Tájékozódási futás, 1970 (1. évfolyam, 1-6. szám)
1970-02-01 / 1. szám
CSODÁK PEDIG NINCSENEK jöhet, kicsit indulatos a cím, de nem igaztalan, mert egyfajta csodavárás lépten—nyomra tapasztalható. Nem arról van szó, hogy ne fűzzünk reményeket az 1970. január 1-én megfakult szövetséghez, hanem arról, hogy erőink kellő elosztásával, céljaink reális meghatározásával és legfőképpen széleskörű összefogással érjük el sportágunk felvirágoztatását ! Viszonylag könnyű helyzetben vagyok, mikor az elvégzendő feladatokat kell megvilágítanom, mert elég, ha elsorolom a kívánságokat, amik az elmúlt, nagyjából két évtized alatt elhangzottak. Már csak a megvalósítás van hétáról Ilyen egyszerű ez? Programnyilatkozat a tájékozódási futás jövőjéről? Nem erre van most szükség? Megkísértek inkább néhány gondolatot közreadni, nem törekedve a témák megkívánta mélyreható elemzésre. Egy szövetség - két szövetség Ahány ember, annyi vélemény s mind különböző érzelmi telítettséggel viseltetik e kérdés iránt. Bévült öröm, szkeptikus lebecsülés, kaján várakozás, őszinte segítőkészség, rezignált tétlenség, dacos mindentakarás és az emberi érzések számtalan megnyilvánulása teszik tarkává ezt az amúgy is szines képet. Olvastam mostanában néhány írást e "válásról", s példálózgatást anyáról és felserdült gyermekéről, de olvastam én mást is, igaz kicsit régebben s ebből nem áradt a gyermeki szeretet. Ne áltassuk magunkat! örülünk az uj szövetségünknek és engedtessék meg, ne mondjak sztereotip köszöneteket, s hálaadó mondatokat зе fogalmazzak, hadd ejtsek inkább néhány ,szót a további együttélésről, e szövetségi szimbiózisról. Évek múltával majd könnyebben fogjuk megítélni az együtt eltöltött időt, s akkor jön el az ideje a szenvedélymentes, józan, — ha szabad azt mondanom — történelmi szemléletű értékelésnek. A MTI határozata kimondta a Magyar Tájékozódási Futó Szövetség megalakulását, a természetbarát mozgalomból való kiválását mind szakszövetségi, mind egyesületi szinten. E határozat merev végrehajtása számunkra elég kellemetlen következményekkel járt volna, hiszen nem vagyunk mindenhol oly önállóak, hogy az eddigi szervezeti formákból kikerülve egymagunkban, megtorpanás nélkül tudtuk volna fejleszteni sportunkat. Az MTI és közvetlenül a Természetbarát Szövetség lehetővé tette egyesületi, szakosztályi keretek közt a tájékozódási futó sporttal való foglalkozást, s ez, nyugodtan mondhatjuk,sorsdöntő jelentőségű volt. Ennek a lehetőségnek hiánya a tájékozódás Taigetoszát jelentette volna, honnan a szakosztálynak kerés, más egyesületbe való beolvadásra alkalmatlan csoportok az elfeledés, a sportból való kiszakadás sorsára jutottak volna. A végső megoldás persze nem ez, hanem az aktív magok körül kialakítani az életképes új szakosztályokat, vagy ha ez nem megy, akkor meg kell könnyíteni az átáramlást más, befogadásra kész egyesületekbe. A szakszövetségeknek ösztönözni kell a területükön működő klubokat a néhány éven belüli önállósulásra, megértetni velük a különválás mindkét fél részére a továbbfejlődési lehetőséget magában rejtő szükségességét. Tudathasadás tájékozódásban Mióta e sport van, létezik a Budapest - Vidék probléma, s jelentkezik hol viharosan, hol elcsendesedve, vagy ami még rosszabb, passzivitásba burkolózva. Egyáltalán kell erről szólni? Szükséges felmelegíteni már elhamvadt viták tüzét, egyáltalán létezik-e Budapest - Vidék érdekellentét? Szónoki a kérdés: létezik, sajnos! Ha nem beszélünk valamiről, akkor nincs! Ez az elmélet a gyakorlat próbáját soha sem állta ki és bármily veszedelmes ízeken hajózom is ennek feszegetésénél, kell beszélni róla különösen most, egy új szervezet működésének kezdetén, egy új lap megindulásának alkalmával, mikor a szándékok tisztázásával tán elejét lehet venni a későbbi, jellegénél fogva néha nagyon is szubjektív vitáknak. Tény az, hogy Budapesten van az ország minőségi versenyzőinek túlnyomó része, s egy kivételtől eltekintve a felnőtt válogatott egésze. De tény az is, hogy vidéken lényegesen nehezebb körülmények közt versenyeznek, hogy miért, azt most talán ne taglaljuk. Csupán egy példát: vannak megyék, ahol 1970-ben sincs még szinte, nyomtatott térkép.Tény továbbá az is, hogy az országos szövetségnek mind a két, fejlődésben különböző terület érdekeit szem előtt kell tartani. A szövetség szeretné e szerepét jól betölteni, s ha ez nem mindig sikerűl azt a körülmények rövid távon feloldhatatlan ellentétének kell tulajdonítani. Higgadt tárgyilagosság az előfeltétele annak, hogy az "Országos" ne morzsolódjék két elfogultság hajtotta malomkő közt, hanem megfeleljen rendelt feladatának és legyen - ismét mechanikai hasonlattal élve - a tájékozódási futás sportjának differenciálműve. Itt most nincs hely tovább tágítani e problémakört, nem érdemes. De ide kívánkozik egy szemléleti, pontosabban nyelvszemléleti jelenség, amely jól tükrözi, mennyire automatizálódott kifejezéseinkben e téren az alá- vagy fölérendeltségi viszony, mert ha nem Budapest környékén versenyzünk, akkor leutazunk, még ha éppen atengerszint felett magasabban is van az a hely, s ha Pilisbe, Budai hegyekbe megyünk futni, akkor felutazunk, annak, dacára, hogy valamely hegyvidéki városból ereszkedtünk alá. Igaz, nem csak sportágunkban van így, de ha odafigyelünk szavainkra, s árnyaltabban fogunk fogalmazni, akkor már a szándék a jobbításra meg lesz, s ebben az esetben ez a fontos.