Társalkodó, 1841. január-december (10. évfolyam, 1-104. szám)
1841-02-13 / 13. szám
az intézeti pénztárnoknak nyugtatvány mellett kiadni köteles legyen. 3) Az intézeti pénztár’ bátorságáról az elnök és pénztárnok felelősek, minél fogvást az két zár alatt leendvén , a’ kulcsok’ egyike az elnöknél , másika a’ pénztárnoknál leend. 4) Az intézeti pénztárból sem alapitónak , sem másnak 200 ezüst ftnál kisebb kölcsön nem adathatik; mihelyt pedig ennyi öszszegyül, azt az elnök ’s pénztárnok saját kereskedés és biztosítás mellett kiadandják, ugyan ezt a’ legközelebb ülésre bejelenteni tartozván , mikoris helybenhagyás’ esetében kereskedésök megszűnik. 5) A’ pénztárnak köteles ügyelni, hogy a’ kamatok félévenkint rendesen befizettessenek ’s ha ezt egyik vagy másik adós félév’ betölte után 8 napig elmulasztani, az elnöknek felelet’terhe alatt azonnal jelentést tenni tartozik , kinek ismét felelet ’s kárpótlás’ terhe alatt kötelességében állandó’ hátralévő kamatok’ behajtására az intézeti ügyvédet megbízni ; ez szinte felelet ’s kárpótlás’ terhe alatt megbízatásában törvény’ útján is legfeljebb 13 nap’ leforgása alatt eljárni köteleztetvén. 6) Ha valamelly adós a’ rendes kamatfizetést ismételve elmulasztaná, a’ tőke azonnal felmondatandó. 7) A’ pénztárnak köteles évnegyedenkint a’ pénztár’ állapotját számadási kivonatban kimutatni, minden év’ végével rendes számadást készíteni, ’s azt a’ közülésnek beadni, honnan azután — a’ megye’ közönsége lévén az intézet’ fő pártfogója—azok megvizsgálás végett a’ megye’ törvényszékének fognak bemutattatni. 8) Egy tartalék-pénzalap’ rendezését a’ mostani pénztári körülmények még most nem engedvén, az annak létesítése iránti rendelkezés a’jövendő’ feladata leend. 9) Ha a’ nyugintézet’ valamellyik adósának körülményei időközben a’kép változnának, hogy a’ kölcsönzött öszveg’ bátorságára nézve aggály keletkeznék, az elnök’kötelességei közé fog tartozni, olly kölcsönt, társasági ülést nem is várva , azonnal felmondani, és behajtatását megrendelni. 10) Kölcsön’ tekintetében a’megyebeliek elsőbbséggel birandnak. IVd. szakasz: A’nyugalmazd)' módjáról.—Lelkes alapítók által ajánlott ’s ajánlandó sommákon kívül, a’ tiszti kar’ tiszteletdijának feláldozott ’s ezután áldozandó részéből fogván a’ nyugintézeti tőke leginkább gyarapodni, annak jótékonyságában is csak a’ mostani ’s jövendő tisztviselők, kik a’pénztár’ neveléséhez a’ pénzek’ befizetésével hozzájárultak vagy járulandnak , nem különben ezek’ özvegyei és árvái fognak részesülni. Ennek előleges megalapítása után a’ következők határoztatnak: 1) Mindaddig , mig az alaptőke 4000 ft. e. pénzre nem szaporodik, nyugpénz ugyan senkinek sem fog adatni , azonban a’ nyugpénzi minimum most már 80 ft. e. p. raegállapittatván a’ maximum’meghatározása azon időre halasztatik, midőn a’ pénztári körülmények ezt inkább engedendik. — 2) Nyugpénzért folyamodhatnak olly elaggott, balesetek által lesújtott, tisztválasztószékek’ alkalmikor hivatal nélkül maradt, elszegényült megyei tisztviselők, — az orvosokat, mérnököket, biztosakat, várnagyot, sebészeket , rendszerinti írnokokat is ide értve—kik hivatalikat a’ megye’ teljes megelégülésére viselték, különben pedig a’ nyugintézeti segélyre rá szorultak ; — továbbá illy tisztviselők’ özvegyei ’s árvái , éspedig ezek még azon esetben is, ha férjök , vagy atyjok bizonyos vétség miatt hivatalaiktól elmozdittattak. Ellenben 3) ha valamelly nyugalmazottnak körülményei hivatalba-jutással, vagy máskép megjavulnának, a’nyugpénzt az első közülés megszüntetendi ; de ha saját hibája nélkül ismét elszegényülne , nyugpénzért újra folyamodhatik. 4) A’ nyugalmazásért folyamodók kérelem-leveleikkel az elnökhöz járulandnak , ki ugyan ezeket a’legelső közülésnek bemutatandja , hol is mindenek előtt minden egyes folyamodóra nézve azon kérdés fog titkos szavazás’utján eldöntetni: váljon a’ kérelmező az alapszabályok’ értelmében a’ nyugalmazásra alkalmas-e ? — ’s miután a’ 2dik szakasz’ 3dik pontja’ értelmében teljes erejű határzatot csak az általános többség hozhat, azon esetben ha egy ülésre többen folyamodnának, ’s voksolás’ útján a’ nyugalmazásra alkalmasoknak nyilványíttatnának, magára a’ nyugalmazás’ kérdésére nézve mindaddig fog a’ titkos szavazás a’ legkevesb voksot nyert folyamodók’ elhagyásával ismételve folytattatni, míg annak egyik vagy másik esedezére nézve eldöntő eredmnye leend. 5) Egy atyának v.özvegy anyának gyermekei külön részesittetni nem fognak,de ha születlen árvák’ felsegélésinek esete ’s szüksége fordulna elő , a’ segedelempénz a’ fiú-árváknak, ha előbb hivatalba nem jutnak, vagy máskép élelmükről gondoskodni még nem tudnak , 20; a’ leányoknak pedig, ha előbb férjhez nem mennek, 18 éves korukig fog adatni; az illy árvákra nézve a’segedelem’ minimuma 20, a’ maximum pedig egyenkénti 30 ftra e. p. határoztatván. 6) Azok, kik valóságos hivatalban vannak , nyugalmaztatásért nem folyamodhatnak. 7) A’ nyugpénz’ mennyiségének meghatározásában tekintetbe veendő lesz a’ nyugalmazásért folyamodó által az intézeti alaptőke’ gyarapítására fizetett penzes járulékok’mennyisége is. 8) Az ezelőtti tisztikar’ tagjai, kik az intézet’ létesülte előtt hivatalkodtak ’s igy az alaptőke’ gyarapításához nem is járulhattak, úgy ezek’ özvegyei ’s árvái, a’jelen nyugintézet’ segedelmezésiben nem részesülhetnek. — 9) Nyugintézeti segedelmezésekre egyedül a’befolyandó kamatok leendvén fordítandók, az alaptőkéből soha és semmi szin alatt segedelmezések nem adathatnak. — — Többnyire azon nemeskedlüek, kik a’ kor’ kivánatit helyesen megítélni tudják ’s tetteiket azok szerint intézni szokták , semmi kétséget nem hagyván a’ felett, hogy a’ korszerű intézet közpártolás’ tárgya leend , ’s pénzalapja jeles adakozásokkal gyarapittatni fog, erre nézve szükséges , hogy a’ megyebeli birtokos és nemes urak e’ magány-költségen 300 példányban kinyomatandó alapszabályok’ közlése mellett ajánlattételre felszólittassanak. — Mindezek után az alakult társaság magát ’s a’ nyugintézetet a’ nemes megye’ közönségének mint kikért pártfogónak,kegyeibe és szives figyelmébe ajánlva , az alapszabályok’ megerősítéséért , ’s az azok’értelmében szükségesek’ megrendeléséért alázattal esedezik. Költ Lúgoson télhó 18kán 1841. Jegyzetté Szerényi Ferencz főjegyző. ISAldik évi télhó Tikén Krassó megyének Lúgoson folyta/va tartott közgyűlése' jegyzőkönyvéből kivont végzés. A’ megyei KK. és RR. az igen korszerű ’s minden esetre jótékony hatással kecsegtető nyugintézet fölött, a’ kért fő pártfogói tisztet örömmel ’s egész készséggel fogadják el, bizonyossá tévén a’társaságot, hogy fő figyelműket mindig a’nyugintézet’gyarapodására ’s kitűzött szent czéljának sükeresitésére fogják fordítani. — A’ 2 dik szakasz’lsó pontjára: Jakabffy Kristóf ur mint elnök, Palikucsevnyi Péter ur mint pénztárnok, Moys Antal ur mint ügyvéd , és Szerényi Ferencz ur mint titoknok, osztván a’ KK. és RR. a’ választmánynak bennök helyzeti bizodalmát a’ társaság mint választó testület’ nagy üléséig megerősittetnek. — A’ 3dik szakasz’lsó pontjára : A’, nyugintézeti tőke’ gyarapítására tett ajánlatok lajstroma a’ végre, hogy azokat beszedhesse, Moys Antal urnak mint intézeti ügyvédnek kiadatni rendeltetik ; Krengel Lajos főpénztárnok urnák pedig meghagyatik , hogy