Társalkodó, 1839. január-december (8. évfolyam, 1-104. szám)
1839-01-16 / 5. szám
tetnék fel, okvetetlen szükséges lenne a’ Bánság’kedvéért Szentestől Makóig* egy oldalut-ágatis vonatni, de erről alább kell szólnom. Ezen két vonal tehát az, melly egész Erdélyt és tiszántúli honrészünket a’ leggazdaságosb módon kötendné össze fővárosunkkal **. ’S a’ ki ezt tagadná, annak igen meg kellene bánnia tévedését. — Máskorra hagyván véleményem’ előadását arról, 1) micsoda mellékutak volnának még idővel ezen kolosvári, szebeni és debreczeni nagy országutakba czélirányosan's kivihetőleg eresztendők ? ; 2) mint lehetne a’ Kalocsán által Bajára vivő utat a' halasival leggazdaságosbban összefoglalni ?; 3) a’kerülőkrül, p.o. a’Hatvantól Mezőkövesdig vonandó országút Gyöngyösön 's Egren által viendő e, vagy egyenes vonalban? — a’ mi máskint épen annyi, mint: valljon azon utón, melly nem megyei, hanem országos költségen épülend, az egész északkeleti része tartozik-é az országnak most és örökre kerülgetni annyi mérföldet, vagy inkább Gyöngyös és Eger ? 's ezek közül Eger egy ugrást, Gyöngyös pedig mindegy, akár mennyit. — 4) A’posták végett — mellyekről többet úgy sem mondhatni, mint, ha ezek nem akarnak csinált utón menni , azért a’ jó pénzért eljárhatnak ott, hol eddig jártak. — Most szólok Az országos*’ iké színesedről. Kik a’ földvegyítést vagy a’kavicsot magányosan mernék országút-épitésre javaslani, azoknak az országairól sem eszméjük , sem tapasztalásuk nincs. Ezek szánakozásraméltó együgyű emberek.— De ha egyszersmind tisztviselők, náloknál egyegy kártékonyabb tagja nem igen lehet szegény hazánknak. — Mert, ha felveszszük a’ földvegyítést, a’ mi fiók-vagy közlekedési utaknak minden esetre ajánlható, igen természetes, hogy illyen utak egy hetes eső ’s egy pár száz terhes szekér alatt, miilyenek az oláh szekerek, sárkovásztöltésekké válnak , és a’ természeti állapotban hagyott földnél azért is roszszabbak, mert, tapasztalás szerint, illy utakon iiz annyi kátyú szokott támadni, mint a’ hányatlan földön; ’s csoda, ha beléjük szédülnek a'ménesek’s ökörcsordák? — A kavicsoltat hogy ennél valamivel jobb , az bizonyos ; de van é ember, ki állítani merje , hogy, ha az e’féle utak egy lábnyi magasságra kavicsoltattak is föl, s jó karban akarják tartani, évenkint kívánnak az egész ut’ készítésére tett munkából legalább i 5 rész munkát, ’s ha ez áll , akkor a" kavicsolt utat minden ötödik évben újra kell építtetni, és igy akár az adófizetők tegyék a’ munkát, akár közköltségből foltoztassék, a’ közjóra nézve száz annyi kár van benne, mint haszon. — Így ezeket következetesen czélra fordítni nem lehet. — Ha pedig 2'—3' a’ kavicsolás , ki győzendi kavicscsal ? — A' csalhatlan mathesisből némelly mathematikusok algebrán ’s logorithmuson (mellyeknek a' maguk' helyén tisztelet kivetették, hogy, ha a’ kocsinak első kerekei kicsinyek, a’ hátulsók nagyok, kész a planum inclinatum; azonban hogy a' négy egyforma kerekü kocsi az illyennél könnyebb —m olly közönséges eszme , mint a’ hajdan leggyöngébb éteknek tartott tojás , és később zöldség helyett betegnek a’ marhahusleves’ czélszerűbbsége. ’S ki merné mégis tagadni, hogy itt nem a’ logarithmus csalt, hanem a’logarithmizáló hibázott? — Része lévén a’ testesített mathesisnak az átcsinálás is , bátrak valának már többen erről könyveket is kiadni, sőt mi több, még különbféle rendszert is állitnifel, mintha ezen tudományocska nem lehetne a’ józan észből ’s tapasztalásból bárki által is meríthető, kivált hol egyenes a’ tér. Én egyiket sem kívánom csak említeni is; mert ezek nélkül is mindnyájan tudjuk, hogy a’ melly útnak kemény feneke nincs, ott a’ kavicsnak előbbutóbb pusztulnia kell, ’s készek a’ kátyúk, mert süllyedhet; ellenben hol a’fenék kemény, ott nem mehet olly terkes szekér, mellyel az út ne daczolna. — Vagy is más szóval: minden országút’ fenekének kővel , vagy hol ez nincs, téglával szükség előbb kirakatnia, ’s ennek tetejébe öntetnie a’ kavicsnak vagy tört-kőnek legalább 10—12/g vastagságban. — Hogy az ut’ közepe magosb legyen, de csak annyira, hogy az esővíz az utón meg ne állhasson , ez köztudomás, ellenben költséges munkavesztegetés minden magasbítás és szinvonal-emelés, mellyé’ szükségen felül van, vagy is ha az árkokban földár nincs, ’s az esővíz át nem csaphatja az utat. — Szélessége ezen pest-kolosvári, vagy inkább nagyváradi útnak szükséges, hogy a’ pesti határtól Vecsésig legalább 4° 2' legyen; Vecséstől pedig a’ megye’ széléig ,’s azután is legalább 4° üssön, így az ut’ széle az ut’ téré’ délnyugoti árkától mindenütt egy öl távolságra tétetve, a’ másik oldalon 7° tért enged marhahajtásra, és téli fagyos időben, midőn a’ patkótalan lovak csuszkálnak, ottani utazásra. ’S ezekben van főleg az egyenes téren készítendő utkivánlat. Most már Az anyagról. A’ pesti csárdától, mint közönségesen tudva van, a’ sz.lőrinczi téglaégetőig lehetne fenékkövet szállitni a’pesti kőbányából is, ha az olcsóbba kerülne a’ téglánál ; de erről számítást tenni most, midőn Pesten a’kő és tégla magas áruak, hasztalan munka volna az alább fölhozandó okból is. Innen kezdve tehát Albertiig tégla lenne fordítandó, a’ czeglédi határban pedig darázskő mindaddig Abony felé , mig a’ kő olcsóbba jőne a’ téglánál, azután pedig a’ megye’ széléig tégla. — Ezen fenékanyag’ tetejébe pedig Albertiig kavics, onnan pedig azon esetben , ha a czeglédi darázsfészkeske alkalmas lenne a’felületre, és annak töretése olcsóbba jőne a’ kavicsnál — a’ mit előre megmondhatni, nagy baj,— törtkö-teritettel lenne készítendő. Lehetne ugyan számítást tenni, hogy egy koczkaöl kő-kiásás vagy vágási — 7 napszám , ’s ennek tördelése 20—25 napszám’sat.; de más részről a’ kavicsvitelbér’s t. e’féle bizonytalan , ’s erről csak annak idejében adhatni megközelítő számítást, most pedig felesleges — annyival inkább, mert, ha kutyára adatik , ki tudja mennyivel leendhet olcsóbb a’ kővágás és tördelés is ? — ’sat. *) Egy furcsa vitály jut eszembe az útvonalak’ elhatározása iránt. Némelly hazánkfiai azt kívánják mutogatni, hogy a’ vasút Budapesttől Bécsig a’Duna’jobb partján hasznosabb; mások pedig, hogy a balon. Én szégyenlenem szájamon kiereszteni, hogy önhasznomat előbbre teszem a’ Haza’javánál; azonban sokan illyesmire keveset látszanak adni. Itt sem Győr sem Hont ’sat. a’ főszempont, hanem a’ hon-kereskedés; ’s ha ez igaz, akkor ki meri kétségbehozni, hogy azon vasutat kell pártolni , melly honi részvényeken akar épülni, mert ez fog a’ hon’ jövedelmére lenni csak. ■ Ennélfogva, minthogy Ulmannról mint pesti lakosról ezt inkább fölteszem, és ezen föltételben hanem csalatkozom , szó sem lehet, hogy a’duna-balparti ut teenda’ pártolandó még azon másik főokból is, mellyröl most hallgatok ; mert igy a’ hid vám-csökkenés miatt aligha nem szomorodnék el a’ hidrészvény,és ez nem ugy ütlött eszembe, mint egyik vagy másik tervezett vasút’ részvényesei’ kötelezettjének, — csak mint hazafinak. ■■iz értehető. *) Tudományosan — hogy minden paraszt ne érthesse azt, a mit tud — macadamizálva.