Heti Új Szó, 1998. január-március (4. évfolyam, 1-12. szám)
1998-01-09 / 1. szám
Nagyszabású ünnepségen emlékezt meg az év első vasárnapján Luga magyarsága Szombati-Szabó István költő lelkipásztorról, aki 1921-1934 között volt e gyülekezet lelkipásztora. A Temes-parti város református templomában Bányai Ferenc esperes, temesvári lelkész nyitotta meg igehirdetésével az ökumenikus istentiszteletet. Intő szavaiban a bibliai kinyilatkoztatásra utalva hangsúlyozta a szellemi örökség megbecsülésének és továbbadásának fontosságát egy közösség megmaradása szempontjából:... "a kinyilakoztatott dolgok a mienké... nemcsak a mienké, hanem a fiainké..., de ha a szülő sem ismeri, hogy adhatja a fiúknak, a gyermekeknek? Ha a szülő nem tanítja az imádságra a gyermeket, akkor nyilván, hogy nem lesz az övé, s így vagyunk mindennel, ami a mi történetünkhöz tartozik, hogy mindaz, amit kinyilatkoztat isten azt vagy megtartja az ember vagy elrejti, vagy továbbadja a fiúknak, jó legyen az övék, mert csak az lehet az övé, amit örököl... Ha nincsen öröksége, nincsen amivel elkezdenie, s nincs mit továbbadnia..." Dr. Higyed István lelkipásztor, akinek rendkívüli érdeme e messzemutatóan szép ünnepség megszervezése, bemutatta a szépszámú gyülekezetnek a vendégeket, közöttük az ünnepelt költő-lelkipásztor leányát. Mátray László temesvári színművész a néhai költő és lelkipásztor életét és munkásságát felelevenítve előadásával igazi művészi élményben részesítette a jelenlévőket. Veretes előadása révén megismerhettük vagy újra felfedezhettük a költő gyötrelmektől sem mentes életét és irodalmi érdemeit. Makay Botond resicabányai lelkipásztor - aki szintén elődjének is tekintheti a néhai resicai tábori lelkészt - három eddig ismeretlen versét mutatta be és elemezte. Megemlítette te KELL LEGYEN A FÖLDIEKNEK VALAMILYEN ÖRÖKSÉGE 110 éve született Szombati-Szabó István Bajt* d huttS meteornak vádbá, hogy Szombati-Szabó István nevét viseli jelenleg a resicabányai RMDSZ könyvtár és a lugosi irodalmi kör. Lugoson emléktábla és róla elnevezett utca őrzi emlékét. Az ökumenia és testvéri szeretet jegyében megtartott megemlékező ünnepség keretében ezúttal is szólt a jelenlévőkhöz főtisztelendő Tamáskó Péter római katolikus kanonok, aki hangsúlyozta, hogy Szombati-Szabó István nemcsak a reformátusoké, hanem Lugos és az egész Bánság, sőt a magyarság költője volt és marad. Ezt tudatosítani magunkban és gyermekeink előtt kötelességünk. Fülöp Lídia az ünnepi alkalomra írott versét olvasta fel, méltatva a költő helytállását azokban az időkben, amikor a magyarság még alig ocsúdott fel a történelmi igazságtalanság súlyos döbbenetéből. Higyed István lelkipásztor zárószavában elődje érdemeit méltatva megemlítette azt is, hogy éppen 30 esztendeje szolgál e gyülekezetben. Ez idő alatt 1117 temetési szertartáson szolgált el és 749 újszülött gyermeket keresztelt meg. A gyülekezet lélekszáma 30 évvel ezelőtt mintegy 2000 volt, amely mostanra 1597-re csökkent. Megáldotta 317 ifjúnak a házasságát. Ezek zömmel vegyesházasságok voltak. Végül isten áldását kérve a gyülekezet minden tagjára megköszönte hozzájárulásukat a templom és a parókia tatarozásához, rendbetételéhez, családjának pedig a türelmet és szeretet, amelyet iránta tanúsítottak e három évtized folyamán. Szombati-Szabó István születésének 110. évfordulója alkalmából megtartott ünnepség méltó megemlékezés és bizonyságtétel volt: kötelességünk és dicső feladatunk megbecsülni, ápolni és továbbadni mindazt ami kultúránk gazdagodását, önazonosságunk megőrzését segíti. Graur János 1998. január 9., péntek : KÖSZÖNJÜK A JÓKÍVÁNSÁGOKAT! A karácsonyi ünnepek és az új esztendő alkalmából szerkesztőségünkbe sok üdvözlőlapot hozott a postás helybeli vagy távoli tájak kedves olvasóitól, lapszerkesztőségektől, politikai pártok és civil szervezetek részéről. Köszönjük mindannyiuk jókívánságait és hasonló jókat kívánunk az új esztendőben. Alább felsoroljuk azok nevét, akik kitüntettek bennünket megtisztelő figyelmükkel: Geier Mária Rosa, Geberán Mária, Ivaska család, Szőcs Bíró Emese, Kalmusz Mária és Martinecz Pál, Kovách Éva, végvári olvasóink nevében az Ujj és a Szarvas család, Tamás Ibolya, Ótelekről, Szellelki Tímea (Kisiratosról) Kiss Árpád (Aradról), József (Aradról), Frajna Edit (Világosról), a Mészáros család (Szentmártonból), a Máté család (Perjámosról), Deák család (Déváról), Kelemen Lajos, Friedmann Jenő, Szliacsán Fridrich Laza József és családja (valamennyien Németországból), Kocsi Attila (Magyarországról), Lakatos Júlia és Tibor (Svédországból), az Európa Tanács Romániai Küldöttsége, az Agenda Sajtótröszt, a Bartók Béla Líceum közössége, Az RMDSZ Tájékoztató bukaresti szerkesztősége, A Romániai Magyar Televízió bukaresti szerkesztősége, a Csiky Gergely Színház Társulata, Nemzeti Színház Társulata, A Romániai Magyar Gazdák Egyesületének Temes megyei szervezete és az Újszentesi Gazdakör, Temesvári Máltai Szolgálat, a Temesvári Mozivállalat, a Hargita Népe-, a Szabadság-, a Bihari Napló- és a Népújság szerkesztősége valamint az Impress Kft., a Soros Alapítvány egy Nyílt Társadalomért, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Tájékoztatási Szolgálati és a Partiumi Közlöny szerkesztősége. Gheorghe Ciuhandu Temesvár polgármestere, és a Nemzeti Parasztpárt Temes megyei Szervezete, Szövetség Romániáért Párt Temes megyei és Municípiumi Szervezete, a Sedona kiadóvállalat, Adelaida cég (Krajovából), Delta Machine cég (Nagyváradról), a Temesvári Hírszerző Szolgálat (SRI) részéről Vasile Petrea ezredes, a Temes megyei Ifjúsági és Testnevelési Igazgatóság, 1888-1934