Társalkodó, 1838. január-december (7. évfolyam, 1-104. szám)

1838-10-20 / 84. szám

lett a' Stureczen átvergődő utazónak; elég, hogy be­csülni tudjuk a'fen megnevezett két lelkes megye’vál­lalatának érdekét; — azonban illőleg azt méltánylani csak akkor fogjuk tudni, — ha azon hasznokra is fi­gyelmünket fordítandjuk — mellyek e’vállalatból árad­nak az egész hazára. — Már föntebb érintők, hogy Hazánknak, mostani állapotában , olly jó útra leginkább szüksége van, — melly a’ dús alföldnek alkalmat nyújthasson, azt — mit honn vevők’ hi­ánya miatt csak igen csekély áron ad­ el,­­sőt néha— midőn nagyobb a’ bőség — azaz: midőn neki legtöbb termése van , ’s igy legtöbbet ad­hatna el — még el sem adhat) kevés költséggel ’s rövid idő alatt olly helyre általvihetni, hol azonnal ter­mékét jó áron megvennék. — ’S ime illy it a’ stu­­reczi út! mert az a’ lehető legrövidebb vonalon olly tartományokba vezet , hol a’ gazdag alföld , termé­keit — kiváltkép borát — azonnal és jó áron eladhat­ja. — Edddig Lengyelországban , jelesül Krakkóban , több bor találtaték 200 mérföldnyi távolságból, mint a’ tőszom­széd magyar honból; — ennek pedig fő , sőt egyetlenegy oka csak az , mivel bortermesztö hazánk­fiai , borukat rövid uton — melly a’ költségeket t. i. magasra nem rugtatta volna — Sturecznek hajbor­zasztó orma miatt — ki nem vihették ; ha pedig kivi­vők, azt iszonyú hosszadalmas utón t.i. az ausztriai tarto­mányokon keresztül­­ sok idő- ’s pénztékozlással vol­tak kivinni kénytelenek — és igy a’ már oda szállított illy bornak ára — a’ fentebbi költségek miatt — igen magasra szökkenvén, az a’ szinte oda, de sokkal kisebb költséggel szállított, bár rosszabb franczia borokkal a’ concurrentiát ki nem állhatá. — ’S igy tör­tént, hogy a’ bortermesztö magyar gazda — mind a’ mel­lett hogy hosszú útón kínlódott, drága időt vesztett, és sok pénzt költött­ el, — iparának gyümölcséül — még kárt is vala kénytelen szenvedni. — Noha, véleményünk szerint, az eddig mondottakból is bőven kiviláglik, hogy a’ stureczi útból az egész magyar hazára, de leginkább a’ bortermesztőkre, tömérdek haszonnak kell szükségkép áradnia; mindazáltal annak még világo­sabb megmutatására legyen szabad egy nagyobbsze­­rű fogalomba bocsátkoznunk. — Igaz , a’ dunai gőzhajózásnak haszna igen nagy; ezt tagadni véteknek hiszszük, — de megvalljuk, hogy mi a’ gözhajózást olly eszköznek nem tekinthet­jük , melly Magyarországnak kereskedését egymaga hozhassa legfőbb virágzásba. Nem tekinthetjük pe­dig azért , mivel először hazánkra nézve — mint már érintők — legnagyobb érdekű: a’ borrali ke­reskedés ; ezt pedig a’ dunai gőzhajózás egészen ki nem meríti — miután Dunánk sem nem jó, sem nem megyen olly tartományokba , hol borunkra legna­gyobb szükség volna ’s hol tehát azt legnagyobb ha­szonnal adhatnók­ el; — másodszor pedig azért, mivel Törökország, hol majd ugyanazon termékek hason­ló,vagy talán még nagyobb bőségben találkoznak, keres­kedési tekintetben nem olly igen nagyérdekű ,­­ Ausz­triára nézve pedig kereskedésünk nem épen kedvező. — Ez bajon alig segíthetni jobban , mint ha a’dunai gőz­hajózás, vagy pedig annak képviselője Budapest, a' lehető legrövidebb vonallal — t.i. a’ nyugoti tartományok­kal, mellyek termékeinket áhítják — kapcsolatba ho­­zatik. — De hol van itt — a’ stureczin kívül — melly által az eszközölhető volna ? — Az egyetlen egy stu­reczi ut az, melly a’lehető legrövidebb, t. i. a’ csak 40 mérföldnyi hosszú — Váczon, Ipolyságon, Korpo­nán , Zólyomon , Beszterczebányán , Rosenbergán és Rubinon (tehát hét népese városon) keresztül menő vo­nallal összekötvén Budapestet, ’s ez által a’dunai gőz­hajózást Krakkóval — vagy is a’ Dunát a’ Visztulával — következéskép a’ fekete tengert a’ balti tengerrel egykor , a’ mellett, hogy az olly szükséges éjszaki borkereskedést virágzásba hozza, —az éjszakfelé fek­vő országokkal óhajtott kereskedésnek utat nyi­­tand , ’s alapot vetend — a’ szeretett Hazának annál nagyobb hasznával , mert ezen vonal a’ Bochniából Lem­­bergig vezető — ’s már készülőben levő vasúttal — aránylag kevés költséggel kapcsolatba tétethetnék — s’ az ebből folyó hasznot nem lehet nem érezni. Illy nagyérdekü ’s igen fontos okok (más mellé­kes ’s leginkább csak szomszéd megyéket érdeklő okok’ előadását e’ lap’ szűk köre nem engedi,) harczolván ezen stureczi ut’ megnyittatásáért — már 181 fik év­ben is Zólyom ’s Liptó megyék kiküldöttek kebelük­ből egy vegyes küldöttséget — a’ fen leirt stureczi ut’ legfensőbb pontjára , melly megvizsgálván: „lehetsé­ges e az ezen tudósítás’ elején néhány szóval érintett akadályokat meggyőzni? ’s igy az illy nagyérdekü kereskedésnek ezredektöl zárt útját megnyitni?­ kül­dőinek jelentést tegyen.— A’küldöttség igenlő választ ada — de sikerét az idő’ körülményei egész 1834ki év’ féléig függőben hagyák. — Ekkor ismét egy ve­­gyes küldöttség a’ hegyre fölmenvén , ’s ismét az itt’ készítését javaló jelentést adván— azóta az igen nagy tudománynyal ’s igen széles tapasztalással bíró me­gyebeli földmérnök Mihalko György’ példásszorgalmu figyelése alatt foly a’ munka, és pedig tek. beniczei és mitsinyei Beniczky Ágoston zólyom-megyei de­rék első alispán úrnak — ki, nem tekintvén terhes hiva­tala’ tömérdek gondait — ’s egyedül hazája’ javát tartt­­ván szem előtt — ezen munkakörüli főfelvigyázást a’ me­gyei első hivatalba érdemlett emeltetése után is meg­tartotta — férfias , semmi akadálynak nem hátráló ve­zérlete alatt— áldott sikerrel. — Valóban szép látni, miképen egy hazáját híven szerető ’s annak java’ előmozdításán buzgón törekvő fér­fi, nem gondolván a’ zúgó viharokkal ’s metsző hideggel, mellyek a’' sture­czi ormok közt télen kívül is járni szoktak;— nem a’ rendkívül fojtó melegséggel, melly a’ stureczi mély völgyekben uralkodni szokott; nem végre azon fá­radsággal , mellyet a’ meredek hegy’ sokszori mászá­sa okvetlenül okoz , ’s melly könnyen az egészségre is ártalmas befolyású lehet — majd minden két hétben feledve mind ezt — a’ sziklás hegyekre fölmegyen — példájával buzdít és int — ’s a’ már olly hosszadalmas munka által kifárasztott dolgozó népbe jelenlétével ked­vet önt. Megismerve fáradságit, neki őszintén köszöni­tek. Zólyom megye , hogy ezen at olly parányi pénz­erővel — aránylag értjük — és semmi kül­ segitségtől nem gyámolitva, ’s olly rövid idő alatt­­— már is olly karba van helyezve, hogy miután az, az 1836. oct. 28-án mélt. garamszögi Géczy István urnak— ugyan­azon us Zólyom megye’ szeretve­ tisztelt főispánjának vezérlete alatt — számos RR. kíséretében ünnepélye­sen megnyittatott volna, most ott, hol ezelőtt 10 mázsával megrakott szekérben 12 ló félnapig nyögött, 20—25 akóval terhelt alföldi szekerek — négy közön­séges lótul vonatva; — vagy pedig a’ felső Magyar­­országból Bécsbe vezet­ vivő ’s 45 — 60 mázsával terhelt távkocsik — minden segítő előfogat nélkül — könnyebb szekerek néhol sebesen is kezdenek járni — világos jeléül — hogy mit föntebb ezen útnak egész

Next