Társalkodó, 1844. január-december (13. évfolyam, 1-98. szám)

1844-12-08 / 98. szám

98. szám.1844. TÁRSALKODÓ Pest, dec. 8-án Sztankovánszk­y Imre ,b. ur beszéde Csapó Dániel érdemeiről Tolnamegye 96. k.gyűlésén. Tek. Karok és Rendek! Ismét öszszegyültek, hogy intézzék a’közügyeket. De fájdalommal nélkülöznek jelen­leg tanácsteremükben egy férfiút, kinek a’ közdolgok foly­tatásában higgadt nyomatékos ítéletére figyelmezni’s min­den közállapot iránt szilárd komoly szándékkal párosult buz­galmán , biztos tanácsán, és sikeres eszközlésein megnyu­godni évtizedek óta megszoktak. — Ez életbölcs férfi, e’ meleg emberbarát , e’ hókedlü hazafi, e’ munkás, a’ közjónak élt ’ijfejedelme, hazája iránt tántorithatlan hűségű honpolgár, mint közülünk kiki mé­lyen érzi, Csapó Dániel volt! — Sajnos megilletődéssel látjuk most e’teremben üresen álló székét, mellyről tanácsa minket olly sokszor vezérlett, szelleme olly sokszor meghatott, lelkesített. — Közveszteség, közgyász napja volt e’ megyére nézv­e f. évi aug. 5 like , mellyen ő rövid betegség után Pesten váratlanul múlt ki szelíden, mint élt, e’ világból. — De közös , és hazaszerte nyilatkozik a’ részvét is , és a’ méltó sajnálat halálán , amelly szép és üdvteljes életének 66 év múlva is korán vete véget tekintve közhasznúságát ’s a’ buzgó közéhajtást, melly azt a’ leghoszszabb időre sze­rette volna terjeszthetni. — Szerényen hallgatnom kell itt a’ keservről, melly tisz­telt családi körét az ő halálával érte; mert annak mértékét hátrahagyott övéinek mély és gyöngéd érzelmük szerint ki­fejezni sem tudnám. E’ helyen tehát csak a’nagy közveszteséget érintem, melly Csapó Dániel gyászos elhuny­tával főleg e’ me­gyét , de méltán mondhatni a’ hazát is érte! Utolsó útját is, mellyen őt a’ kérlelhetlen sors meglepte , nem országos ügy­nek szentelte és hogy a’ magyar gazdasági egyesületnek, mellynek egyik lelkes alapítója , egyik legbuzgóbb éltetője ő volt, egyszersmind egyik fáradhatlan elnöke, nemzeti ala­pot, állást ’s emelkedést szerezzen a’ törv­hozás útján, mé­lyen érezvén­­ , ki az iparos okszerű mezőgazdaság terein is annyi érdemmel és sikerrel ösztönző példakép működött, mélyen érezvén , mondom , ó , hogy olly nemcsak közhasz­nú , mint inkább közszükségű intézetet földmivelő hazánk káros hátramaradás nélkül tovább nem nélkülözhet. — És ezen kivül is nem vön é ő szerényen , és legbuz­góbb , leghatályosb részt tanácscsal , munkával, bőkezű pénzáldozattal minden közvállalatban, mellyeket utóbbi idők­ben az egyesületi szellem a’ haza felvirágoztatására kelet­­keztetett? Igen is ő mind azokban példásan előljárt , mert nem volt lelkének forróbb, édesebb vágya, mint az, hogy a’ drága hon fölviruljon , mellynek ó olly hű , és munkás , olly magas érzelmű és példás , olly erényes és polgári kö­telességeit szentül betöltő ii volt— mi ilyenek, ha volnának csak ezeren , vajmi hamara kellő magasra földicsőülne édes hazánk! Nem volna pedig tovább e’helyen szükséges világitó szövétneket gyújtanom Csapó Dánielnek e’ megye iránti roppant érdemei fölött, miután azok a’ tekintetes Ka­rok és Rendek előtt nem annyira ismertetvék , mint megis­­mervék, és 30’s annyi év óta teljesen méltatvák. De a’ mi kedves előttünk , szeretünk arra viszszaemlékezni, és há­lás indulatunk az érdemnek örömmel nyilványitja hódolatát. És azért, ámbár az ő tett- és érdemdús életének részleteit teljes, és hozzáillő méltó rajzban elő tüntetnem sem idé, sem alkalom nem engedi, annak főszakait legalább rövid, és csak egyszerű vonalokban érintenem szabad legyen. Mint egyik hadi tisztje a’ haza védelmére e’ megye részéről 1806­ évben fölkelt nemes seregnek , bátor lélekkel teljesítette­­ a’ hon védelmében nemesi kötelességét. Később a’ bekövetkezett béke napjaiban csak hamar kitűnt a’ megyén nemes jelleme ’s derék egyedisége mellett jeles észtehetsége, tudományos szép miveltsége, igazság­érzete , szilárd alkotványszerüsége , mellyel ő , épen az alkotványszerüség ellen jött kísérletes 1822. évben is ren­dületlen hűséggel megőrzött, — kitűnt szép lelkületének fővonása az eleven tettes jóakarat, és áldott életeé a’soha nem szűnő példátlan munkásság; e’ kettő nyomán pedig ügy vezérlő és bevégző szerencsés tapintata úgy, hogy több és több legfontosb állapotban megbizatnék, és mint a’ béke és szeretet emberéhez, őhozzá fonlittaték a’ legszá­­mosb ügy, mellyekben egyeztetésük volt szükséges a’ fe­leknek , m­ert a’ barátságos egyeztetésben ő remeklő mester volt senkitől felül nem múlva; mi olly annyira lelkületéböl folyt, ho£gy valamint hozzá nem fért harag , boszu és gyű­lölet; úgy illy szenvedélyek ’s a’ viszálkodás szikráit az ó tiszta lelkű idének kifolyása másoknál is , kiknél közben­járót, sikeresen eloltotta. — A’béke müvekepen hány csa­ládi osztályt eszközlött ő, és hány egyéb ügybajt intézett el a’ felek közös raegelégültekre ezeknek iránta viseltetett osztatlan birodalm­uknál fogva­ és a’ szeretet mű­veképen , csupán azon jutalomért, melly a’ jólét öntudatából szár­mazik, hány nemes árvát ápolt, és nevelt ő fel , kik épen ezen nevelés alapján most polgári állásukat méltán neki köszönik. Csapó Dániel annyi jeles tulajdonai ’s a’ megyének tett annyi hasznos szolgálati és érdemei nem kerülhették el a’ megyei édek hálás méltatását; ’s ezeknek inkább in­kább öregbedő bizodalma’s óhajtásuk, hogy a’tisztelt fér­fiú jeles tulajdoni minél inkább hathassanak a’közjó eszköz­lésében , az 1837. évben a’ megye első alispánjává meg­választotta. — Megválasztatott , azután ismét a’ következett tisztujitáson lelkesült osztatlan közbirodalommal. Mikép hatott pedig 9 év folytán e’ hivatalban ? mikép honosította meg a’ haladás szellemét a’ megyében ’s esz­közlött azzal átalakulást, és alkotott a’ megyei életben uj korszakot, tudják a’ tek. Kir. és Rendek , kik kor-és hű munkatársai valának ; az ifjabb nemzedék pedig a’ lefolyt változatos megyei élet azon rajzából fogja megismerni , melly az ő kormányzása alatt létesült intézvényekben a’ megye jegyzőkönyvei’s irataiban rejlik és onnan fejleszthető. Igen Csapó a’ haladás embere, hive, szívvel lélekkel óhajtotta a’ közhazának ’s ebben legközvetlenebb ezen ne­mes megyének, mellynek javát diszet lelkesedéssel mindig szivén hordozta, előmenetét és emelkedését,­­ hogy erő­szak nélkül törvényszerű és alkotványos után valódilag tör­ténjék is meg és következzék, arra mindent, mi tőle függött, vagy telhetett, megtenni el nem mulasztott, és semmi erőfe­­szítéstől , áldozattól nem vonakodott. így vélt ő mint haza­fi igy mint megyei elöljáró megfelelni és teljesen meg is felelt állásának , és azon föladatoknak , mellyeket­ az idő körülményei, a’kor igényei, és követelései eb­be tűztenek. Méltatással emlékezünk vissza J. Kir. és Redek az ő kormányára , mellyet midőn a’ főispáni szék időközben meg­ürült , egyedül vitt , és akár általán­osan közigazgatási te­kintetben , akár különösen a’törvény-és igazságszolgálta­tási részben mindenkor teljesen kielégítő eredménynyel, mert i­lyent­ó akarat és értelem és igazságérzet, független­ség , buzgalom, feddhetetlenség mellett saját fáradhatlan munkásságával , ’s a’ hol kivántatott, kellő erélylyel is tudott biztositni.

Next