Tarjáni Acél, 1968 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1968-08-02 / 30. szám

Formálódik, alakul az új gazdálkodási rendszerünk Az első félév túlszárnyalta titkolt reményeinket is Az anyag és létszámproblémák ellenére túlteljesítettük a tervezett nyereséget. Exporttermékeink árbevétele jobb lett a tervezettnél. Az első félévben 12 napnak megfelelő nyereségrészesedést értünk el. Kiszállítási tervünket 100,2 százalékra teljesítettük. Alapozzuk meg jól a 44 órás munkahetet. A napokban fontos értekez­let színhelye volt a II . emele­ti tanácsterem. Ez alkalom­mal tartották meg azt a mű­szaki tanácskozást, amely ér­tékelte és elemezte a gazda­ságirányítás új rendszerének első félévi eredményeit problémáit. A tanácskozás és kaiméval Antal Gyula elvtárs vállalatunk igazgatója tartott referátumot. Eredményeink számokban — Az új gazdaságirányítási rendszer bevezetése óta egy fél év telt el — kezdte beve­zetőjében Antal elvtárs - de ez a viszonylag rövid idő már­is sok újat hozott vállalatunk életében. A vállalat első fél éves tonnatervet 100,5 érték­tervét Pedig 102,1 százalékra létesítette Eredményei foly­­tán a hengermű mennyiségi tervét 100,2, értéktervet 104,9 a huzalmű mennyiségi tervét mi értéktervet 101,6, a ko­vácsológyár menny­iségi tervet 100,5, értéktervet 99,3 az ön­tödék mennyiségi tervüket 99 8 értéktervüket pedig 1,M százalékra teljesítettek. A vállalat jó eredményeinek alakulásához nagymértékben hozzájárult, hogy a úengemin és a kovácsológyár behozta első negyedéves lemaradását, a huzalmű pedig az alapanyag­­ellátási problémák ellenére is kedvezően teljesítette felada­tait­ . Antal elvtárs külön-külön is kitért a gyárrészlegek munká­jéra majd megállapította, hogy az első félévben általá­nos létszámellátási problémák jelentkeztek. A vállalati intéz­kedések sajnos nem tudtak megfelelő változást előidézni. Az első félévben ugyanis igen nagy volt a fluktuáció Amíg 1967 első felében 526 fő,addig 1968 első felében 812 fő cse­rélt munkahelyet. Hangsúlyoz­na hogy a megfelelő létszám biztosítása érdekében további intézkedéseket tesznek. De különös nyomatékkal beszélt arról hogy ahol erre lehető­ség van, a férfi munkaerőket női munkaerővel kell pótolni Egyébként a napokban alakult meg vállalatunknál gyakorlott, jó szakemberekből az a me­chanizálási bizottság, nem egyik fő feladata,amely­­a munkahelyeket megfelelő gépesítéssel alkalmassá tegyék a női munkaerők foglalkozta­tására. Tételes fejlesztés Az anyagellátási nehézségek és a létszámgondok ellenére jónak mondható a tételes gyártás is. Az elmúlt év első felében a darabszám szerinti teljesítés 96,7 százalék­ volt, ezzel szemben ez év első felé­ben 97 6 százalékos eredményt értünk el. Nem szabad azon­ban hogy ez a szám megté­vesszen bennünket, hiszen az 1676 tonnás tételes szállítási lemaradás mellett 1640 tonna hátralékunk van olyan ren­delésekből, amelyet ebben az időszakban vettünk fel és jú­nius 30-i határidő után iga­zoltunk vissza. A tételes szál­lításnál a legjobb eredményt az öntöde gyárrészleg érte el 99,7 száza­lékkal, utána követ­kezik a kovácsológyár 99,2-el a hengermű 94-el és a huzal­­ma a már említett okok kö­vetkezményeként 96,4 száza­­lékkal. A Salgótarjáni Kohászati Üzemek egyébként kiszállítási tervét 100,2 százalékra, bel­kereskedelmi kötelezettségét pedig 116 százalékra telje­sítette. Ezek a számok a köz­lekedési üzem jó munkáját is bizonyítják, bár a félév utolsó időszakában súlyos vagonellá­tási nehézségekkel kellett megküzdeniök. Említést kell tenni még a KSZGY munkájá­ról, mint olyanról, amely termelő részlegeket kiszolgál­n­­a. Megállapítható, hogy az eddig végzett nagyjavítási munkálatok, amelyek az acél­öntődében, a kovácsoló gyár­részlegnél és a hengerműnél kerültek végrehajtásra, sike­resek voltak. Kiemelkedő tel­jesítmény volt például a pác­kádak cseréje a hengerműnél és a buga-olló javítása a ko­vácsoló gyárrészlegnél. Nem sikerült azonban előbbre lép­ni általában a daruk javításá­nál. Az elmúlt időszak alatt sok meghibásodást jeleztek a hengerműi lágyítókemencék darujáról, a vasöntödei tisztí­tóién daruról és az új csar­nok hengerműi résznél lévő daruról. A döntő részben meghibásodások villamosjelle­­gűek. Export feladatainkat viszony­lag szintén jól oldottuk meg. Az elszámolás alapját képe­ző határparitásos teljesítésünk mennyiségben 91,6, értékben pedig 98,7 százalékos. A hen­germű exporttervét termelés tekintetében 103,6 százalékra teljesítette. A kovácsoló gyár­részleg gyártási szinten 105 szá­­zalékos eredményével szintén túlteljesítést ért el, de a szál­lításnál alatta maradt az elő­írásnak. A kezdeti értékesítési nehézségek a Ferumionnál már csökkennek és ezzel jobb kilátás, hiszen egyre több le­­­hetőségünk van rendelésfel­vételre. Az export árbevétel Antal elvtárs felhívta a fi­gyelmet, hogy az exporttelje­sítésnél csak az országhatáron kilépett termékek kerülhetnek elszámolásra és a fenti érté­kelés is ennek megfelelően történt. A Metalimpex egyéb­ként a hidegen hengerelt sza­lagacél eladásnál jelentősen az egy felett tonnára eső dollár-szint teljesített, a Ferunion viszont még nem készítette el az első féléves elszámolását. Az export-eladás tekintetében azonban annyit megállapítha­tunk, hogy az exporttermé­kek árbevétele a tervezettnél jobb, s hogy a deviza-kiterme­lés mutatója is kedvező. A vállalat minőségi munká­járól az igazgató elvtárs véle­ménye nem volt teljesen meg­nyugtató. Amíg ugyanis 1967 első felében az össz selejtünk 0,41 százalék volt, a jelenlegi időszakban ez 0,47 százalékra emelkedett Ez az emelkedés tisztán munkaselejtből követ­kezett be. Emelkedett a mun­­kaselejt a kovácsoló gyárrész­legnél, a huzai műnél, de a leg­nagyobb mértékű emelkedés az öntödéknél mutatkozik Egyébként termékeink minő­ségének javítására az elmúlt időszak alatt több intézkedés történt. A központi technoló­gia a gyárrészlegi műszaki osztályokkal közösen felülvizs­­gálta a gyárrészlegek techno­lógiáját és az időközben bekö­vetkezett változásokat átve­zették, a szükséges változtatá­sokra pedig megtették az in­tézkedéseket. Antal elvtárs hangsúlyozta hogy elkészült egy tanulmány a Quai­tó és a 20 hengeres hen­gerlőgépek emulziós és olaj-­ hűtő kenőrendszerének vizs­gálatára. Lebonyolították a kísérleteket a csehszlovák származású magas C-tartalmú alapanyagoknál. Kialakították a műanyaggal bevonható hu­zal gyártási technológiáját. Nagy sebességű húzási kísérle­tet hajtottak végre kettős hú­zógyűrűvel. Azonban meg kell még oldani az új eljárás meg­felelő hűtését. Ezen kívül to­vábbra is felszínen szerepel a­­ 30,-*es hegesztőhuzalok mi­nőségjavítása. Befejeződtek a járműalkatrészek gyártási kí­sérletei és megindult a gyár­tás laposacélok helyett négy­zetes bugából, s ez a második negyedév folyamán tovább bővült. Termelékenység és túlóra Az értékelés során szóba ke­rült, hogy a munkaügyi muta­tóinkat is eredményesen telje­sítettük, sőt a bázishoz viszo­nyítva bizonyos fejlődést is értünk el. A termelékenységi mutatóinkat ugyanis a bázis­hoz képes­t 104,9, míg a terv­hez képest 101,6 százalékra teljesítettük. A bérfejlesztés­ben elért eredményünk is kedvező, mert erre az idő­szakra a tervünk egy százalék­­volt, ezzel szemben 1,2 százalé­kos módosítást hajtottunk végre. Az átlagkereset egy főre vonatkoztatva, prémium nélkül, a bázis­időszakhoz vi­szonyítva 2 százalékkal növe­kedett. Nem alakult azonban ked­vezően a túlóra felhasználás. Ez az elmúlt év azonos idő­szakához képest csaknem két­szeresére emelkedett. Az ilyen mértékű növekedés semmiképpen sem megenged­hető. Bár voltak olyan körül­mények, amelyek bizonyos mértékig indokolták a túlóra felhasználást, ezek között em­líthetnénk a kocsihiányt, a vá­ratlan meghibásodásokat, vagy az alapanyagellátási nehézsé­gek következtében szükségessé vált túlórákat. Tudni kell azonban, a túlórázás indoko­latlan megnövekedését fel­sőbb szerveink sem engedé­lyezik. Ahol a túlórázás meg­nőtt, annál a vállalatnál vis­­­szaállították az eredeti mun­kaidőt. Folytatás a 3. oldalon) A SALGÓTARJÁNI KOHÁSZATI ÜZEMEK PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XVIII. ÉVF. 30. SZÁM ARA: 30 FILLÉR 1968. AUGUSZTUS 2. A 100. évfordulóra Gyors ütemben szépül lakótelepünk A 100 éves ünnepi programra való felkészülés utolsó szaka­szához érkeztünk. Mind az üzemben, mind a gyáron kívül egyre több szó esik erről a kér­désről. Szorgos emberi kezek rendkívül nagy igyekezettel szépítik az üzemet és környé­két, a gyártelepet. A külső ga­rázsépületet, a művelődési ház­hoz vezető utat és az azt övező terepet, a parkot és sok más te­rületet szinte újjávarázsolják rövid idő alatt. Elkészítik még a Marx—Engels utat, valamint a gyár között levő útszakaszt is. A munkásellátásnál, a gyárte­lep kezelőségnél van tehát bő­ven tennivaló! Éppen ezért ar­ra kérik gyártelepünk lakóit, hogy a házak környékét min­denütt tegyék rendbe, a parko­kat, dísznövényeket pedig óv­ják, kíméljék meg. Az időköz­ben összegyűjtött hulladék el­szállításáról ped­ig a gyártelep­­kezelőség gondoskodik. Átfogó felméréssel kezdődött Korszerűsítik a kovácsológyár belső anyagmozgatását A modern üzem tartozéka — Több gépesítési lehetőség Fejlesztik a készáruszállítást is — Üzemi térképek 100 esztendővel ezelőtt a kovácsológyárat is az akkori kor igényeinek megfelelően telepítették. Egy évszázad alatt azonban nagyot fordult a helyzet, az akkori kovácsolá­­si eljárások nyomát már alig­­alig találjuk a mai technoló­giákban. Természetesen az új gépek beszerzésével a terme­léssel szorosan összefüggő más tényezők modernizálásá­ra is szükség volt. A kovácsológyár fennállása óta az üzem belső anyagmoz­gatását már több alkalommal fejlesztették. Ezek a módosí­tások többnyire szűk keretek közt mozogtak,_ csak egy-egy csökken az anyagmozgatással gyártmányféleséget, vagy gép­csoportot érintettek. Korszerű üzemben azon­ban elképzelhetetlen a kor igényeinek megfelelő anyagmozgatás nélkül. Ezért a kovácsológyár tervbe vette, hogy a három fő üzem belső anyagszállításában átfo­gó modernizálást hajt végre. Első lépésként készített a jelenlegi felmérést anyag-, félkészterrmék illetve készáru­szállításról. Ebben többek kö­zött vázolta az anyagmozgatás további gépesítésének elő­nyeit. További gépesítéssel foglalkozó dolgozók létszáma, többen dolgozhatnak közvet­len termelőmunkán. Kisebb a munkadarabok átfutási ideje, így a gyártmányok önköltsége is csökken. Az anyagmozgatás további korszerűsítéséhez, a gépesítés­hez az üzemek bizonyos mér­tékű átrendezésére, egyes gépek áthelyezésére szükség van. A fejlett anyagmozgatás és a túlzsúfolt üzem nem fér ös­­­sze. A felmérés szerint meg kell oldani a csiszolórészleg, a tengelyforgácsoló és kulcsma­ró, valamint a keretes fűrész­gépek áthelyezését, hogy ez­zel biztosítsák a közlekedési utakat. Több gépesítési lehetőséget érint a felmérés. Szó van vil­lamos emelővillás targoncák beszerzéséről, s mint célszerű, korszerűsítési eljárást említi az egységrakomány bevezeté­sét. A kovácsológyár rekonst­rukciójával sor kerül majd a régi tetőszerkezet átépítésére. Felmerült az a gondolat is, hogy az új tetőszerkezetet már eleve úgy alakítsák ki, hogy lehetővé váljon egy vagy két daru felszerelése. A darusítás különösen a hely­­kihasználás szempontjából mutatkozik előnyösnek. A bel­ső anyagmozgatás korszerűsí­tésével párhuzamosan moder­nizálják majd a készáruszállí­tást is. A felmérés folytatásaként vázlatos térképet készítenek a kovácsológyár valamennyi üzeméről. A térképen szemlél­tetik­ a gépek elhelyezését, s berajzolják az anyagmozgatá­si utak irányát.­ Miután a számbavehető va­lamennyi korszerűsítési lehe­tőséget felvázolják, a legelő­nyösebb módszerek eldöntése kerül sorra. Ezután a kovácso­ló gyárrészleg több évre szóló anyagmozgatás-fejlesztési ter­vet készít, melynek megvaló­sításával az anyagmozgatást a korszerű termelés színvonalá­hoz igazítják. is A jubileumi versenyről jelentjük A szocialista brigádok egymást múlják a nemes vetélkedés során felül Vállalatunknál nincs egyet­len brigád sem, amely ne tett volna valamilyen kötelezett­ség­vállalást a KMP megala­kulásának és a Tanácsköztár­saság kikiáltásának 50. évfor­dulójára. Emellett azonban jobb eredmények elérésére sarkallja valamennyi brigá­dunkat az a tény is, hogy a Salgótarjáni Kohászati Üze­mek ez évben ünnepli fenn­állásának 100 éves évforduló­ját. A vállalt kötelezettségek teljesítéséért folyó verseny eredményei napról napra gyű­rűznek a szocialista brigád­jaink egymást múlják felül a nemes vetélkedés során. Eb­ben a versenyben az elsők között kell említeni Sódor Ferenc kugellágyító szocialis­ta brigádját, amely az első féléves tervét 102,3 százalékra teljesítette. Külön említésre méltó az anyagtakarékosság terén elért eredmény. Sógor Ferenc brigádja ugyanis az első félév so­rán egyedül 168 ezer fo­rintos megtakarítást ért el. Ezzel az eredménnyel nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a huzalmi gyárrészlegnek ked­vezően alakuljon az önköltség csökkentésére tett felajánlása. Említésre méltó Langár Géza bútorrugógyártó szocia­lista brigádja is, amely az első féléves tervét 103 százalékra teljesítette. Ez a brigád különösen a jó minőségű termékével tűnt ki. Nehéz lenne érdemleges sorrendet kialakítani, de fel­tétlenül az élvonalba tartozik Fekete Gyula szerverő szocia­lista brigádja is, amely az el­ső féléves tervét 99,8 százalé­kos programszerűség mellett mennyiségben 100,3, értékben pedig 101,2 százalékra teljesí­tette. Ez a brigád is elsőrendű feladatának tekintette a jó­minőségű munkát. A verseny során meghonosították az ön­­meózást és ennek eredménye­képpen az általuk legyártott szegféleségekre minőségi rek­lamáció nem érkezett. A dróthúzóban keletkező selejt röviderű huzalok­ból az első félév során több mint 19 ezer kilo­gramm első osztályú sze­get gyártottak, amelynek értéke meghaladja a 152 ezer forintot.­­ A brigád figyelme kiterjedt a 44 órás munkahét bevezeté­sének megsegítésére is. Ebből a célból az első megnövelték a gépek félévben forgási idejét. Ezen kívül a gépeknél önállóan végezték el a kisebb javításokat, miután a múlt évi bázishoz viszonyítva 201 óra megtakarítást érek el 27 ezer 520 forint értékben. Említésre méltó az az ered­mény is, amit a munkavéde­lem terén elértek. Munkavé­delmi berendezéseiket rend­szeresen használják és kar­bantartják. Kéthetenként két munkavédelmi­­ őr váltja egy­mást a brigádban. A techno­lógiai és munkafegyelmet be­tartják, s így az első félévben balesetmentesen dolgoztak. Az első félév során összesen 43 baleseti egyébként veszély­­forrást tártak fel és szüntet­tek meg. (K. A) C02-es hegesztőhuzal lágyítását készíti elő Joó Miklós hu­zalmas lágyító brigádja

Next