Társalkodó, 1834. január-december (3. évfolyam, 1-104. szám)

1834-02-26 / 17. szám

hogy kettős szorgalom követi javunkra szolgáló bölcs czélzásait. Jutalmat nyer itt nemcsak az, kinek szép oltoványi vannak, hanem még a’ csinos és takarékos pór-asszony is, ki szobáit tisztán tartja. Nem is láthatsz itt ronda házat, dísztelen , szemetes udvart; mert az asszonyok vetélkednek egymással a’ tisztaságban. — Ámbár a gróf nem lakik közöttünk, vannak azért szebb ’s kitünőbb épületeink is. Ha hozzám jösz, meglátod, milly csinos két templom díszíti helységünket; a’ reformátusok’ tornyán óra is van, mint vezére a’ jó rendnek ’s pontosságnak. Falunk’ végén diszlik a’ megyének egy négyszegű, csinos épülete : ha a’ Duna nem engedi a’ Komáromba menetelt, itt tartatik gyűlés; lakik benne egy földmérő, egy sebész’s egy baba, vannak börtönök is a’ rabok’ számára; csinosak az uradalmi tisztek’ lakásai, az uj papház, a’ mesterségesen épített pályinkaház, két vendégfogadós at. Van Sz. Péteren iskola is , hova 254 tanulógyermek gyülekszik, de csak télen ; mert falukon , mint jól tudhatod , mihelyt a’ dús természet virágzó kebelét kinyitja, mezőre, rétre, vetésre viszik a’ növendékeket; ’s így bármint iparkodjék télen által a’ szorgalmas tanító , az év’ három negyedét mezei munkában töltvén el gyermekink, igen nehéz velők előbbre haladni. Mindazáltal még se gondold, hogy e’ téli iskolások minden tudomány ’s ismeret nélkül maradnának. Kegyes földes urunk azon kivül , hogy mind a’ két vállasbeli tanulóknak évenként szükséges iópapirost és a’jelesbeknek öltenyeg-ruhát adat, még érdempénzt is osztat ezüstből: e’ pénz koronás tallér nagysága ’s hazánk’ szineivel ékes szalagon függ; egyik oldalán olvashatni: a’ szent -péteri tanuló ifjúság’ pártfogójától. Hajt egy méhkas vagyon, ábrázolja a’ szorgalmatosságot, a' kasra a' nap sugarit lövelli, az oszlop’ alján, mellyen a’ kas nyugszik, a’ mezei munkásság’ szerszámai elszórvak. Másik oldalon egy rózsakoszorúban e‘ betűk látszanak : a’ szorgalma tosság’ jutalma. — Itt említem ’s tiszteleted’ tárgyául teszem főtiszt, nagys. Szily Ferencz urat, esztergomi főkáptalan’ őrkanonokját, ki 16 év előtt helységünk’ lelkipásztora volt. Noha őt a’ szerencse nagy érdemi után magas polczra emelé, még is néhai keresztyén hív nyájárul, mint gondos pásztor, emlékezni mostanig sem szünt meg. Alig várom azon órát, mellyben e’ kegyes egyházi férfiúnak a’ cathol. templomra adott ajándékit neked megmutathassam. Csak mellesleg teszek említést azon 2500 forintról, mellyeket az iskola’ javára ’s a’ tanitó’ fizetése’ pótlásául alapított, ’s mélt. grófunk’ megegyeztével ezután is kíván gyarapitni. Nem óhajtasz e sok illyesmont hazánknak, kik tehetségiket ’s világi javakat közjóra szentelni készek? Méltóságos grófnénk’ bő adakozásitól fénylik az Isten’ háza. Noha helységünk’ anyatemplomához az uj-gyallai fiók-egyház is kapcsolva van, hol tót nyelv divatoz, még is plebanusunk, e’ lelkes magyar férfi, annyira elágaztató hazai nyelvünket közöttük , hogy többé már nem tótul hanem magyarul ad keresztyén oktatást; van is a’ szép iparnak foganatja, mert nincs olly ház Uj-Gyallán, mellyben a’ kedves hangzatu magyar szó nem divatoz. Mivel helységünk a’ megyebeli fővároshoz közel fekszik, munkás szorgalmú lakosinak száma 3000re terjed; még élénkebbé teszi azt a’ sok utazó katonaság, melly a’ bányavárosokból jó megy, és itt tartogat nyug napot. Levegőnk egészséges, ivóvizünk jó, mert homokon szürenkedik által, folyammal ugyan nem dicsekhetjink egynél többel, melly kis mértékben de elapadhatlanul foly végig falunkon, és egy jobbágynak asztala alatt fakad. Hátha jó földes urunk’ szándékát kívánt siker jutalmazta volna , midőn az erdőben 32 ölnyi mélységre furatott kutat, milly nagy jótéteménynek tekinthetik ezt nyáron a’ hőségtől eltikkadt mezei munkások?! — Jóllehet lakosink két vallást követnek, még sem hallhatni soha a’ két felekezet közt gúnyt ’s rágalmat; mert miután illy kegyes atyánk van, nincs olly hálátlan gyermek, ki őt búval illetné. Nem látsz itt uz’ dolgán pálczával fegyverzett durva hajdút. Nógatás nélkül, szívesen dolgoznak ők, mintha valamelly gyárbeliek volnának. Itt láttam először, milly szerencsés következéseket szül a’ szelíd bánás és okos kormány. Illy szerencsés helyzetben ki ne áldaná a' kegyes Gondviselést ? ki ne kivánna illy nemeslekü földes ur alatt élni? ki ne óhajtaná szívből, hogy jó grófunk, jeles nemzetségével sok szerencsés év’, sőt század’ lefolyta után is úgy fényeskedjék a’ magyar hazában , mint tündöklik most nemes tettivel nemcsak szívünkben, de a’ magyar nagyok’ sorában is! Onodíj András: TÖRVÉNYTUDOMÁNYOS FSZERBE. A z Ádvatból. Olly országban, hol az ingatlan földbirtokkal a’ sarkalatos törvények szerint külön jogok és szabadságok járnak, hol a’ földbirtokosak egy kiváltságos Rend’ sajátja, csak hamar olly szellem is mutatkozik a’ törvényekben , melly szerint a‘ nemzetségek’ föntartatása főirányul vétetvén, e’ föntartás’ alapjául jelesül a’ földbirtok létetik. Minden intézet oda ezéloz, hogy a’ földbirtok változhatlanul biztosíttassék