­ t Sztreszka Miklós, a® ÉME nyíregyházai csoportjának elnöke nyitotta meg az ülést és indítványozta, hogy a gyűlés küldjön hódoló táviratot a­ Kormányzó Ú­r Öfőméltóságának. Viharos lelkesedés fogadta ezt az­ indítványt. Az egész közönség percekig tartó lelkes ová­cióikkal ünnepelte a Nagyúrt. Tomboló lelkesedés, taps és éljenzés közben lépett az emelvényre ZSILINSZKY ENDRE nemzetgyűlési képviselő, hogy beszédet intézzen a megjelentekhez. Tolmácsolta a megjelentek­nek Eckhardt Tibor országos elnök üdvözletét, majd kifejtette az Ébredő Magyarok Egyesü­leteinek nagy, felséges hivatását. Az egész gerinces és meggyőződéses ma­gyarságot — mondotta —■az élni akarást, az akaraterőt mi, ébredő magyarok képviseljük.. "A történelemben rendszerint úgy szokott lenni, hogy amidőn egy nemzet a züllés útjára kerül, akkor a kisebbség veszi át a vezető szerepet és ez a lelkileg, erkölcsileg tiszta kisebbség a maga becsületes meggyőződését beleszuggerálja a többségbe, így lesz ez nálunk is. Ez a cél és ennek megvalósítása az a feladat, amely, az Ébredő Magyarok Egyesületére hárul. — A magyar­ társadalomnak mindig az volt a hibája, hogy mindent az államtól várt, maga pedig sohasem vállalt semmit. Pedig a helyzet különösen ma az, hogy az államtól semmit sem várhatunk. Ezért kell nekünk megszervezni a társadalmat, hogy így a megszervezett társa­dalommal indítsu­k meg a küzdelmet az új Ma­gyarországért.­­ Szomorú jelenség, hogy ebben az ország­ban csak a gazemberekben van bátorság, csak a gazemberek mernek itt felemelt fővel járni. Ennek pedig az az oka, hogy ebben az országban rengeteg a becsületes, de gyáva ember. A becs­telen bátrakkal és becsületes gyávákkal szemben azonban mi is képviseljük a gerincet, a törhe­tetlen és becsületes bátorságot. (Hosszantartó lelkes taps és éljenzés.) — A magyar sivatagból lassanként mind több oázis emelkedik ki. Ezek az ébredő magya­rok szervezetei. Nekünk először mindenütt meg kell teremteni ezeket az oázisokat. Terjeszteni kell és összekapcsolni azokat és akkor majd azon vesszük észre magunkat, hogy kijutot­tunk a magyar sivatagból és előttünk fog állani a keresztény gondolat jegyében megszervezett nemzeti társadalom. Innen már csak egy lépés választ el a diadalmas új Magyarországtól. Zsilinszky Endre szűnni nem akaró viha­ros lelkesedéssel fogadott beszéde után SZLHOVSZKY LAJOS evangélikus lelkész mondott , nagyhatású bes­s­zédet. .Kifejtette, hogy ő mint nap miért tartja elengedhetetlenül szükségesnek, hogy harcol-■ •len az ébredő eszme diadaláért. A keresztény­ség —mondotta — az életnek van szánva, az evangélium az élet energiaforrása kell hogy legyen. Én nemcsak pap vagyok, hanem állam­polgár és magyar ember is és ezért hirdetem, hogy mindenkinek az ébredőik zászlaja alá kell sorakoznia. Lelkes ováció közben l. LAIN FEfiti-S lépett a­ dobogóra. — Duók tudják — mondotta többek között beszédében —, hogy mi antiszemiták vagyunk. Mások ezért azt mondják, hogy ostobák va­gyunk. Kérdem, ostobák vagyunk-e, ha ebben az országban száz ügyvéd közül negyvenhat, szá®­5 kereskedő kö­zü­­­ hatvanhárom, száz ban­kár közül nyolcvanhárom zsidó, ellenben száz napszámos és földmives között egy sincs zsidó. — Ezernyolcszázö­tve­n-kile­ncig nem volt szabad zsidónak birtokot szerezni, ma pedig már a magyar föld egyötöd része zsidó kézen vám koldusokiként, vagyontalanul jöttek ide a zsidók és ötven év elég volt arra, hogy ami jó, ami tejfel, azt megszerezzék maguknak, s ebben az országban minden pénz az övék. Négy-öt bankon keresztül ők szállítják a sze­net , a fát, a sót és ő­k szállítják a kormányok­nak a parlamentet is. Nézzenek szét ebben a városiban is:­­minden a zsidóké. Egy fzocialista­ képviselő mondotta beszédeiben, hogy ebben­­az országban nem Bethlen, hanem Ullmann Adolf kormányoz." Ennek oka pedig nem más, miatt-­ hogy itt milliószámra hemzsegnek a hitvány, áruló keresztények. " .­­ — Félelemre azonban nincs ok. Minden ha-‘ talont musló és múló lesz a zsidóság hatalma­­ is. Mi megnyerjük ezt a­ küzdelmet, mert ve­­­lünk van az igazság és közöttünk férfiak van­nak, nálunk van az elszánt akarat, hogy ha elbuknink is, de nem engedünk. A nagy lelkesedéssel fogadott­ beszéd után­ ZSIRKAY JÁNOS szólalt fel. Reflektált a Nyírvidék cím­ű­ lap tá­­­madására, majd elmondotta, hogy a zsidó lapok­ milyen tendenciózus tudósításokban fognak be­számolni a naggyűlésről. Részletesen foglalko­zott ezután a keresztény magyarság gazdasági­ problémáival. Budapesten — mondotta végeze­tül — ma arról beszél a kormány, hogy össze kell fogni a polgárságnak a munkásság ellen. Képtelen gondolat ez, amelyet előre visszauta­sítunk, mert mi nem ismerünk különbséget polgár és munkás között, mert nekünk mind­egyik egyformán magyar testvér. Végül LEADVA­ ISTVÁN emelkedett szólásra. Elmondotta, hogyan készí­tették elő a zsidók a világháborút, majd rámu­tatott arra, hogy az összeharácsolt óriási vagyo­nok megtartása érdekében nagy zsidó vagyon­­m­entő vásárt csináltak: a két forradalmat, Kossuth Lajos álarcát használták fel, majd le­dobva előbújt Kun Béla és Számuell­ Tibo­r hatezer éves arca, amikor belelőttek templo-­ mainkba és mindig csak a mieinkbe, sohasem azokba a hagymatornyuakba. Most azután ter­mészetesen keresztény megbocsátásról és szere-­ tetről fuvoláznak. Ne merjen keresztény szere-­ tetet hirdetni az a faj, amely nem ment el ke­resztény irgalmat kérni Szamuellihez magyar testvéreink szántára. A gyűlés a Himnusz elénekelése után lel-i kés, fölemelő hangulatban ért véget. Biszehéd Bélben a Korona-szálló éttermében száz húszterítékes bankett volt, amelyen részt vett Nyíregyháza meggyőződéses keresztény társa­dalmának" minden számottevő tagja. Az első fel­­köszöntőt Sztreszka Miklós elnök mondotta a kormányzóra. Ugyancsak ő köszöntötte fel lel­kes szavakkal a keresztény magyarság vezéreit. Gergelyffy,­Dezső Sztreszka elnököt köszön­tötte föl. Igen nagy hatást keltett­ az ősz, Mikecz József pohárköszöntője, amelyben az ÉME vezetőségét üdvözölte. Gerelli János ró­mai katolikus gimnáziumi igazgató a nemzeti­­eszme­ diadalára, Szuchányi Lajos lelkész pedig But­tler Lászlóra­ ürítette poharát. Bakay Ká­roly római katolikus lelkész nagy tetszésnyil­vánítás mellett a keresztény felekezetek közötti egyetértés szükségességére mutatott rá. Leírha­tatlan lelkesedést váltottak ki Zsilinszky Endre, Lendvay István, Ulain Ferenc és Zsirkay János beszédei, amelyekkel a felköszöntőkre vála­szol­tak. Zsilinszky Endre, Lendvai István és Zsirkay János az ÉME nyíregyházi csoportja több tag­­­jának kíséretében látogatást tettek a nyíregy­házi gazdakörben, ahol a magyar gazdák nagy szeretettel fogadták a képviselőket. Ott volt a­ nyíregyházi gazdaközönség vezetője Kovács András, azonkívül Paulusz Márton, Bud­ovszky,­ Paulik evangélikus lelkész és a gazdakör szá­mos tagú. Varga Ferenc katolikus és Szabó Géza református tanító nagyobb beszédben ecse­telték a gazdatársadalom helyzetét. A képvise­lők sokáig elbeszélgettek a gazdákkal a gazda­­társadalom problémáiról. "­­ Harminc zsidó doktort avattak fel az Erzsébet egyetemen A pécsi egyetem és a numerus clausus A pécsi egyetemen uralkodó „állapotokat“ igen sokszor szóvátettük már a „Szózat“ ha­sábjain. Több ízben rámutattunk arra is, hogy ez az egyetem semmibe sem véve a törvény­erővel bíró numerus clausust, a megengedett százaléknál sokszorosan nagyobb arányban vette fel a zsidó hallgatókat. A numerus clausus egyszerű fél­re tol­ás­át most újból bebizonyította az a doktori avat­ás, amely hétfőn délelőtt játszódott le az Ester­­házy­ utcai Természettudományi Intézet eme­leti helyiségében. Harminckét avatásra jelent­kező között ugyanis harminc volt zsidó s csak kettő magyar. Az, avatásra természetesen igen nagy szám­­­ban vonultak fel a Dob-, Hombach- és Dohány-­ utcák „előkelőségei“. Mintha csak kabaréban lettek volna,, állandóan pisszegtek, hangos megjegyzéseket­ tettek s a székek tetejére fel­kapaszkodva- gyönyörködtek fajsorsosaik dok­torrá avatásában. Érdekes megemlíteni, hogy az avatásokon­­ kívül­ két külföldön végzett zsidó orvos okleve­­­lét is nosztrifiikálta az egyetem. A nosztrifiká­­lás újabb megkerülése a numerus claususnak, mert lehetővé teszi azt, hogy a külföldi egye­temeken végzett zsidók a numerus clausus el­­­lenére is diplomájukat az ország területén hassá­ válhassák. Jellemző megemlíteni azt is, hogy­ az avatand­ók névsorának olvasásakor az egye-­ tem funkcionáriusa az avatandók egyébként­ pontos, személyi adatainak felsorolásakor nem­ olvasta fel az uj doktorok faját, illetve Táb­láját. .­­ . Délután hat órakor az avatás véget, érti Az egybesereglett számiták jelentős kézszom­­i­tással üdvözölték felavatott fajsorsosaik­at s­­ néhány, perc múltva harminc, uj zsidó doktor­ hagyta­ el az épületet hogy­ kimenje az életbe­, elfoglalja a magyar fiatalemberek elől­ a po­zíciókat s kivegye szájukból a kenyeret.

Next