Társalkodó, 1841. január-december (10. évfolyam, 1-104. szám)
1841-02-20 / 15. szám
mára megtakaríthatja; a’ hogy 16 év múlva anatocismus nélkül is kétszerezvén a’ tőke , 50 ft. helyett már lesz 100 ft., ez pedig másik 16 év múlva már 200 -ra növekszik ; úgy hogy ha az idén tesz valaki illy szerződést , soha nem nélkülözett, sőt folyvást teljes mértékében használt capitalisa , t. i. egy holdat vévén fel, ennek örök ára vagyis 50 ft. az 1872dik évig már 250 ftra növekedett, ’s azután mindig roppantabb arányban fog növekedni. A’ mikép nagyobb értéket szerez, és , mire ügyeimet kérek, biztos, és mindenfélétől függetlenebb mód maradékinak , mint minőre a’jószág csak maga az idomulta’ erejével emelkedhetett volna. Ha e’ helyen nem is figyelmezünk azon lelki jólétre, mellyel szemlélheti az ember, hogy azon helyen, hol csak ürgék ’s egerek laktak , és néhány birka féligmeddig lakott jól a’ soványka legelőn, embertársunk telepedik és iparkodása után boldogulhat. De azt is vegyük tekintetbe , hogy az illy módon cselekvő földesúr az egész magának tartott allodiatura’jövedelmét, becsét jótékonyan öregbíti’s jószágán ollynemü gazdasági é s művelési módot tesz az egyszerű népszaporitással lehetségessé ’s biztossá, mellyről máskülönben gondolkozni is alig lehetett volna. — Még csekélyebb számkülönbséggel is a’ folyó örök ár ’s illyforma szerződések között elég nyereségesnek látszik a’dolog, hogy egy kis próbát mindenhol érdemeljen. Az úrbéri megváltásokra nézve pedig , mellyekkel sokszor nem igen haszonvehető ’s bajjal járó jövedelem’ tőkéje realisáltatik és mobilisáltatik , vagy a’nem ideális hanem jelen valódi tiszta jövedelemnél a’ körülmények szerint többel kevesebbel, de mégis mindig nagyobb kamat biztosittatik a’ földesúrnak , a’ számolás szinte alkalmaztatható. Miket midőn itt csak felületesen említek , ama’ kívánság gerjed bennem , hogy a’ mathesist tanuló jövendő földbirtokosok az érték’ és jövedelem’ illymódu növekedésének terjedtebb ’s több-ágy kiszámolását vennék fel gyakorlási tárgyaik közé , mi bizonyosan ama’ legfőbb élethasznu tudományt egy legüdvösb tárgyra fogná alkalmazni. — Szerencsére pedig az efélét még az aviticitas és invalidatiós systemánk, melly olly sok jót öl el, sem igen gátolhat; mert az úrbéri megváltást a’ törvény biztosítván a másik állapotra nézve is a’ curiának praejudiciuma által a’ népesedés’ gyarapulása ítéltetik. Ezen a’ népgazdaság’ legvalódibb elveivel egyező—’s valóban azoknak,kiktől az még hajdan eredt, becsületökre szolgáló — bölcs határozat a’ nemzetnek figyelmét most kivált igen megérdemli; mert jól felfogva ’s helyesen alkalmazva, a’ nemesi jószágokban , bár különféle involutiók alatt legyenek is, ama’ köz és egyedi legfőbb érdekben álló dolgot, mellyröl szólok, lehetővé, törvényszerűvé ’s biztossá teszi.—Egy nagy osztályában a’magyar földbirtoknak, a’ közigazgatás alatti, alapítványi és egyházi jószágokban, mindez méginkább áll, hol vagy a’ robotnak arányontúli száma miatt kellő hasznát nem vehetik, vagy az allodiaturát nagy jövedelmezésre hozni— habár a’jó akarat, bölcs intézkedés és fedhetlen kezelés a’dicasterialis formákban és egyéb idetartozókban lévő nehézségeket a’lehetőségig szinte legyőzi vagy pótolja is—alig lehet; a’ jövedelmeknek épen a közintézeteknél jótekintetű egyforma biztossága sem eszközölhető, és hol a’ megváltási elvnek bár olcsó , de gyors és terjedt életbe-hozása minden tekintetben a’jobbágyra s az alapítványi, úgymint a’közigazgatási földesúrra nézve — közczélokról nem is szólva — legkivánatosb és, szabad legyen mondani, talán legkönyebben, legméltóbban ’s legnagyobb haszonnal eszközölhető. — Hosszúk is már az eltérések , mellyek mégis némelly igazoló tekinteteket talán foglalnak magokban, hogy az úrbéri megváltásokra nézve a’ köz- ’s magánérdekek , jelesen pedig a’ földesúriak , a’ gyorsaság ’s gyakoriságot a' nagy árnak elibe teszik, és ha példa kell, illy arányban az legkivánatosb. — Példárul lévén szó: a’ derék, értelmes és magokat mérsékelni tudó kokasdiaknak azon feltételeket kívánom megemlítni a’ megváltásra igyekező községek előtt, miszerint azok az örök szerződésnél fogva általvett közlegelőt — az istálóbani marhatartásra szándékozván emelni gazdaságukat ’s igy a’ legelő’ nagyobb részét jövedelmesb mivelés alá venni, — a’ kilenczedet ’s a’ papi dézmát, ugyszinte zálogos birtokukat korán sem készülnek azonnal egyedi közvetlen élvezet’ tárgyául venni, hanem mint legalkalmatosb és biztosb módon tehetik, minden e’beli jövedelműket közre behajtván , azokat megváltási tartozásaik’ lefizetésére akarják fordítni. És csak akkor, midőn már mivel sem fognak tartozni, sőt talán némi köz-tőkére is tesznek szert,’s a’ zálogos idő’ elteltével visszanyerendő sommákat is szabad gyümölcsöző tőkéül fogták részökre biztosítói, kívánnak helyt adni az egyedi közvetlen igényeknek , élvezetnek ’s a’ körülállások szerinti felosztásnak. Hiszem is, hogy azon egyetértés , kölcsönbizodalom ’s jóindulat, melly őket példásan jellemzi, ’s megváltási dolgukban segítette , annak legjótékonyabb kifejtésében ’s használásában szinte vezérelni ’s boldogítni fogja. Még egy észrevételről kell említést tennem, melylyel a’ kokasdi megváltást többen fogadók , mondván: „Jó, jó ’s kívánatos az illyen, de kevés helyen lehet azt még most létesítni, vagy okosan csak próbálni is a’ hazában; mert a’jobbágy erre még nem érett meg. ’stb.** Előttem ugyan, ki illy jóslatokat Kokasdra nézve is, mielőtt a’ megváltás megtörtént, eleget hallottam , e’ vélemény igen érvényes alig lehet, kivált ha emlékezem , hogy épen Kokasdra nézve némelly olly külső akadályok forogtak fen, mellyek a’dolgot máshol anynyira sem fogják talán nehezítni. És ime már a’ felsőtét, hazánknak egészen más részén történt megváltás és több készülőben lévő ez észrevételnek ,,a’ priori** követelt authoritását a’ közönség előtt is méltán csökkentheti; annál inkább, hogyha némelly vidékeken egész községekkel nehezebb is volna összes megváltási szerződés, nem lesz talán mégis olly igen sok hely, hol egy két okos jobbágy a’méltányos és érdekét elértő földesúrral meg nem tudna egyezni, ha a’ tőke-lefizetésre nem, legalább ennek kamatjára. Csak egykét példa után is pedig nagy vonzó erő fogna bizonyosan ez állapotban kifejlődni. Mire nézve sokan lesznek, kik a’ tagosztályt és legelő-elkülönzést elkerülhetlen feltételnek fogják tekinteni ; annak igen kívánatos léte pedig mindenki előtt kétségen kívül leend. De annál jobb , mert illy módon egy jó — mint majd mindenben — itt szinte másjóra is serkenti, vezeti és sokszor köenyteti az embert; és bizonyosan nem lesz , ki ne osztozzék ama’ kívánságban , hogy a’ tagosítás’ és elkülöntés’ üdvös állapotának életbehozására ’s ennek utja-módjai’ könnyítésére, gyorsítására — ha ugyancsak kell még indítóok — azt mind a’ birtokosak mind az illető törvényhatóságok az úrbéri megváltásban’s az ezzel rokon dologban említék , feltalálják. De általán , mielőtt valaki — ’s nemcsak lágymelegen, de igazi igyekezettel ismételve — ha egy időben’s formában nincs foganat, máskor és máskép próbát nem tesz, alig van joga , a’ meggyőződésnek bármelly fokára felvitt veleményenek fogva is mondani: „Nem lehet*4, melly szó igen hatalmasan hangzik ugyan, igen sokszor azonban, mint sok más váz és rémkép, az el nemfogult szemléles s ügyes bátor taglalás előtt elenyészik. Ifj. Beszeredj István.