Társalkodó, 1838. január-december (7. évfolyam, 1-104. szám)

1838-08-08 / 63. szám

ki csak az árvák’ sorsára ügyelő választmánytól vett utasítás után és szerint adhatja­ ki a’ tőkesummákat ka­matra, 's kifizetéseket is csak az onnan vett utasítás szerint tehet. • VIII. Czikk. Biztosítás: Az alapítvány’pén­zeinek biztosítása’ tekintetéből rendeltetik, hogy azok elegendő bátorságot szolgáltató helyre, s csak be­­lapozás — intabulatio — mellett adassanak­ ki kamatra, ’s az úgy vett kötelezvények a’ megyebeli levéltárba tétessenek. IX. Czikk. Számadás: A’ zdik czikkben ne­vezett pénztárnak , számadását mindenkor november’ első napjáig, — mint ezen alapítványra szolgáló év’ kezdetéig — berekesztvén, az árvák’ sorsára ügyelő választmány eb­be terjeszsze , a’ honnan az megvizs­gáltatva a’ nemes megye’ közönségéhez beadassék, ’s a’ nyert helybenhagyás után kinyomassék, ’s igy köz­­tudomásra bocsáttassák. — Közli Zmeskál István. Egypár szó , feleletül az idei Társalkodók Midik számában ellenem felszólalt dr. Argenti úrhoz. **) Responsum­ non dictum putet, quia laesit prior. T e r e n t. Széles ez világon a' Homoeopathia’ ügyeséből sincs még annyira kivíva, hogy­felette pro et contra vitatkoz­ni felesleges volna; ’s édes magyar hazánkban talán Europa’ minden országai közt legkevésbbé. A­­melly munkák eddig a’ Homoeopathia’ ügyében nálunk világot láttak , azok közül egyiknek kiadója magából a’ kútfő­ből merített Hahnemann’ saját munkáját forditván­ le szóról szóra , de mivel ollyan ny­elve volt, mellyen Ár­pád’ idejétől fogva egészen a’ kora halállal kimúlt, de halottaibul most újra feltámadt „Orvosi - Tár“ szerkez­­tetéséig , magyar ember sem nem irt, sem nem beszélt, czélját, melly a’ Homoeopathia’megismertetése volt, el nem érhette. Egy másik eredeti munkának szerzője , dühös ellensége lévén a’Homoeopathiának, értekezésé­ben olly illetlen kifejezésekre vetemedett, hogy a' Homoeopathiát akarván lemocskolni, saját nevét's cha­­rakterét mocskolta­ be, ’s munkája' czélját hasonlókép eltévesztette. Egy harmadik, a’ Homoeopathiának túl­ságos magasztalója , egy, mind intensive mind exten­sive olly parányi munkácskával kívánta a’ fontos tár­gyat felvilágosítani, hogy a’ szerfeletti szülői szeretet­nél is vakabb írói majomszeretet’ mikroskopiumán kell tekintetnie, hogy valaminek lássák, am így állván a’ dolog hazánkban a’ Homeopathia' lit­teraturájával, hasznos szolgálatot véltem az olvasó közönség' főkép nemorvosi részére nézve tehetni, ha (^az általam­ legjobb (aknak gondolt) kútfők után — mert hogy munkámat eredeti gyanánt kívántam vol­na árulgatni, mint A­rgen­ti ur gyanitni látszik , azt senki, ki a’ czimlapon álló ezen szavakat: „dr. Kraus’ Mart’, Caspari’, és Hufeland’ német munkáik után“ megolvasta , rám nem foghatja , hacsak belőle a’ rága­lom' lelke nem szól , s amúgy argentiesen nem hebe­­hurgyáskodik) — a’ tárgyat, melly hazánkban is olly sok túlságos olcsárlókra és magasztalokra talált,némileg fel­világosítom. Alig jutott a’ munkácska könyvárosboltba, Budapesten kívüli terjedésére a’ gyászos emlékezetű viz­­áradás miatt még nem is gondolhatok, midőn már dr. Ar­genti úr magas figyelmére méltatá azt, „mohó szorgalom­mal neki esék“­­s benne olly pocsékolást tőn , mint vala­­melly dühöngő zivatar a’ vetésben. Dr. Argenti úrral antikritikai vitatkozásba ereszkedni kábaság és hálátlan munka lenne; ő szenvedélyes barátja — de nem az igaz­ságnak, hanem a' Homoeopathiának; az illyen embere­ket megtéritni lehetetlen, akarni pedig képtelenség, b) Ő az irói tollat bizonyosan most fogta először kezébe, 's gondolatait — ha ugyan vannak — rendbeszedni ’s világosan előadni nem képes. Mit tesznek p.­­o. ezen szavai: „ismét azt mondom Hufelanddal: egy czélt több utón érhetni­ el, ezek közül egy (ik) veszedelmes, a’ másik biztos , de ennek megválasztására távul kell a’ gőgnek, „távul a’ tanulásiszonynak len­ni, mihez H. uram nem igen ért.“ Mihez nem ért H. uram ? c) a’ gőghöz ? vagy a’ tanulásiszony­­hoz ? vagy a’ tanuláshoz? Ezen szavaknak helyes é­r­­telmét venni bajos , ’s az iró bizonyosan maga sem tudta, mit akart mondani. Annyit mindazáltal érthet ezen szavakból az értelmes olvasó: 1) hogy Argen­ti­ur Hufelanddal, a’ még hamvaiban is az egész or­vosi tudós világ által mélyen tisztelt Hufelanddal, akart gúnyolódni, patvarkodni. d) 2) hogy Argenti ur nem tud értelmesen írni, ’s bizonyosan maga sem érti, mit ir. Ő éretlen dühében azt sem tudja, mikor ha­­darászszon ellenem, mikor Hufeland, Caspari (a ki­nek nevét Argenti ur Gáspárinak méltóztatott bérmál­ni) ’s a’ t. ellen azt sem tudván, vagy nem akarván kiszemelni, vannak é azon munkácskában , ’s mellyek saját észrevételeim. Ő azon tudománynak, mellynek ta­nulása mellett legalább öt esztendeig kelle izzadnia , nevét sem képes leírni, Allopathi­a helyett, ismé­telve Alleopathiát írván, e) A’ tisztelt olvasó kö­zönségből azoknak, kiket Argenti ur­ álokoskodási ne­talán elcsábítottak, ’s különben is, mert „uj szita sze­gen függ‘ — a’ Homoeopathia' kedveltei felvilágosításá­ra talán tartoznám a’ tárgy’ meritumába ereszkedni. De ez annyit tenne, mint a’ szóban forgó munkácska’ na­gyobb részét ismételni; mit azonban a’ Társalkodó szűk határa meg nem enged. Kiket a’ tárgy közelebb­ről érdekel, kénytelen vagyok magára a’ munkára uta­­sítni, melly Eggenberger, Heckenast, ’s velök keres­kedési viszonyban álló vidéki könyvárosoknál kapható. Miattam Dr. Argenti úr kürtölheti bátran a’ Homoeo­pathia’ dicséreteit egész az őrjöngésig, (?!!) az általa gyuladásnak keresztelt betegségekben nyavalygó bete­geivel ginért, hogy valóságos gyuladásban­­ szenve­dőkkel ezt tehetné, egy ép­eszű ember sem fogja el­hinni) néhány óra lefolyta alatt karon fogva sétálhat !), sőt tánczolhat — akár kötélen, — bizonyos lehet ben­ne , hogy vele az irói csatatéren soha semmi kritikai, vagy anticritikai tollcsatába nem ereszkedem, ’s elébb, épen nem homoeopathiai adagban nyújtott vajmi nehezen nyelő keserűszer gyanánt ezen leczkét: Ohne grie­chisch kannst du ein Pfuscher werden, aber nie ein Arzt. Kraus elnyeletvén tőle ezennel végkép elbúcsúzom, mindenféle netalán keletkező re­­plicáira hallgatással felelendő, — sokkal nagyobb tiszte­lettel viseltetvén az olvasó közönség iránt, mintsem hogy fájdalom úgy is szembetünöleg csökkenni kezdő *) Mivel Tár­salkod­ónk encyclopaediai folyóirat, ’* lapjainak köre »okkal szűkeb­b , hogy írni minden egye» tárágy fölötti vitázatnál »okáig vesztegeljen 's az olvasó közönséget illy nemű argumentis ad homi­­n­e­m untassa , küzlüttük a’ jelen antikritikát (ha méltó e’ nevezetre) dr. Argenti úrral, kinek jegyzeteit utána bocsátván, a' vitályozást ezennel — legalább a' lapokban — bevégzettnek tekintetni kérjük. A’ Szerkesztőség.

Next