Tanító, 1995 (33. évfolyam, 1-10. szám)

1995-12-01 / 10. szám

Mi újság az alsó tagozaton? P. KOVÁCS IMRE Számos országban reflektorfénybe került az alsó tagozaton fo­lyó pedagógiai munka az utóbbi évek során. Az érdeklődés mö­gött a felső tagozat és a középiskolák gyengébb teljesítménye áll, ami mostanában az oktatásügy szakembereit egy régi alap­igazság ismételt hangsúlyozására készteti: a tanítás színvonalá­nak emelését az alsó tagozaton kell kezdeni. Oroszországban I. Uszimenko szociológus az alsós gyerekek anyanyelvi képzésének javítását tartja a legsürgősebb feladatnak. Szerinte a tanítóknak az eddiginél nagyobb figyelmet kell fordí­taniuk az összefüggő szóbeli és írásbeli közlés fejlesztésére. A beszédfejlesztés fő terepe - írja a Nacsalna Skola című szaklap­ban - a társalgási óra, amelyen a nyelvtani és nyelvművelési té­ma egymást kiegészítve van jelen. Francia pedagógiai és lélektani szakemberek egyetértenek abban, hogy az idegen nyelvek tanulását a lehető legkorábban el kell kezdeni. 1989-ben a francia oktatási miniszter még csak az elemi iskola középső osztályaiban vezette be az idegennyelv-ta­­nulást (kísérleti jelleggel), de a múlt évben Bayrou (az új mi­niszter) az idegen nyelv tanulását általánossá tette már az első elemi osztálytól kezdve. Itt a gyerekek naponta 15 percet foglal­koznak az idegen nyelvvel­­ audiovizuális technikákat alkalmaz­va. " Ausztráliában az óvodáknak semmilyen kapcsolatuk nincsen az elemi iskolákkal; a nevelés a motorikus készségek és a társas kapcsolatok fejlesztésén van, valamint a játékon. Az elemi iskola első osztályában elsősorban a gyerekek képességeinek megfelelő olvasást szorgalmazzák a tanítók, lehetőleg párokban olvastat­nak. A pedagógusok az olvasástanításhoz képes könyveket, me­séket, újságokat használnak a megértés és a kifejezés fejlesztésé­hez. A tanítók teljesítménynaplót vezetnek a tanulókról; az olva­sászavarral küszködőket kis csoportokban korrepetálják. Teszt vagy osztályozás csak elvétve fordul elő az alsó tagozaton. Indiában az elemi iskolából kimaradó gyerekek nagy száma aggasztja az oktatási szakembereket, sőt a kormányt is. A máso­dik osztály végére a tanulók fele kimarad az iskolából. A The Times Educational Supplement című lap szerint a probléma fő oka a tanítás alacsony színvonalában keresendő. „A tanárok nem dolgoznak rendesen - írja a szerző ők maguk sem értik a túl bonyolult tankönyveket, így a diákok zöme nem tanul meg írni-olvasni tisztességesen.” A kormány nemrégiben világbanki kölcsönt vett fel az elemi iskolai oktatás megreformálásához; a pénzt elsősorban a tanítóképzés színvonalának javítására, új tan­könyvek kifejlesztésére fordítják. Svájcban az oktatási rendszerrel kapcsolatos viták egy része az óvodából az iskolába való átmenet megreformálásával foglalko­zik. A megváltozott társadalmi körülmények, a családok széthul­lása, a médiák negatív hatása stb. az óvodára és az iskolára egy­aránt új feladatokat ró. Szakértők szerint az óvodát és az általá­nos iskola első két osztályát egy szervezetbe kell kapcsolni, azaz közös iskolai fokozatot kell létrehozni. Ezt az elgondolást a kan­tonok is támogatják. Németországban a diákság körében végzett felmérések kimu­tatták, hogy a környezetrombolás a jövőtől való félelemmel tár­­sult és lelki sérüléseket okoz. Elsősorban az alsó tagozatos kis­diákoknál figyelték meg ezt a jelenséget. Igaz, mondják a pszic­hológusok, a gyerekeknél ezzel párhuzamosan kialakul a „lelki védekezés” képessége is. A szülők és a tanítók feladata, hogy vi­selkedési mintákkal bátorítsák a gyerekeket. ÚTKERESÉS Belga drámapedagógiai tábor a Kaposvári Tanítóképzőben HORVÁTH GYULÁNÉ A Kaposvári Csokonai Vitéz Mihály Tanítóképző Főiskola Idegen Nyelvi és Irodalmi Tanszéke 1991 óta áll kapcsolatban a Brüsszeli Charles Buls Tanítóképzővel és a Brüsszeli Szabad Egyetem Színház-Szociológiai Intézetével Roger Deldime, a nemzetközileg elismert színházi és drámapedagógiai kutató se­gítségével. Roger Deldime eddig minden évben francia nyelvű drámapedagógiai tábort tartott főiskolánk tanítóképzős hallgatói­nak. Három francia szakos hallgatónkat és a Gyakorló Iskola francia szakvezető tanárát két hétre Brüsszelben látta vendégül. Ebben az évben 15 belga tanítóképzős diákkal és három kollé­gájával Mme Monique Lucke, M. Jean Lucke, M. Bob Collal érkezett Roger Deldime professzor Kaposvárra. A másod- és harmadéves 22 kaposvári francia tanító hallga­tónk már első este barátságot kötött a két fiúból és tizenkét lányból álló belga csapattal. A hét során pedig mindannyian együtt dolgoztak magyarok, belgák közösen a tanfolyam hely­zetgyakorlatain. A tanfolyam francia nyelvű foglalkozásait a ta­nárok leheletnyi sugallmazása után­ a belga diákok önállóan ve­zették. Bemelegítésül és a kezdeti nyelvi gátlások feloldására egy Gerges Bransens sanzon a „Bancs publics” eljátszását és ak­centus nélküli bemutatását tanították be a belga vendéghallga­tók, majd egy klasszikus zenerészlet keltette érzelmek verbális és testi kifejezésére ösztönözték hallgatóinkat kisebb-nagyobb sikerrel. A pécsi kirándulás során a magyar hallgatók idegenve­zetésével ismerkedtek belga vendégeink Csontváry, Vasarely vá­rosával és templomaival. A következő napi beszédgyakorlat for­rásául Csontváry „Koldusrabbi” képe szolgált. A gyakorlatok során mondatok egymásba fűzésével magyarok és belgák együtt alkottak egy francia nyelvű mesét, amelyet el is játszottak. A drámai önkifejezés és rögtönzés gyakorlására a belga hallgatók és oktatók jól ismert Perrault meséket mutattak be a XX. szá­zadra átalakítva, nem kevés humorral. A hét végére életreszóló barátságok szövődtek a belga és a ma­gyar hallgatók között, és sokukat már erre a nyárra is Brüsszel­ 25

Next