Társalkodó, 1839. január-december (8. évfolyam, 1-104. szám)
1839-01-26 / 8. szám
tavaszkor készülnek egészen el; de a’ gyár maga már u-ry szólván kész, ’s még e’hónap’ folytában elkezdődnek a’munkák, 's jövő februárban már kaphatni uj tisztított czukrot. E’ gyárépület dísze a’ városnak, 's egy igen közhasznú intézet az egész országra nézve. Ki most a’ váczi-gáton v. a’ Dunán közelít a’ városhoz , szive örvend, mert ott, hol azelőtt sárfészek s homokgödrök voltak, most egy fenséges nagyszerű épületet pillant meg. A' városra nézve ezen környéken a’ puszta telkek’ utóbbi előadásából igen fényes haszon ígérkezik 's ezen eddig egészen használatlan sivatag földtér legalább egy millió pgc forintot hozhat. Föld éti érés. (Vége.) Lássuk most, a’ mérő-tábla mi hibákat szül öszszeszáradásával nyáron, és kinyulásával őszkor? Winkler 34. § azt mondja: „Es habe sich z. 13. das ganze Brett, welches 34" zur Breite hat, um eine Linien '1,2 Zoll ausgedehnt, und eine Dreieckseite in jener Richtung sey 3 Zoll lang, so beträgt die Ausdehnung *, 44"; und nach den Triangulierungs Maaszstabe 1,4 Klafter.“ Azaz 400 öl hoszszu vonalban (linea) graphica triangulatio mellett , I 1 ,0 öl hiba eshetnek; ’s igy 1000 ölben 1 3% öl hiba. Ezt csak például veszi fel Winkler, mert a’ tapasztalás sokszor 3 vonalnyi öszszehúzódást is tanúsít. Igaz, hogy az asztaltábla’ összehúzódásán Winkler bizonyos vas-sinnel kíván segíteni (§. 38. „Untersucht der Triangulär . . . mit der eisernen Lehre, ob und wie viel das Brett sich verändert habe,) melly hibát azután a 1 34. §. útmutatása szerint törekszik helyre hozni. Sőt §. 45, ha a’ vas-sin-mérték az asztal’ öszszehuzódását mutatja, Winkler pinczébe mint nedves helyre kívánja tétetni asztal-tábláját, hogy a’ nedvesség által ismét kinyúljék , vagy megnedvesíttetni javasolja azt hasonló okból. Ha megengedjük is barátom , hogy a’ 34. §.ban előadott csúsztatásokkal a’ pontok igazi helyükre jöhetnek , vagy hogy a’ pinczebeli nedvesség a’ mappa’ hibáit helyre hozza, a’ mi meg annyi nyomorúság; de mitévő lesz akkor a’ graphice trianguláló , ha munkálódása közben változik asztala? ekkor bizony legnagyobb vigyázata mellett sem lesz egyetlen egy jó pontja is. De ne vesződjünk mi barátom az asztal összehúzódásával, vagy kiterülésével, e’ nyomorgásnak már véget szakasztott az értelem nemcsak a’ triangulafiókra , hanem az asztali detail-felmérésre nézve is, miután némelly jobb mérnökink , mint p.o. ns. Komárom megye’jeleseik mérnöke Thaly Diénes úr, ki a’ mérő-asztal’ fatábláit kiküszöbölvén mindig üvegtáblákkal dolgozik , ’s munkájának majd hihetlen pontosságot biztosit. Mondom :üvegtáblákkal, nem pedg mint Tóth földmérő úr ajánlja, jávorfából csinált asztal-táblákkal, mellyek természeti görbítthetőségök miatt a’ hársfa-tábláknál sokkal roszszabbak lehetnek. Ha tehát a’ graphikai pontok’ állásai 1000 ölben középszerrel igen közel 4,5 öl hibát adnak , az asztaltábla húzódásait ide nem számlálva , elmellőzvén a’ tű, az irón , a’ parallaxis, a'scala, a’ bökés, az excentricitas, a Dioptra ferdesége, vásossága, czirkalom 's a t. hibáit, igen következetes Winkler urnak §. 79. N° 6 azon észrevétele: „Hier am Schlüsse wird bei günstigen Terrain (ne felejtsük : günstigen Terrain) eine Öffnung von *coo, und wo der Boden der Messung ungünstig ist, 1 300 des Umfangs von allen erfahrenen Messkünstler als eine unvermeidliche Operations-Abweichung anerkannt, und geduldet“, melly hiba azután csúsztatással „nachn. 439 és 433 auf den Umfang, woher sie entstanden ist, verhäftnissmässig vertheilet, und bis zu der Unmerklichkeit berichtiget werden.“ Ez a’ kerületében tö télit mérésről mondatik; az egész tábla’ vagy detail’ felméréséről pedig, ha ennek jóságát diagonalsokkal próbáljuk, igy szól §. 86. N. 5. „Fernerhin aber gehört eine Arbeit noch unter die guten, wenn bei dieser Untersuchung nur aus unvermeidlicher Operations-Abweichung herführende, und geduldete Differenz statt findet, d. i.: wenn in bebauten Gegenden bei längeren Linen dieser Unterschied nicht grösser, als *(1 00 * kurzem aber nicht grösser, als 11 a 00*er länge gefunden wird, in Strecken, die in geringer , oder keiner Benutzung stehen , wird bei längeren Linen 1 |f 00, bey kürzeren 1 50 als zulässig anerkannt.“ Azaz, diagonalisok által tett próba után ha 1000 ölben sima földön 5, hegyes vidéken 10 öl különbséget találunk, még a’ mérés helybenhagyatik , pedig a nélkül, hogy a’ hiba kiigazittatnék, kopár hegyeknél pedig 1000 ölben 30 öl hibát is elnézünk. És ezen állításit Winkler úr még későbbi munkájában, mellyet a’ practica Geometriáról ez előtt 9 évvel kiadott, sem húzván viszsza, hihető, hogy ezen differentiák a’ catastrauis-mérésben mai napig is megvannak. De minthogy az egész, trigonometriai triangulumok által összetartva, jó, a’ részletekben való illy különbségeket csekélyeknek tartván , elmellőzik. Nem igaz tehát Tóth mérnök úr’ azon állítása, hogy a’ catastralis földmérés 18 év óta minden hibát, mellyek az előtt asztalmérés mellett történtek 's elkerülhetlenek voltak , eltörlesztett. Mennyivel szerényebb Winkler úr, az elkerülhetlen hiba’ megváltásában ; ő még több hibát vall meg, mint a’viszonfelelő feljebb igen kímélve kiszámolt; ’s oka az , mivel Winkler az egészet tudja ’s érti, sőt a’ graphica triangulatiónak e feltalálója, Tóth földmérő ur pedig csak mozgony vagy gépely a’ földmérés’ dolgában; ő a’ publicumot mystifícálni akarja, midőn így szól: „a geometriai sectióban, mellynek hoszsza 35' = 1,000°, magassága 30“ =800°, legfeljebb 1—3 decimális különbözés lehet“, pedig előbbi értekezésében azt mondá, hogy 1000 élet vagy még egy kevéssel több differentiával lehet lánczczal megmérni, ’s most ismét, hogy 1000 ölben 1 vagy 3 decimális (talán öl, vagy mi ?) különbözés lehet. \vagyr talán Tóth mérnök ur’ visszanézései és elmetszései jobbak a' lánczczali mérésnél ? vagy az ő asztala, d optrája, tűje, irónja , czirkalma, scalája mathematkaiak és mitsem hibáznak, fix pontjai megjobbíthatlanok ; már barátom, illyest csak mondani is vakmerőség, ’s igy 1000 ölben a’ fenn irt 1 vagy 3 decimális csak don quixettei diadal. — íme barátom , hová jut a’ csupán működő mérnök, kinek feje a’ trigonometriai felszámolásokban szédeleg, ki egyegy pontot 4 ordinátává akar meghatározni (tanúsításáéi annak, hogy sem egy parabolát, sem egy tenyérnyi geometriai mappát astronomiai észrevételekből életében nem rajzolt), ki ezeret igy ir: 1,000; hat ezeret 6,000; melly pedig mathematicusoknál azt teszi: 1 égisz, és semmi ezredrész, vagy 6 egész, és semmi ezredrész (melly a’ polgári életben is csak 1000, és 6000 iratik) kinek pókhálók borítók hazájában szemeit; ki az olvasott dolgokat felfogni nem tudván csavar s félremagyaráz ; ki ollyakról hosszasan szónokol, mikhez hogy épen mit sem ért, őszintén megvalja; ki nem tagadja, hogy mérőasztalnál vannak jobb műszerek is, de hogy tükör is lehessen mérőműszer, előtte kárhozat; ki a’rosz logikát abban találja, ha valaki igen olcsóért 30