Szózat, 1924. június (6. évfolyam, 140-166. szám)
1924-07-01 / 140. szám
ISSI JCXICS KEDD Lelkes nagy tömeg ünnepelte a fajvédő képviselőket Nyíregyházán Az Ébredő Magyarok gyűlésének rendkívüli sikere Zsilnszky, Utam, Lendvai és Zsírkay beszéde 'As mtr&ringen» keresztedy magyar társadalom egyik leghatalmasabb szervezete, az ébredő Magyarok Egyesülete kiépítésére irányuló akció vasárnap ismét jelentős lépéssel jutott előre az ÉME Nyíregyházán tartott hatalmas, impozáns népgyűlésén. A zsidókkal erősen szaturált Nyíregyházán alig lehetett remélni, hogy tettre kész tömegek merjenek hitvallást tenni a keresztény ihtrancsigemda és annak képviselői mellett. És mégis, amikor a meg nem alkuvó keresztény nemzeti gondolat vezérharcosai megjelentek Nyíregyháza városában, több mint négyezer ember ünnepelte őket fanatikus lelkesedéssel. Péter Pál napját az ünnepi Nyíregyházán az ébredő gondolat diadalmas ünnepévé avatta a hatalmas lelkesedésnek ez az impozáns megnyilatkozása. Annak ellenére, hogy a kormány nyíregyházai exponensei mindent elkövettek a gyűlés lehetetlenné tételére, Nyíregyháza város egész harcos keresztény magyarsága szinte tüntetőleg vonult fel a gyűlésre, vallás- és osztálykülönbség nélkül. De eljött a népgyűlésre az egész zsidó háromba hajtott Szabolcs vármegye keresztény magyarságainak képviselete is és a legtávolabbi vidékekről jövő küldöttségek elhozták Nyíregyházára azt az üzenetet, hogy Szabolcs megye keresztény lakossága mind nagyobb tömegekben és törhetetlen elszántsággal sorakozik az ÉME kibontott lobogója alá. A vendégek üdvözlése A nagygyűlésre szombaton délután Budapestről leutaztak Nyíregyházára Zsilinszky Endre, Lendvai István, Diám Ferenc és Zsirkay János nemzetgyűlési képviselők és Szuhovszky Lajos evangélikus lelkész, Eckhardt Tibor nemzetgyűlési képviselő, az ÉME országos elnöke Paksba utazott és nem vehetett részt a gyűlésen. A vendégeket az ÉME nyíregyházai csoportjának vezetősége, élén Sztreszka Miklóssal, a helyi csoport elnökével fogadta. A nagygyűlés vasárnap délelőtt volt a Zöldség-téren, ahova már jóval, a gyűlés megkezdése előtt seregestől tódult a résztvevők sokasága. A társadalom minden rétegének képviselői,, tisztviselőik, gazdák, iparosok, munkások, szorongtak egymás mellett, eggyéforrva a keresztény nemzeti gondolatban és a lelkesedés tüzében. A gyűlés megkezdésekor már mintegy négy-ötezer ember hallgatta figyelemmel és nagy áhítattal a szónokokat. A gyűlésre Rákóczi Béla tanár vezetése mellett gyönyörű zászló alatt vonult fel az ÉME nyírbátori csoportjának ötventagú küldöttsége. Azonkívül megjelent Baksai Zoltán vezetése alatt Nyírbogárd, GergelyffyDezső vezetése alatt Máriapócs és Lepcsényi István vezetésével Nagykálló ébredő csoportjának küldöttsége. Megható jelenet volt, amikor a pódiumon két oldalról támogatva megjelent a nyolcvannesztendős galambos fejű Mireecz József földbirtokos, a legöregebb ébredő magyar, aki már Istóczi Győző és Verhovay Gyula antiszemita harcai idején tagja volt a független antiszemita, pártnak és mint képviselőjelölt ezzel a programmal fel is lépett annak idején Gyetván és Nyíregyházán. Az ülés megnyitása előtt a nyáregyházai és szabolcsi magyar nők nevében Buzinkai Margit lelkes meleg szavak kíséreteiben gyönyörű fehér rózsacsokrot nyújtott át a vendégeknek. Amegható üdvözlés után Zsilinszky Endre keresetlen meleg szavakkal válaszolt. A gyűlés t Sztreszka Miklós, a® ÉME nyíregyházai csoportjának elnöke nyitotta meg az ülést és indítványozta, hogy a gyűlés küldjön hódoló táviratot a Kormányzó Úr Öfőméltóságának. Viharos lelkesedés fogadta ezt az indítványt. Az egész közönség percekig tartó lelkes ovációikkal ünnepelte a Nagyúrt. Tomboló lelkesedés, taps és éljenzés közben lépett az emelvényre ZSILINSZKY ENDRE nemzetgyűlési képviselő, hogy beszédet intézzen a megjelentekhez. Tolmácsolta a megjelenteknek Eckhardt Tibor országos elnök üdvözletét, majd kifejtette az Ébredő Magyarok Egyesületeinek nagy, felséges hivatását. Az egész gerinces és meggyőződéses magyarságot — mondotta —■az élni akarást, az akaraterőt mi, ébredő magyarok képviseljük.. "A történelemben rendszerint úgy szokott lenni, hogy amidőn egy nemzet a züllés útjára kerül, akkor a kisebbség veszi át a vezető szerepet és ez a lelkileg, erkölcsileg tiszta kisebbség a maga becsületes meggyőződését beleszuggerálja a többségbe, így lesz ez nálunk is. Ez a cél és ennek megvalósítása az a feladat, amely, az Ébredő Magyarok Egyesületére hárul. — A magyar társadalomnak mindig az volt a hibája, hogy mindent az államtól várt, maga pedig sohasem vállalt semmit. Pedig a helyzet különösen ma az, hogy az államtól semmit sem várhatunk. Ezért kell nekünk megszervezni a társadalmat, hogy így a megszervezett társadalommal indítsuk meg a küzdelmet az új Magyarországért. Szomorú jelenség, hogy ebben az országban csak a gazemberekben van bátorság, csak a gazemberek mernek itt felemelt fővel járni. Ennek pedig az az oka, hogy ebben az országban rengeteg a becsületes, de gyáva ember. A becstelen bátrakkal és becsületes gyávákkal szemben azonban mi is képviseljük a gerincet, a törhetetlen és becsületes bátorságot. (Hosszantartó lelkes taps és éljenzés.) — A magyar sivatagból lassanként mind több oázis emelkedik ki. Ezek az ébredő magyarok szervezetei. Nekünk először mindenütt meg kell teremteni ezeket az oázisokat. Terjeszteni kell és összekapcsolni azokat és akkor majd azon vesszük észre magunkat, hogy kijutottunk a magyar sivatagból és előttünk fog állani a keresztény gondolat jegyében megszervezett nemzeti társadalom. Innen már csak egy lépés választ el a diadalmas új Magyarországtól. Zsilinszky Endre szűnni nem akaró viharos lelkesedéssel fogadott beszéde után SZLHOVSZKY LAJOS evangélikus lelkész mondott , nagyhatású besszédet. .Kifejtette, hogy ő mint nap miért tartja elengedhetetlenül szükségesnek, hogy harcol-■ •len az ébredő eszme diadaláért. A kereszténység —mondotta — az életnek van szánva, az evangélium az élet energiaforrása kell hogy legyen. Én nemcsak pap vagyok, hanem állampolgár és magyar ember is és ezért hirdetem, hogy mindenkinek az ébredőik zászlaja alá kell sorakoznia. Lelkes ováció közben l. LAIN FEfiti-S lépett a dobogóra. — Duók tudják — mondotta többek között beszédében —, hogy mi antiszemiták vagyunk. Mások ezért azt mondják, hogy ostobák vagyunk. Kérdem, ostobák vagyunk-e, ha ebben az országban száz ügyvéd közül negyvenhat, szá®5 kereskedő közü hatvanhárom, száz bankár közül nyolcvanhárom zsidó, ellenben száz napszámos és földmives között egy sincs zsidó. — Ezernyolcszázötven-kilencig nem volt szabad zsidónak birtokot szerezni, ma pedig már a magyar föld egyötöd része zsidó kézen vám koldusokiként, vagyontalanul jöttek ide a zsidók és ötven év elég volt arra, hogy ami jó, ami tejfel, azt megszerezzék maguknak, s ebben az országban minden pénz az övék. Négy-öt bankon keresztül ők szállítják a szenet , a fát, a sót és ők szállítják a kormányoknak a parlamentet is. Nézzenek szét ebben a városiban is:minden a zsidóké. Egy fzocialista képviselő mondotta beszédeiben, hogy ebbenaz országban nem Bethlen, hanem Ullmann Adolf kormányoz." Ennek oka pedig nem más, miatt- hogy itt milliószámra hemzsegnek a hitvány, áruló keresztények. " . — Félelemre azonban nincs ok. Minden ha-‘ talont musló és múló lesz a zsidóság hatalma is. Mi megnyerjük ezt a küzdelmet, mert velünk van az igazság és közöttünk férfiak vannak, nálunk van az elszánt akarat, hogy ha elbuknink is, de nem engedünk. A nagy lelkesedéssel fogadott beszéd után ZSIRKAY JÁNOS szólalt fel. Reflektált a Nyírvidék című lap támadására, majd elmondotta, hogy a zsidó lapok milyen tendenciózus tudósításokban fognak beszámolni a naggyűlésről. Részletesen foglalkozott ezután a keresztény magyarság gazdasági problémáival. Budapesten — mondotta végezetül — ma arról beszél a kormány, hogy össze kell fogni a polgárságnak a munkásság ellen. Képtelen gondolat ez, amelyet előre visszautasítunk, mert mi nem ismerünk különbséget polgár és munkás között, mert nekünk mindegyik egyformán magyar testvér. Végül LEADVA ISTVÁN emelkedett szólásra. Elmondotta, hogyan készítették elő a zsidók a világháborút, majd rámutatott arra, hogy az összeharácsolt óriási vagyonok megtartása érdekében nagy zsidó vagyonmentő vásárt csináltak: a két forradalmat, Kossuth Lajos álarcát használták fel, majd ledobva előbújt Kun Béla és Számuell Tibor hatezer éves arca, amikor belelőttek templo- mainkba és mindig csak a mieinkbe, sohasem azokba a hagymatornyuakba. Most azután természetesen keresztény megbocsátásról és szere- tetről fuvoláznak. Ne merjen keresztény szere- tetet hirdetni az a faj, amely nem ment el keresztény irgalmat kérni Szamuellihez magyar testvéreink szántára. A gyűlés a Himnusz elénekelése után lel-i kés, fölemelő hangulatban ért véget. Biszehéd Bélben a Korona-szálló éttermében száz húszterítékes bankett volt, amelyen részt vett Nyíregyháza meggyőződéses keresztény társadalmának" minden számottevő tagja. Az első felköszöntőt Sztreszka Miklós elnök mondotta a kormányzóra. Ugyancsak ő köszöntötte fel lelkes szavakkal a keresztény magyarság vezéreit. Gergelyffy,Dezső Sztreszka elnököt köszöntötte föl. Igen nagy hatást keltett az ősz, Mikecz József pohárköszöntője, amelyben az ÉME vezetőségét üdvözölte. Gerelli János római katolikus gimnáziumi igazgató a nemzetieszme diadalára, Szuchányi Lajos lelkész pedig Buttler Lászlóra ürítette poharát. Bakay Károly római katolikus lelkész nagy tetszésnyilvánítás mellett a keresztény felekezetek közötti egyetértés szükségességére mutatott rá. Leírhatatlan lelkesedést váltottak ki Zsilinszky Endre, Lendvay István, Ulain Ferenc és Zsirkay János beszédei, amelyekkel a felköszöntőkre válaszoltak. Zsilinszky Endre, Lendvai István és Zsirkay János az ÉME nyíregyházi csoportja több tagjának kíséretében látogatást tettek a nyíregyházi gazdakörben, ahol a magyar gazdák nagy szeretettel fogadták a képviselőket. Ott volt a nyíregyházi gazdaközönség vezetője Kovács András, azonkívül Paulusz Márton, Budovszky, Paulik evangélikus lelkész és a gazdakör számos tagú. Varga Ferenc katolikus és Szabó Géza református tanító nagyobb beszédben ecsetelték a gazdatársadalom helyzetét. A képviselők sokáig elbeszélgettek a gazdákkal a gazdatársadalom problémáiról. " Harminc zsidó doktort avattak fel az Erzsébet egyetemen A pécsi egyetem és a numerus clausus A pécsi egyetemen uralkodó „állapotokat“ igen sokszor szóvátettük már a „Szózat“ hasábjain. Több ízben rámutattunk arra is, hogy ez az egyetem semmibe sem véve a törvényerővel bíró numerus clausust, a megengedett százaléknál sokszorosan nagyobb arányban vette fel a zsidó hallgatókat. A numerus clausus egyszerű félre tolását most újból bebizonyította az a doktori avatás, amely hétfőn délelőtt játszódott le az Esterházy utcai Természettudományi Intézet emeleti helyiségében. Harminckét avatásra jelentkező között ugyanis harminc volt zsidó s csak kettő magyar. Az, avatásra természetesen igen nagy számban vonultak fel a Dob-, Hombach- és Dohány- utcák „előkelőségei“. Mintha csak kabaréban lettek volna,, állandóan pisszegtek, hangos megjegyzéseket tettek s a székek tetejére felkapaszkodva- gyönyörködtek fajsorsosaik doktorrá avatásában. Érdekes megemlíteni, hogy az avatásokon kívül két külföldön végzett zsidó orvos oklevelét is nosztrifiikálta az egyetem. A nosztrifikálás újabb megkerülése a numerus claususnak, mert lehetővé teszi azt, hogy a külföldi egyetemeken végzett zsidók a numerus clausus ellenére is diplomájukat az ország területén hassá válhassák. Jellemző megemlíteni azt is, hogy az avatandók névsorának olvasásakor az egye- tem funkcionáriusa az avatandók egyébként pontos, személyi adatainak felsorolásakor nem olvasta fel az uj doktorok faját, illetve Tábláját. . . Délután hat órakor az avatás véget, érti Az egybesereglett számiták jelentős kézszomitással üdvözölték felavatott fajsorsosaikat s néhány, perc múltva harminc, uj zsidó doktor hagyta el az épületet hogy kimenje az életbe, elfoglalja a magyar fiatalemberek elől a pozíciókat s kivegye szájukból a kenyeret.