Társalkodó, 1839. január-december (8. évfolyam, 1-104. szám)
1839-03-16 / 22. szám
nai’ gyengeségeinek ’s konok kivánatinak daczára, hivatását keblében érezvén, saját utón kiműveléséhez fog, ’s magát szellemi ’s erkölcsi érdekeknek szentelvén, az emberiség’ jó ügyeiben , vagy a’ tudomány’ ’s művészet’ körében munkálkodik ; de vigasztaló sőt buzdító , ha a’ kunyhóban született ’s legalsóbb életkörben a’ nevelés’ ’s iskola’ elemei nélkül felnövekedett gyermek, szellemi ereje’ érzetéhez jutván, és sejtvén azon helyzetet, mellyre őt isten teremte, legyőzhetlen vágytól izgatva minden akadályt elmozdít, sőt azoktól ingereltetve azt magának hónapok alatt sajátjává teszi, mire másoknak évek kellenek, ’s igy azt, mi lehetlennek látszott , véghez viszi. A’ történetekben , nemünk’ díszére, sok illy charaktert találunk különféle hivatás-osztályban és sorsnemben. Méltán szerencséseknek vallhatjuk magunkat, látván , hogy az ember a’ földgöröngyhez többé kötve nincs, ’s hogy aegyptusi osztályok többé nem léteznek. Mindenki művelheti ’s gyakorolhatja tehetségit, 's törekedhetik azon helyzet után, mellyre őt a’ természet kijelölte ; csak erejének határa korlátozhatja törekvésit, de ezt leginkább csak a’ tudományi, irói ’s művészeti pállyáról mondhatni, ’s a’ t. ’s a’ t. ’s a’ t. Köszönettel tartozunk azon személyek’ életrajzaiért, kik mindenné csak önmagok által lettének. Ezek’ sorába tartozik Eckermann is. Ő ezen kívül a’ német literaturát igen érdekes beszélgetésekkel, mellyek ő és Göthe közt tiz-évi barátságos társalkodásban történtek , gazdagstá. E’munka’bevezetésében saját történeteit is elbeszéli, mellyek őt Göthével barátságos viszonyba hozák. A’ múlt század’ utolsó éveiben az éjszaki némethonban , Hamburg’s Lüneburg, közötti vidéken egy pórkunyhóban születvén Eckermann, 14 éves korában a’ betűket még nem ismerte. Egy tehénnek, mellyet mint gyermek őrzött, ’s egy kis darab föld’ termésének kelle az egész család’ szükségeit kielégítnie. Később atyját, ki szalagokkal ’s egyéb aprósággal kereskedett, kirándulásiban kisérté. E’ homokos vidék volt egész világa ’s eszméi’ körének sem voltak tágabb határai; de a fiú rögtön más lénynyé változott, ’s belső sugároktól megvilágítva , egy uj világot sejdíte a’ magáén kívül. Erre egy rajz nyújtott alkalmat. A’ fiú ezt szépnek találta , sokáig tekinté , ’s végre egy szénhez kapott, ’s utánzása az eredeti rajzot felűlhaladta. Szülési csudáják ügyességét, ’s ezen perez éltének más irányt adott. A’ rajzolás a’ fiúban szenvedelemmé vált, mi a’ tisztviselőnek tudtára esvén, a’ fiút magához hivatta, dicsérte ügyességét ’s gyermekei mellett a’ tanuló-órákban részt venni engedte. Két év múlva , az ifjú Ecker mami jó kézíráson kívül francziául beszélt ’s a’ művelődésben annyira haladt, hogy már igen kedves apró költeményeket is irt. A’ rajzolás mind a’ mellett fő foglalatossága maradt. Azonban a’ kezdett tanulást folytatni nem volt módja, mert nemcsak önmagáról, hanem szüléi’fentartásáról is kelle gondoskodnia, mire egy kis hivatal által képessé lön. Ez ISZBban vala, midőn minden német honfi fegyverhez kapott, hogy a’ nemzeti becsületet visszaváltsa ’s a' hosszan szenvedett megaláztatásért a’ franczián boszút álljon. A’ háború’ veszélyei, társinak buzgósága, nemes önfeláldozásuk, a’ fegyverek’ fénye’s árgyuk’dörgése Eckermann’ költészi phantaziájának nem kevés táplálékot nyujtának. Ő — a’ béke’ visszaálltával, mindennek, mit a’hadban látott ’s érzett alakot kívánt adni, ’s elhatározd, hogy magát kizárólag a’képező művészetnek szenteli. Eckermann egy, Hannoverában lakó,barátjától felsegittetve,hihetlen elöhaladást tön , mig az erőködés ’s folyvást éjszakázás erejét elfogyasztá , ’s ő forrólázba esett. Főfájása ’s testi elgyengülése miatt kénytelen volt a’ festésről lemondani. Keblében az emberiséget illető érzelmek dúsan serdülvén ’s vagyontalanságától ’s barátja’ jótékonyságától egyenlően nyomatvan , Eckermann viszonyokat keresett, mellyek öt szegénysége ellen biztosítva további önkiművelésére időt hagynának. Ez vala Körner’ marasztalásának epochája. Költeményeit— ki szinte a’ csatamezőn forgott — egy honi dal’ írására buzditák ; e’ dal nemcsak egész Ilannovera városnál élénk figyelmet élesztett, de számára részvételt ’s egy kis hivatalt is szerze. Mozgony gyanánt kelle most e’ költői léleknek kenyérért irnoki munkákat véghez-vinni; de mér e’ nyomasztó teher sem fojthatá el tudományszomját. Ő nem pirongott 26 éves korában gymnasiumot látogatni, ’s igy rövid idő múlva , a’ latin ’s görög klassikusokban is jártas lön. De sem ezek , sem más általa ismert munkák szomját nem olthaták. Ő magasabb ’s világosabb eszmék után fáradott, ’s ezeket csak Göthében találá fel. Egy új teremtés nyílt meg szemei előtt, hol minden értelmes , világos és természetes vala ; itt találtam a’már régen keresett szellemi rokonságot. Göthe’ munkáji most tanulása’ főtárgyivá lettenek. Meg leven győződve, hogy a’ szellemi erő egymaga , a’ tudomány’ hiányit ki nem pótolhatja, egyetemet kívánt látogatni, de szegénysége e’ szándékában meggátolta. Voltak ugyan úgynevezett jóakaróji, kik őt elősegíteni ígérkeztek, ha figyelmét különösen kenyérkereső tudományokra forditandja , de ő szilárdul eltökéld magában, hogy készebb bármi nyomorúsággal ’s ínséggel küzdeni, mintsem magát illy követeléseknek alávesse; mert az ember csak*azt művelheti, mire hivatása van; nagyot csak azon téren munkálhat, mellyen életművezeténél fogva egész lélekkel függ. Sok küzdés után végre Göttingába ment, hol költeményeinek egyik füzete által, mellyet Göthe igen kedvezőleg bírált meg, jó elfogadást nyert. Eckermann itt tölté műveit társalkodás és tudományos előhaladásban eddigi éltének két legkellemesb évét, ’s mivel fényében fekütt, hogy a’megtanultat mindjárt tettleg használja , nem tartózkodhaték viszsza, szétszórt eszméjit a’ költészetről egy egészszé alkotni, ’s bízván Göthe’ említett bírálatában , kiadót reményre találni, sőt a’ munkát Göthével közlölte is; de rég óta forró kívánsága lévén mindenek felett tisztelt mesterét személyesen megismerni, Weimár felé útnak indult. Göthe őt szívesen fogadván, munkáját méltánylotta. Saját nézeteit Eckermann-ban visszatükröztetve látván, benne azon férfira ismert, kit már régen munkái’ elrendezése ’s kiadása végett keresett. Ez iránta Göthe által tett ajánlatot elfogadván Eckermann, szoros összeköttetésben e’ nagy íróval élte’ utolsó 10 évében állott, ’s beszélgetései velejét híven feljegyezvén az olvasó világot egy könyvvel ajándékozá meg, melly e’ nagy írónak igazi művészhez ’s bölcshez illő élete’ leírásával bennünket mutat, ’s különféle, mindig egyenlő tudományáyal érintett tárgyakról, tökéletes formában közlött eszméit elfeledéssel menté meg. Trefoil Igostoi: Utazásai magyarhori szebb vidékein. .(Folytatás.) Rétság’ faluját hátrahagyván, a’ dombtetőre kapaszkodás’ fáradságát a’ nagyhonti, gömöri, kishonti , nógrádi, hevesi, dunántúli kéklő-hegyek ’s a’drégelyi, nógrádi, ’s visegrádi várromok’ meglátása jutalmazza, ’s a’ szemet még több ’s szebbek’ előtünésével kecseg-